Ország-világ

2007.11.28. 16:48

Visszaesett a véradási kedv Magyarországon

Sör, szendvics, és virsli már nincs. Aki vért ad mégis jól jár – évente két véradás felfrissíti a szervezetet, csökkenti a vasszintet és az érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.

Dreissiger Ágnes

Az idősebb korosztály még emlékezhet a régi idők jó hangulatú véradó napjaira, amikor a „csapolás” után sörrel, szendviccsel, virslivel nyerték vissza erejüket az önként adakozók. Ma csupán a véradás hosszú távú egészségjavító hasznát, illetve a segítségnyújtás örömét zsebelhetik be a páciensek. A vér kisebb lecsapolása ugyanis megszabadítja a szervezetet a benne felhalmozódott vastól, amely károsítaná az erek falát. Ettől csökken a szívroham kialakulásának kockázata.

A pozitív hatások ellenére hazánkban folyamatosan csökken a véradási kedv, miközben évente 150–200 ezer embernek van szüksége vérre azért, mert baleset éri, műtétre szorul vagy vérzékenységben szenved. Ezt a vérmennyiséget átlagosan félmillió véradásból tudják fedezni, mivel egy-egy alkalommal csak négy és fél deciliter vért vesznek le. A műtét során azonban ennél jóval több fogy.

A férfiak évente ötször, a nők háromszor adhatnának vért, a hajlandóság azonban számos dologtól függ: például az évszakokhoz, vagy a szabadságolásokhoz köthető. A legnehezebb időszak az év vége és eleje, amikor az egymást követő ünnepek, szabadságok miatt kevesebb a jelentkező. A készletek folyamatos pótlása nyáron sem egyszerű: a felnőttek szabadságon, az iskolák pedig zárva vannak. Pedig a feldolgozott vér, mint gyógyszer, naponta több ezer ember életét menti meg Magyarországon.

A véradások és a vér későbbi felhasználása során fontos szempont a vérátömlesztést kapó beteg biztonsága. Az esetleges fertőzések – hepatitisz B, illetve C és a HIV – kiküszöböléséhez elengedhetetlen, hogy a levett vért megfelelő módszerekkel teszteljék. S bár a szűrőrendszer jó, mégsem létezik teljes biztonság: az alapvizsgálatokkal a fertőzés után egy ideig még nem lehet kimutatni a vírust. Ha a véradó a vérvétel előtt, de e perióduson belül fertőződött meg, a vére a kórokozóval együtt kerül a rendszerbe. A veszély annál kisebb, minél rövidebb a bizonytalan időszak.

Egy nemrég bemutatott, úgynevezett nukleinsav alapú technológia (NAT-teszt) éppen ezt a periódust rövidíti le, méghozzá jelentősen. A hepatitis C vírus esetében hetven napról akár ötre csökken a „lappangás” időszaka. A HIV-vírus is kimutatható két héttel a fertőződés után, szemben az eddigi több hónappal. Itthon a vérellátó szolgálat is használja a NAT-tesztet, a korábbi szűrőmódszerekkel párhuzamosan, azokat kiegészítve.

Minden egészséges, 18. életévét betöltött és 65 évesnél fiatalabb ember adhat vért. A biztonságos vérellátásához a lakosság öt százalékának kellenne rendszeresen vérvételre jelentkeznie. Néhány kizáró ok azért van: az 50 kilogrammnál kisebb testsúlyú embertől nem vesznek vért, mert a minimum adandó 4, 5 deciliteres mennyiséghez képest nincs elegendő vértartaléka. Ugyancsak nem adhatnak vért szoptató anyák.
Vannak fertőző betegségek (pl. az AIDS vagy hepatitis C), melyek különös figyelmet igényelnek: ezért azok sem adhatnak vért, akik bár tudomásuk szerint nem fertőzöttek, mégis veszélyeztetettek. Két véradás közt pedig legalább 8 hétnek kell eltelnie.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában