Ország-világ

2008.01.17. 06:30

Fogyókúra – a bőség zavara?

Nagyon sokan vannak, akik számos fogyókúrát kipróbáltak- részint sikertelenül. Cikkünkben összeszedtük, a legnépszerűbb diétákat, azok előnyeit és hátrányait.

Dreissiger Ágnes

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A magyarok többsége jóval fittebnek gondolja magát, mint amilyen a valóságban
[/caption]Hazánkban a felnőttek kilencven százaléka fogyókúrázik élete során, de hetven százalékuk nem tudja tartósan megtartani az elért eredményt – derült ki a Magyar Orvosi Wellness és Prevenciós Társaság táplálkozási és életmódbeli szokásokat vizsgáló felméréséből. A kutatás szerint a sikertelenségnek számos oka van: a diétázók egy részének teljesíthetetlen elvárásai vannak, azonnal látványos eredményt akarnak. Sokan rossz módszert választanak, rendszertelenül táplálkoznak, alig fogyasztanak folyadékot, és egyáltalán nem mozognak. A legtöbben mégsem ezek miatt vallanak kudarcot, hanem azért mert nem elég kitartóak. Egy biztos: nincsenek könnyű helyzetben azok, akik hallomás alapján választanak diétát. Egyesek a szétválasztó módszerre, mások az Atkins-re esküsznek, és akad, akinek a vércsoport szerinti táplálkozás hozta meg a sikert. Hogy könnyebb legyen dönteni, íme néhány diéta-típus előnyei és hátrányai.

Téves elképzelések az ideális testsúlyról

A magyarok többsége jóval fittebnek gondolja magát, mint amilyen a valóságban. A BMI értékek szerint számított ideális testsúllyal a megkérdezett nők 36 százaléka rendelkezett, miközben 60 százalékuk állította azt magáról, hogy tökéletes formában van. A férfiak még ennél is hiúbbak: több mint 70 százalékuk elégedett magával, holott a valóságban csupán 44 százalékuk felel meg az orvosilag elvárt testsúlyértékeknek.

Az Atkins diéta lényege a magas protein bevitel és a szénhidrátok szinte teljes mértékű elhagyása. Ezt a szervezet úgy érzékeli, mintha nem jutna elegendő táplálékhoz, ezért elkezdi elégetni a zsírfelesleget. Előnye a gyors és látványos fogyás, a korlátlan mennyiségű, magas proteintartalmú ételek bevitelének lehetősége, s mindez nem igényel annyi időt és pénzt, mint más fogyókúrák. Hátránya, hogy magas zsírtartalmú ételek fogyasztását írja elő, miközben számos alapfontosságú tápanyagot kizár. Előfordulhat rossz közérzet, fejfájás, szédülés, és a leadott kilók később könnyen visszamásznak.

A GI-diéta a szénhidrátokat vércukorszint-emelő tulajdonságuk szerint egy 1-től 100-ig terjedő skálán (glikémiás index, azaz GI) osztályozza aszerint, hogy a szőlőcukorhoz képest milyen mértékben emelik a vér glukóz-szintjét. A lassan felszívódók alacsonyabb, míg a gyorsabban felszívódóak magasabb GI-értékűek. Alacsony GI-jű étrend mellett nem következik be hirtelen a vércukorszint-emelkedés és visszaesés, ez pedig késlelteti az éhségérzet jelentkezését. A magas glikémiás indexű ételek – mint a fehér kenyér vagy a sült krumpli – hirtelen alakulnak glükózzá, ezért fogyasztásuk után gyorsan éhesek leszünk, ráadásul kevés rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Előnye, hogy az alacsony GI-jű ételek többsége egészséges. Hátránya, hogy a GI-szám nem mondja meg, hogy az élelmiszerek „jók” vagy „rosszak”, s arra sincs bizonyíték, hogy más, hasonló energiatartalmú diéták mellett lassabb lenne a súlyvesztés.

A szétválasztó-diétát William Howard Hay amerikai orvos fejlesztette ki a húszas években. Az étrend természetes formájában meghagyott élelmiszerekből áll, szétválasztva a fehérjedúsakat a szénhidrátokban gazdagoktól. Előnye, hogy sok nyers zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, és nem viszi túlzásba a húst. Hátránya, hogy a gabonafélék háttérbe szorulnak, pedig ezek nemcsak fontos B-vitaminokat és folsavat tartalmaznak, hanem ballasztanyagokat is, amelyek megvédik a szervezetet a betegségektől.

Az E-számok a diéta ellenségei?

Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki az élelmiszer-adalékanyagok azonosítására az E-számozási rendszert. Kezdetben négy élelmiszer-adalékanyag csoportot állapítottak meg, később azonban megnőtt az élelmiszerek gyártásához felhasználható adalékanyagok száma, ezért újabbak jöttek létre. Mégsem baj, ha valamely élelmiszer adalékokat tartalmaz – az E-számok nem csak rossz dolgokat takarnak. Van például E száma a C-vitaminnak és a mésznek is. Érdemes tehát megismerkedni velük, mit is takarnak a titokzatos számok.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában