Ország-világ

2007.10.14. 16:17

Porosodik az életjáradék-törvénytervezet

Fél éve porosodik a Pénzügyminisztérium szakértőinek asztalán a lakásért életjáradékot kínáló vállalkozások tevékenységét szabályozó törvénytervezet. A tárca szerint még csiszolnak a jogszabályon, hogy jobban védje az ügyfelek érdekeit.

Tóth Marcella

A lakásért életjáradék program lényege, hogy a nyugdíjas lemond ingatlana tulajdonjogáról. A haszonélvezeti joga azonban megmarad, így élete végéig a lakásban maradhat. Az ingatlan tulajdonjogáért cserébe egyszeri nagyobb összeget, s havi járadékot kap.

Ezt a tevékenységet jelenleg csak a Polgári törvénykönyv szabályozza, ami nem jelent elég biztonságot a szerződést kötő idős embereknek. Tavaly áprilisban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (akkor még Lenkovics Barnabás) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorúbb jogi szabályozást sürgettek. Többször felhívták a figyelmet arra, hogy törvényben kellene rögzíteni azokat a garanciákat, amelyek kimondják, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a szolgáltató nem fizeti a havi életjáradékot.

A járadékszolgáltatókról szóló törvénytervezetet ugyan már idén márciusban elkészítette a pénzügyi tárca, de azóta még a kormány sem tárgyalta. Érdeklődésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán nem tudták megmondani, hogy mikor nyújtják be a javaslatot az Országgyűlésnek. Így az is kérdéses, hogy a törvény mikortól lépne életbe, noha az előterjesztés lehetséges időpontnak a jövő év elejét nevezi meg. Annyit tudtunk meg a ,minisztériumtól, hogy az internetes honlapon is közzétett javaslaton még csiszolnak a szakértők. Elsősorban a fogyasztóvédelmi szempontokat szeretnék még hangsúlyosabbá tenni, hogy a jogszabály még hatékonyabban szolgálja az idős ügyfelek érdekeit.

A tervezetben egyelőre nem szerepel az a PSZÁF által szorgalmazott kritérium, amely szerint ha a vállalkozás nem tudja fizetni az életjáradékot, akkor a lakás visszakerül az eredeti tulajdonos birtokába, akitől a befizetett pénzt nem lehet visszakövetelni. A javaslat egyelőre csak annyit mond ki, hogy a megállapodásban rögzíteni kell, milyen jogok illetik meg az ügyfeleket, s milyen kötelezettségeik vannak a szolgáltatóknak, ha megszűnik a szerződés. Az ügyfelet írásban tájékoztatni kell a szerződés felmondásának feltételeiről is, s arról is, hogy melyik szervezetnél tehet panaszt.

A tervek szerint csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) engedélyével lehetne a jövőben járadékszolgáltatási tevékenységet kezdeni. Az engedélykérelemhez öt évre szóló üzleti tervet kellene csatolni. A tevékenység megkezdéséhez legalább 500 millió forint tőkére lenne szükség.

Érdemes előnyös konstrukciót választani

Magyarországon jelenleg három banki háttérrel rendelkező társaság, s néhány önkormányzat köt életjáradék-szerződést. Az alap konstrukcióban a lakás tulajdonjogának átruházása fejében a cégek egyszeri, akár negyven százalékos összeget fizetnek. Később az életkortól, nemtől és a lakás értékétől függően havonta életjáradékot folyósítanak ügyfeleiknek. A családos nyugdíjasok a hagyományos életjáradék mellett másfajta szerződést is köthetnek.

Ennek lényege, hogy kisebb havi járadékot kapnak, ellenben a haláluk esetén előre meghatározott összeg kifizetését kérhetik az örököseik javára. Emellett létezik jelzálogjáradék konstrukció is. Ennek lényege, hogy az ügyfél úgy juthat pótlólagos jövedelemhez, hogy közben nem kell lemondania az ingatlan tulajdonjogáról. A kölcsönt az örökösök fizetik vissza egy vagy több részletben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában