Ország-világ

2008.03.08. 19:00

Megcsapolták a sikló kasszáját

Húsz millió forint tűnt el a budavári sikló kasszájából. A rendőrség nyomozást indított, de részleteket egyelőre nem közölt. Nem tudni, hogy a húsz millió forint mekkora időszak bevétele, de egy oda-vissza út ára 1300 forint.

Vég Márton

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Nyomoz az I. kerületi rendőrkapitányság a budavári sikló pénztárában talált hiány miatt - fotó: Kallus György
[/caption]Nem lopták el a budavári siklót és a síneket sem szedték még fel színesfém-tolvajok. Pénteki ottjártunkkor még minden tartozék megvolt. Magyarok ugyan nem túl gyakran használják. Keveseknek ér meg 700 forintot a pár perces utazás. Ennek ellenére mégis befolyt annyi bevétel, hogy valaki a gyanú szerint elsikkaszthatott 20 millió forintot a pénztárból. Nem egy nagy összeg, loptak már ennél többet is. Szinte nincs is hírértéke, talán nem is kellene foglalkozni vele. Csakhogy más 10-20 évet dolgozik ennyi pénzért. Az a meglepő, hogy a sikló kasszájából is lehet lopni. Honnan nem? Persze lehet, hogy a végén kiderül: nem sikkasztott itt senki, csak a vízfejű BKV-bürokráciában könyveltek véletlenül félre.

Mindenesetre tény, hogy nyomoz az I. kerületi rendőrkapitányság a budavári sikló pénztárában talált hiány miatt. „A gyanúsított bűncselekménnyel kapcsolatos elszámoltatása folyamatban van” – tudatta lapunkkal a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. A nyomozás sikkasztás bűntettének gyanújával folyik ismeretlen tettes ellen. Belső ellenőrzések során talált hiányt 2007 utolsó negyedévében a BKV a sikló pénztárában. Jelenleg tételesen vizsgálják az elmúlt időszak eladási bizonylatait. Arra a kérdésre, hogy milyen módszerrel és kik vehettek ki pénzt a kasszából, a cég annyit közölt, a rendőrségi eljárás folyamatban van. Fontos tudni, hogy a budavári sikló bevétele naponta több mint egymillió forint, az éves bevétel 300-500 millió forint között van. A felnőtt jegy ára 700 forint, míg az oda-vissza utazásért 1300 forintot kérnek. A BKV bérlet természetesen nem érvényes rá. Évente 600 ezer és egymillió közötti látogatót szállít a Clark Ádám tér és a Vár között.

Ugyanakkor jelenleg úgy néz ki, hogy ez az eset nem ismétlődhet meg a Gellért-hegyre vezető siklóvasútnál. Ugyanis a Hegyalja út és a Rác fürdő közötti alsó állomástól a Citadella sétányig tervezett monstrum biztosan nem épül meg 2009 szeptemberére. A vasúthatóság ugyan már jóváhagyta a terveket, de a környezetvédelmi engedély kiadását megtámadta a Levegő Munkacsoport. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél lefolytatott másodfokú eljárás pedig új eljárásra utasította február végi határozatában az elsőfokú hatóságot. Az előzetes környezetvédelmi vizsgálatból nem derült ki, hogy mintegy 40 fának mi lenne a sorsa. A Levegő Munkacsoport szerint vélelmezhetően a Gellért-hegy városképi látványában 10-17 méter széles tájsebet okozna a fák kivágása. Valamint az alapos barlangkutatás is elmaradt.

A beruházó Rác Nosztalgia Kft. tervei szerint a gellérthegyi sikló 300 méter hosszú pályán működne. A két, egyenként 40 férőhelyes kabin óránként 540 fő szállítására lenne alkalmas, és a nap 24 órájában közlekedne. A siklóprojekt egy alagúti szakasz megépítését is tartalmazza az Orom utca vonaláig. Innen a vasúti pálya a Gellért-hegy északnyugati oldalával párhuzamosan, 3,5 méter magasan haladva érné el a felső fogadóállomást a Citadella sétánynál. A profitábilisnak tűnő beruházással egy száz éve dédelgetett terv valósulna meg.

Három siklót terveztek egykor Budán

A gellérthegyi lenne Budán a második sikló, az első már a XIX. században elkészült a budai Vár oldalában. Annak az ötlete egyébként 1868-ban Széchenyi Ödöntől származott. A létesítmény már 1870-ben meg is nyílt. A gellérthegyi sikló ötlete 1891-ben merült fel először, idén lesz tehát a terv meg nem valósulásának 117. évfordulója. Egyszer egyébként már engedélyezték a megépítését: az engedélyokiratot 1898-ban kiadták rá a Budapest Lexikon szerint. Ezen kívül még egy sikló építése vetődött fel: ez szintén a Tabántól, vagyis majdnem a Rác-fürdőtől a Déli pályaudvar alatt a Diana út nyomvonalán át a Svábhegyre ment volna fel. Az engedélyt erre 1897-ben adták ki, és ez tartalmazta a pályaudvar alatti alagút terveit is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában