Ország-világ

2008.03.09. 06:26

Az illatkészítés bódító üzlet az egész világon

Évente tíz embernek van szerencséje ahhoz, hogy Franciaországban elvégezze azt az akadémiát, amit az ismert illatkreátor és divattervező, Guerlain alapított. Az egyik közülük Zólyomi Zsolt, az egyetlen magyar parfümőr.

Fábos Erika

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Egy átlagember egymás után jó, ha négy-öt illatot érez. Utána abba is hagyhatja, mert már nem érzékeli a következőt
[/caption]Zólyomi Zsolt azt mondja, nem úgy tartja számon a szagokat, mint más és nem is úgy, hogy jók vagy rosszak. Neki ugyanis a szagok és illatok információt jelentenek. Arra, hogy az orra egészen különösen érzékeny, már gyerekkorában felfigyelt. Az viszont, hogy az illatokhoz tudomány és egy egész iparág is tartozik, csak a gimnáziumi éveiben vált világossá számára.

– Amikor csak lehetőségem volt parfümökkel foglalkoztam – mondta Zólyomi Zsolt. – Pontosan úgy kezdődött, hogy a barátnőm szerette a parfümöket és feltűnt nekem, hogy rajta és a barátnőin is azonnal felismerem milyen illatot hordanak. Aztán, elkezdtem célirányosan keresni az illatokat. Nemcsak a parfümökkel, hanem a virágokkal és fűszerekkel is előszeretettel ismerkedtem. Kiderült, hogy szinte pontosan meg tudom mondani milyen alkotórészekből, illatokból épül fel egy-egy parfüm. Már végeztem biológusként, majd közgazdászként és mivel egyre többen

Zólyomi Zsolt

1970. június 12-én született Miskolcon 1993-ban az ELTE-én kutató biológusként szerzett diplomát. Elvégezte a Jean-Paul Guerlain által alapított Fragrance Academy parfümkészítő mesterkurzusát Versailles-ba. Hobbija az irodalom, gyűjti az antik tárgyakat. Szeret szörfölni, síelni és görkorcsolyázni.

kértek tőlem tanácsot és továbbra is nagyon érdekeltek az illatok, elhatároztam utánajárok, hol tudnám továbbfejleszteni az addig megszerzett tudásom.

Amikor kiderül, Zólyomi Zsolt el is keseredett. A versailles-i akadémiára ugyanis évente 10-12 ember nyer bebocsátást, ráadásul ez a világ nagyon zárt. Külföldről szinte reménytelen bekerülni. Európa keleti részéből rajta kívül ez senkinek nem sikerült az elmúlt évtizedekben. A tájékozottságon kívül az is kellett hozzá, hogy egymás után akár száz szagot is képes megkülönböztetni egymástól.

– Egy átlagember egymás után jó, ha négy-öt illatot érez. Utána abba is hagyhatja, mert már nem érzékeli a következőt. Én, 90-100 illatot is képes vagyok egymás után megkülönböztetni, elemezni és megjegyezni.

Illatok és érzelmek

Fahéj: keleti szerelmi elixír, erősíti az idegrendszert és a szívet. Vanília: tökéletes alapja az erotikus, csábító parfümöknek. Jázmin: a virágok szexistennője, a férfiakat és a nőket egyránt rabul ejti. Narancs: frissít, erővel tölt fel és jókedvre derít, fokozza a munkakedvet. Gyömbér: a régi rómaiak ünnepekkor használt illata. Szantálfa: nagyon hasonlít a férfi szexuálhormonra, a tesztoszteronra. Levendula: megnyugtat, ellazít, biztonságérzetet teremt. Kamilla: klasszikus és visszafogott illat, csökkenti az agresszivitást.

Évtizedekig. Franciaországban egy idősotthonban végeztem egy kísérletet is: arra voltam kíváncsi, meddig lehet megjegyezni egy illatot. Ott egy 103 éves férfinek olyan illatot is sikerült mutatnom, amit négy éves korában érzett utoljára és pontosan beazonosította. Az ember memóriája valóban csodálatos.

Az első parfümök valószínűleg a Távol-Keleten készültek, és az értékes fűszerekkel együtt, drága luxuscikkekként kerültek a Közel-Keletre, később Athénba, majd a Római Birodalomba. A megnövekedett keresletet később már nem lehetett behozatallal fedezni, így egyre-másra alakultak a parfümüzemek. Az első, máig leghíresebb laboratóriumot Medici Katalin alapította a provance-i Grasse-ban. A parfümipar az 50-es években lendült fel, amikor a vegyipar olyan szintre fejlődött, hogy szinte bármilyen illatot képes szintetikusan előállítani.


- Az elmúlt évtizedekben nagyon "felgyorsult" az illatpiac. Ma már 12-15 ezer különféle parfümöt kínálnak. Évente, úgy 300 új illat kerül a piacra és míg korábban 5-7 évet "élt" egy illat, ma 1,5-2 évig tart. Ezért nagyon nehéz olyan illat harmóniát kitalálni, ami egyedi, pedig sokan szeretnének. Több olyan cég is van főként Franciaországban, ami azon dolgozik, hogy új illatokat találjon ki. Ezek a cégek nagy divatmárkáknak parfümillatokat készítenek, de azt is ők találják ki, hogy a legújabb mosópornak, vagy öblítőszernek milyen illata legyen. Megrendelésre. Azt, hogy ez körülbelül milyen legyen, néhány luxusparfümöt gyártó kozmetikai céget és divatházat leszámítva, marketingesek mondják meg. A legfontosabb ugyanis, hogy mit lehet eladni. Ha illatról van szó, mindenhol mást: Magyarországon az édeskés illatokból fogy a legtöbb, Amerikában, a tiszta, friss illatok a legkeresettebbek, az arab országokban a tömény és nagyon fűszeres illatok a nyerők, Távol-Keleten a könnyű, finom virágillat a divat, Európában pedig szinte mindent el lehet adni.

Magyar volt az első világhírű parfüm

Az első világhírű parfüm, amelynek ma a teljes receptúrája ismert és már alkoholt is tartalmazott, bármilyen meglepő, nem francia volt, hanem magyar volt. Magyar víznek nevezték. A rozmaringból előállított illatos vizet, III. Edward angol király felsége hozta divatba. A legenda szerint egy remete ajándékozta a csodálatos, ifjúságőrző vizet Erzsébet magyar királynénak. Ezt követően évszázadokig, egészen az ún. kölnivíz megjelenéséig a legkedveltebb illatos víz volt Európa főurai és tehetős polgárai körében. A magyar parfüm fogalma egyébként csak ma szokatlan. A háború előtt a budapesti Molnár Mozernek, a Fekete Macska és a Puck elnevezésű illata világhírű volt. A háború után azonban már nem lehetett jóminőségű alapanyagokat beszerezni, nem volt fizetőképes kereslet, ezért a hazai parfümgyártás is elsorvadt.

1993-ban az ELTE-én kutató biológusként szerzett diplomát.

Elvégezte a Jean-Paul Guerlain által alapított Fragrance Academy parfümkészítő mesterkurzusát Versailles-ba.

Hobbija az irodalom, gyűjti az antik tárgyakat. Szeret szörfölni, síelni és görkorcsolyázni. Illatok és érzelmek Fahéj: keleti szerelmi elixír, erősíti az idegrendszert és a szívet.

Vanília: tökéletes alapja az erotikus, csábító parfümöknek.

Jázmin: a virágok szexistennője, a férfiakat és a nőket egyránt rabul ejti.

Narancs: frissít, erővel tölt fel és jókedvre derít, fokozza a munkakedvet.

Gyömbér: a régi rómaiak ünnepekkor használt illata.

Szantálfa: nagyon hasonlít a férfi szexuálhormonra, a tesztoszteronra.

Levendula: megnyugtat, ellazít, biztonságérzetet teremt.

Kamilla: klasszikus és visszafogott illat, csökkenti az agresszivitást. Magyar volt az első világhírű parfüm Az első világhírű parfüm, amelynek ma a teljes receptúrája ismert és már alkoholt is tartalmazott, bármilyen meglepő, nem francia volt, hanem magyar volt. Magyar víznek nevezték. A rozmaringból előállított illatos vizet, III. Edward angol király felsége hozta divatba. A legenda szerint egy remete ajándékozta a csodálatos, ifjúságőrző vizet Erzsébet magyar királynénak. Ezt követően évszázadokig, egészen az ún. kölnivíz megjelenéséig a legkedveltebb illatos víz volt Európa főurai és tehetős polgárai körében. A magyar parfüm fogalma egyébként csak ma szokatlan. A háború előtt a budapesti Molnár Mozernek, a Fekete Macska és a Puck elnevezésű illata világhírű volt. A háború után azonban már nem lehetett jóminőségű alapanyagokat beszerezni, nem volt fizetőképes kereslet, ezért a hazai parfümgyártás is elsorvadt. Egy átlagember egymás után jó, ha négy-öt illatot érez. Utána abba is hagyhatja, mert már nem érzékeli a következőt -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában