Ország-világ

2008.03.21. 06:03

Gazdát keresnek a kisposták

Vállalkozásba kívánja adni a Magyar Posta Zrt. a 600-2000 fős településeken működő postahelyeit. Közel 2 milliárd forintért pedig új postaládákat gyártat a cég. A civilek tiltakoznak.

Vég Márton

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A postapartner programja keretében a jelenlegi 2 ezer 744 postából 1170-et szeretnének vállalkozásba adni - fotó: Kallus György
[/caption]Örülhetnek a kisvállalkozók, boltosok, mert a második körrel folytatódik a Magyar Posta Zrt. postapartner programja. A közbeszerzési felhívás szerint most néhány budapesti, valamint Baranya, Csongrád, Fejér, Veszprém megyei, összesen 218 postahivatal szolgáltatásainak ellátására várnak vállalkozókat. Ezúttal a 600-2000 fős települések postahelyeire hirdették meg a pályázatokat. Az eljárás előminősítéssel kezdődik. Az erre jelentkezőnek szándéknyilatkozatot kell tennie, hogy legkésőbb a szerződéskötésig és a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fog a szolgáltatás ellátására alkalmas ingatlannal. Ennek legalább 10 négyzetméteresnek kell lennie. A pályázótól azt is elvárják, hogy az elmúlt öt évre vonatkozóan legalább kétéves szakmai gyakorlata legyen. Ha pedig ezzel nem rendelkezik, akkor vállalnia kell, hogy a szükséges képzettséget egy éven belül megszerzi.

Az újabb előminősítésre szóló pályázat megjelentetésére azt követően kerülhetett sor, hogy a tulajdonos Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a közelmúltban döntött arról, hogy a Magyar Posta országos szinten kiterjesztheti ősszel elindított programját. „Az először tavaly októberben, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyékben meghirdetett 291 postahely közül 252-re érkezett 132 jelentkezőtől összesen 448 ajánlat” – mondta Szűcs Ildikó. Az általános vezérigazgató-helyetteshozzátette: a közbeszerzési eljárás még tart, a nyertesek várhatóan 2008. július 1-jén indíthatják el szolgáltatásukat.

Azokat a fiókokat, amelyekre nem érkezik ajánlat, a posta működteti tovább. A társaság a postapartner program keretében a jelenlegi 2744 postából 1170-et szeretne vállalkozásba adni, vagyis – a liberalizációra való felkészülés jegyében – 50-55 százalékra tervezi leszorítani a saját üzemeltetésű postahelyeinek arányát. A Magyar Posta ezen lépése körülbelül kétezer alkalmazottat érint, de előzetes felmérések szerint a vállalkozók a jelenlegi dolgozók legalább 60 százalékát tovább foglalkoztatnák.

Közben három évvel a postaliberalizáció előtt közel 2 milliárd forintba kerül a Magyar Postának, hogy egy 2003-as törvény értelmében a régi piros postaládákat új postaládákra cserélje. „Úgy kell elhelyezni őket, hogy azokat a mozgáskorlátozottak is elérjék külső segítség nélkül, továbbá nagyobb bedobó nyílással kell ellátni őket azért, hogy a nagyobb küldemények is gyűrődés nélkül elférjenek benne” – mondta el lapunknak a részleteket Tomecskó Tamás. A Magyar Posta szóvivője hozzátette: ha a régi postaládákat lejjebb szerelnék és egyesével új nyílásokat vágnának mindegyikbe, az közel 300 millió forinttal többe kerülne, mint a jelenlegi megoldás.

Ugyanakkor nyílt levélben tiltakozott a Magyar Postánál a 13 civil szervezet tömörítő Podmaniczky Páholy a hagyományos és míves kivitelű 13500 darab utcai postaláda lecserélése ellen, ami szerintük teljesen felesleges. „A 21. századra az amúgy is csökkenő levélforgalomban nem érdemi az igény, hogy minden levélszekrény alkalmas legyen A4-es méretű borítékok összehajtás nélküli befogadására” – mondta Saly Noémi muzeológus. A Podmaniczky Páholy szóvivője hozzátette: a cserét az sem indokolja, hogy a mozgásukban korlátozottak férjenek hozzá a postaládákhoz: ez a probléma a szerelési magasság megváltoztatásával megoldható.

Ronda újak a szép régiek helyett?

Tiltakozó akciót szervezett tegnap Budapesten a postaládák megmentése érdekében Ráday Mihály városvédő, aki azt a kérdést vetette föl, hogy miért kell lecserélni a városkép részét képező régi, piros postaládákat, és felszerelni helyettük új, jellegtelen bádogládákat. Az eseményen megjelent egy mozgássérült hölgy is, aki szerint nem a postaláda formájától függ, hogy tudják-e használni azt, hanem attól, hogy milyen magasra van felerősítve. Szerintük az sem világos továbbá, hogy mi lesz a sorsa a régi postaládának. „Nem lehet kétséges, hogy a régi postaládák lemosása, esetleg újrazománcozása olcsóbb lehetne, mintha kicserélnék mind” – mondta Ráday.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában