Női kvóta: megosztja a nőket

Nem akar „kvótanő” lenni, így a parlamenti női kvóta ellen érvelt tegnap egy nyilvános vitán Lévai Katalin. Az európai parlamenti képviselő, volt esélyegyenlőségi tárcanélküli miniszter szerint az SZDSZ-es törvényjavaslat veszélye, hogy a női képviselőket úgynevezett „kvótanőknek" tekintenék. A szocialista képviselő szerint a politika feladata a hitelesség visszaszerzése, amihez kevés, hogy csak azért küldjenek a pártok új embereket a parlamentbe, mert nők. Lévai szerint ha a politikát szakmának tekintik, akkor más diszkriminált csoportokra – nyugdíjasok, romák – is bevezethető lenne a kvóta.

Szabóné Müller Tímea, az Országgyűlés a „nők és férfiak társadalmi esélyegyenlősége” albizottságának elnöke felvállalta, hogy ő „kvótanő”, mert mandátumát az MSZP 20 százalékos kvótát biztosító alapszabályának köszönheti. Ennek ellenére úgy érzi, nem érdemtelenül jutott mandátumához. Véleménye szerint a kvóta bevezetése nem csak a tíz százalékos parlamenti arányon változtatna, hanem magával hozná, hogy megnőhet a női iskolaigazgatók és színházigazgatók aránya is.
Sándor Klára és Magyar Bálint képviselők törvénymódosításra irányuló javaslata szerint a pártlistákon felváltva következnének a különböző nemű jelöltek. Ha egy megválasztott képviselő valamilyen okból kiesne, a helyére csak vele azonos neműt lehetne állítani.