Ország-világ

2008.01.23. 16:39

Amikor széthullik a személyiség

A skizofrénia kedvelt kutatási területe a pszichiátriának. A betegség ugyan számos tekintetben még mindig rejtély a tudomány számára, de egy új kutatás most öt hajlamosító tényezőt állapított meg.

Dreissiger Ágnes

Híres betegek: skizofréniában szenvedett például Albert Einstein fia, az író James Joyce lánya, a pszichológus Carl Jung édesanyja, vagy éppen a festő Csontváry Kosztka Tivadar. Többek között rájuk hivatkozva egyesek azt állítják, hogy a kór előfordulása a nagy elmék családjában gyakoribb. A tudósok többsége szerint ez pusztán feltételezés.

Amerikai kutatók most egy új elmélettel rukkoltak elő: csaknem háromszáz, pszichiátria szempontból veszélyeztetettnek tartott tinédzsert figyeltek meg két és fél éven át. Munkájuk során öt olyan előjelet találtak, amely segítheti a pszichiátereket a serdülők skizofréniára való hajlamának megállapításában.

A szakemberek szerint, ha valaki korábban élt droggal, nő a betegség kialakulásának kockázata. Ugyanígy, ha az illetőnek nincsen társas kapcsolata, erősen gyanakvó természetű, esetleg paranoiás, ez is hajlamosító tényező lehet. Az is bebizonyosodott, hogy a genetikai kockázat és az agyi funkciók hanyatlása együttesen növeli a betegség kialakulását.

A betegség tünetei

Jellemző tünet a hallucináció, a téveszmék megjelenése, a szétesett beszéd és viselkedés. A beteget fásultság, akaratnélküliség vagy a beszéd elsivárosodása jellemzi. Annak ellenére, hogy a hallucinációkat korábban a legjellegzetesebb sajátosságnak tekintették, azok más zavaroknál is felléphetnek, mint például alkoholos befolyásoltság, droghasználat vagy súlyos depresszió esetén. A skizofrén betegek gyakran számolnak be arról, hogy hangokat hallanak. A hangok a nevükön szólítják őket vagy kommentálják, esetleg becsmérlik a cselekedeteiket. Mindez a beteg számára teljesen valóságosnak tűnhet.

Az utolsó tényezőnek a kissé tágan értelmezhető „szokatlan gondolatok magas arányá”-t állapították meg. Akiknél az öt tényezőből legalább kettő–három fennállt, 68–80 százalékban alakult ki skizofrénia a vizsgált időszak alatt. Ebből következik, hogy a skizofréniára való hajlam éppúgy előrejelezhető, mint a cukorbetegség, vagy a szívbetegség.

Az átlagnépesség körülbelül egy százaléka – nagyjából minden századik ember – szenved a betegségtől. A nemek közötti megoszlásban nincs nagy különbség, de nagy eltérés mutatkozik a földrajzi elhelyezkedést illetően: kiemelten magas a skizofrénia előfordulása Izlandon.

Bár a betegség kialakulásának okai nem pontosan ismertek, íme néhány érdekesség: több skizofrén beteg születik télen vagy kora tavasszal. A betegség gyakoribb az egyedülálló szülők gyermekeinél, az alacsonyabb szociális státuszban, városi környezetben, bevándorlók között, illetve, ha az apa korosabb.

A nők esélyei jobbak a gyógyulásra, mint a férfiaké. Kedvezőbb kimenetelre számíthatnak azok is, akiknél viszonylag későn jelentkezik a betegség, akiknél volt valamilyen kiváltó életesemény, akik állapotukat reálisan fel tudják mérni, és hajlandóak együttműködni az orvossal, illetve akik a betegség előtt stabil személyiségszerkezettel rendelkeztek, házasságban vagy családban élnek.

Egyre több a lelki beteg az Európai Unióban

A felnőttek 15–20 százaléka, míg a 18 év alatti fiatalok 17–22 százaléka szenved valamilyen mentális problémától az EU-ban. Ide sorolhatók a súlyos étkezési zavarok, mint az anorexia és a bulímia, amelyek egyre sűrűbben figyelhetők meg a felnőttek között. A skizofrénia előfordulási gyakorisága a teljes lakosságban pedig kb. 12 százalékra tehető. Az időskori szellemi hanyatlás (demencia) előfordulása 1 százalék a 65 éveseknél, de már 30 százalék a 85 évesek között. A Parkinson-kór gyakorisága 65 éves korban 0,6, míg 85 éves korban 3,5 százalék körül mozog. Az epilepszia ritkábban fordul elő (3–6 ezrelék), és a vele összefüggő halálozások száma is csökken. Forrás: ÁNTSZ

A skizofrénia előfordulási gyakorisága a teljes lakosságban pedig kb. 12 százalékra tehető. Az időskori szellemi hanyatlás (demencia) előfordulása 1 százalék a 65 éveseknél, de már 30 százalék a 85 évesek között. A Parkinson-kór gyakorisága 65 éves korban 0,6, míg 85 éves korban 3,5 százalék körül mozog.

Az epilepszia ritkábban fordul elő (3–6 ezrelék), és a vele összefüggő halálozások száma is csökken.

Forrás: ÁNTSZ -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában