Ország-világ

2008.03.21. 17:09

Nem kell a külföldi munka

Nem állnak sorban a magyarok a külföldi munkákért, legfőképp a nyelvi korlátok, a családi kötelezettségek miatt, illetve az eltérő adószabályok jelentik a visszatartó erőt.

Világgazdaság - Europress

Hiába az egyre több külföldi cég, munkaügyi szervezet toborzása, a magyarok továbbra sem tolongnak a más országbeli állásokért. Sőt úgy tűnik, hogy a külföldi munkavállalási kedv 34 éves kor fölött végleg semmivé foszlik. A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő cég által készített friss felmérésből kiderül: míg a 20 év alattiaknak mintegy 82 százaléka, a 20–24 év közöttiek közel háromnegyede lenne hajlandó egy jó állás miatt másik országban letelepedni, addig a 25–34 év közöttieknek már kétharmada sem mozdulna meg.

„A magyarok nagy részét többek közt a megfelelő nyelvtudás hiánya tart vissza az elutazástól” – mondta lapunknak Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője. Emellett szerinte a család és a szerettek közelsége is sokakat láncol Magyarországhoz. Sokan pedig attól félnek, hogy nehéz lenne itthon visszailleszkedni a külföldön eltöltött pár év után, ezért inkább ki sem mennek. A kezdőtőke hiánya is gyakran akadályt jelent, hiszen magas a kiutazás, a lakhatás és a megélhetés költsége, amit az első fizetésig saját zsebből kell kifizetni. Az is visszatartja az utazástól a magyarokat, hogy bonyolultnak tartják a külföldi adózást, és nem látják át, hogyan alakul a nyugdíjjogosultságuk.

Pedig az unió egyre több állama próbálja csábítani a magyarokat. Április 19-én 22 országból – többek között Ausztriából, Ciprusról, Dániából, sőt még Romániából is – érkeznek Budapestre külföldi munkaadók és

Egymáshoz közeledő európai nyugdíjszabályozások

Az Európai Bizottság még tavaly ősszel kidolgozta azt a tervezetet, amely a vállalati és más kiegészítő nyugdíjbiztosítások szabályainak harmonizálására irányul, ami segítheti az európai munkaerő mobilitását. A jogszabály például előírná, hogy a kiegészítő biztosításokba történő egyéni befizetések legfeljebb egy év után „megszilárdulnának”, vagyis jóváírnák azokat a nyugdíjjogosultságban. A tervezetet június 9–10-én tárgyalják Luxemburgban.

álláspiaci szakemberek, hogy Magyarországról toborozzanak mérnököket, fogorvosokat, tanárokat, ügyfélszolgálatosokat, CNC-marósokat, henteseket egy nemzetközi állásbörze keretében. Angliába például betegápolót, Svájcba és Norvégiába a vendéglátásba keresnek többféle posztra szakképzetteket.

„A magyarok, ha ráveszik magukat a külföldi munkavállalásra, akkor leggyakrabban az Egyesült Királyság felé veszik az irányt” – mondta Kovács Géza. Ennek több oka van: könnyű itt elhelyezkedni, mert sok az üres állás, jól lehet keresni, és nincsen hercehurca a papírmunkával, mert nincs szükség munkaválallási engedélyre. Becslések szerint – regisztrációs kötelezettség híján pontos statisztikák sincsenek – jelenleg 17-18 ezer honfitásunk dolgozik kint a szigetországban. Ez csupán 3 százaléka az ott dolgozó 600 ezer új uniós tagországból érkező munkavállalónak. Az angliaihoz hasonló érvek szólnak Írország mellett, ahol 4-5 ezer magyar keresi jelenleg is a kenyerét.

Ausztriába és Németországba főként a dunántúli régiókból mennek dolgozni Németországba és Ausztriába, ezekben az országokban egyenként 17-20 ezer magyar talált állást. A munkaügyi tárca korábbi becslése szerint összesen 60-70 ezer magyar dolgozhat külföldön. Régiónk többi államának munkavállalói jóval aktívabbak. A lengyelek közül 324, Romániából 202, a Szlovákiából pedig 185 ezren vágtak neki az útnak, s kerestek más országban megélhetést.

Beszámít-e a hazai nyugdíjba a külföldi munkavégzés?

Társadalombiztosítási járulékot mindenki abban az országban fizet, ahol dolgozik, így jogosulttá válik az ottani egészségügyi ellátásra. A nyugdíjak járulékokkal kapcsolatos szabályozás azonban némileg bonyolultabb: a külföldön eltöltött évek igen, az ott befizetett járulékok nem számítanak bele a hazai nyugdíj megállapításába. A biztosítási időket összeszámítják a jogosultságok eléréséhez, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden ország az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg. Tehát ha valaki például 4 évet Angliában dolgozott, akkor az ott fizetett járulékok nem számítanak bele a magyar nyugdíjába, az eltöltött idő viszont beleszámít a minimális biztosítási idő eléréséhez.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában