Ország-világ

2008.03.24. 06:52

Teremtés vagy átalakulás?

Idén a Biblia évét tartjuk, jövőre, Charles Darwin születésének 200. évfordulóján viszont a darwinizmusról emlékezünk meg. Ez utóbbi hozta felszínre azt a vitát Magyarországon, amely az evolúció, illetve a teremtés hívei között zajlik.

Farkas Károly – Maros László

A tudósok egy része a teremtésben hisz. A Magyar Tudományos Akadémia napokban megjelent nyilatkozatában viszont nyílt levélben állt ki a darwinizmus, azaz az evolúció elmélete mellett. Ezzel a nyilvános aktussal – illetve az erre megfogalmazott ellenvéleményekkel – immár a közönség előtt is kezdetét vette az evolúció és a teremtés híveinek vitája, amely már több mint húsz éve zajlik az Egyesült Államokban. Az Akadémia állásfoglalására néhány nappal később ugyanis szintén nyílt levélben reagált a Tasi István kulturális antropológus vezette Értelmes Tervezettség Mozgalom (Értem) és más, az evolúciót megkérdőjelező, az „intelligens tervezést” pártoló csoportosulás.

„A mai tudósok többsége csak vallja az evolúciót, egyértelmű bizonyítékok ugyanis nem támasztják alá. Márpedig a tényeket máshogyan is értékelhetnénk – állítja Tasi István, az Értem egyesületi elnökségének tagja. – Nincs bizonyítva, hogy az élettelen anyag élővé válhatna, vagy hogy a fajok egymásból alakultak ki. Ellenben a tudomány fejlődésével tapasztaljuk, hogy a minket körülvevő világ és az azt mozgató törvényszerűségek olyan bonyolult, egységes és fejlett rendszert mutatnak, ami értelmi befolyás nélkül nem jöhetett volna létre.” Ez az elképzelés, az értelmes tervezettség elmélete – amelyet több elismert tudós is vall – tehát minden esetben feltételez egy magasabb rendű intelligenciát, ami vagy aki a mindenséget mozgató erőket rendszerbe állította. Az értelmes tervezettség hívői a darwinista felfogás legnagyobb buktatóinak az „egyszerűsíthetetlenül összetett” rendszereket látják. Ez azt jelenti, hogy az élő szervezetek bonyolult anatómiai és molekuláris rendszerei – a logikát alapul véve – nem jöhettek létre apró változások révén, működőképes változatokon keresztül.

„Az Akadémia ebben a kérdésben egységes álláspontot képvisel, az evolúció mellett számos bizonyíték szól, míg az »intelligens tervezés« elmélete mellett semmi. Létezik Lapos Föld Társaság is, ők abban hisznek, hogy a világ lapos, nem gömb alakú. Ezeket nem lehet egy lapon említeni a tudományos közösséggel – jelentette ki lapunknak Csányi Vilmos biológus, az Akadémia rendes tagja. – Akik abban hisznek, hogy Isten valamiféle órásmester, aki állandóan belenyúlkál a világegyetembe, egyszerűen nem rendelkeznek kellő fantáziával ahhoz, hogy felfogják az evolúció folyamatát – tette hozzá az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára. – A katolikus egyház korábbi vezetője is elismerte, hogy az evolúció fogalma összeegyeztethető a keresztény hittel. Aki nemet mond erre, az nemet mond II. János Pál pápára is. Ha katolikus, akkor ez éppenséggel eretnekség” – mondta.

„Ezt hangoztatja minden ateista, aki az evolúció mellett érvel” – reagált lapunknak Tóth Tibor, a Miskolci Egyetem tanára. A szintén akadémiai fokozattal rendelkező tudós szerint aki kiáll az evolúció mellett, az éppúgy egyfajta vallás mellett áll ki, mint aki a teremtésben hisz. „Csak ők a hidrogénben hisznek, nem Istenben – mondta. – Az én elképzelésem szerint a Teremtő áll a teremtés mögött. Hogyan lenne másképp lehetséges, hogy élet jött létre az élettelenből? Mind a mai napig nem tudtuk ezt a folyamatot modellezni laboratóriumi körülmények között. Aki ezt elhiszi, az a lehetetlenben hisz” – jelentette ki.

A professzor szerint az evolúció elméletén komoly hasadékok vannak, amelyeket főként képzelgéssel töltenek ki. „Nem tudunk meggyőző bizonyítékokkal szolgálni egyik elméletre sem. Hogy ki miben hisz, azt mindenkinek a saját szabad akaratára bíznám, de a Biblia erre a kérdésre tökéletes válasszal szolgál.”

Érvek a darwini elmélet ellen és a védelmében

1. Az evolúció egyáltalán nem tudományos, mert nem igazolható vagy cáfolható. Olyan eseményekre hivatkozik, amelyeket nem észleltek, és soha nem lehet megismételni azokat. 2. Ha az emberek a majmok leszármazottai, akkor nehezen érthető, hogy miért vannak még mindig majmok a Földön. 3. Az evolúció még közel sem tudja kielégítően megmagyarázni azt, hogy milyen körülmények között jelent meg az élet először Földünkön. 4. Matematikai szempontból teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy komplex fehérje csak úgy, véletlenszerűen kialakuljon. 5. Soha senki nem látott még egy új fajt kifejlődni. 6. A paleontológusok nem tudnak mutatni egyetlen átmeneti ősmaradványt sem. 1. Megkülönböztethetünk mikroevolúciót és makroevolúciót. A mikroevolúció a fajokon belüli változásokat vizsgálja, amelyek elvezetnek egy új faj kialakulásához. 2. Az evolúció nem azt tanítja, hogy az emberek a majmoktól származnak, hanem azt állítja, hogy a két csoportnak közös őse volt. 3. Az élet eredete továbbra is rejtélyes, de a biokémikusok már megfejtették, hogyan képződnek a primitív nukleinsavak, az aminosavak és az élet egyéb építőkövei. 4. A véletlen jelentős szerepet játszik az evolúcióban, például a véletlen mutációkban, amelyek új tulajdonságokat hordozhatnak. 5. A fajképződés valószínűleg évszázadokig tarthat. 6. Az egyik leghíresebb ősmaradvány a félig madár, félig dinoszaurusz Archaeopteryx.

Ahány vallás, annyi különböző teremtéstörténet a világ minden szegletében

A Kereszténység első teremtéstörténete szerint Isten a puszta szavával teremtette meg hat nap alatt a világmindenséget. A semmiből hozta létre a világot, amely a teremtés folyamán egyre rendezettebb, tökéletesebb lesz. A hetedik nap (szombat) isteni mintára pihenőnap, szentelt nap. Az első teremtéstörténet keletkezését a Kr. e. 5. századra teszik. A második teremtéstörténetet a bibliakutatás régebbinek tartja, héber nyelven körülbelül Kr. e. a 9–10. században alakulhatott ki egy korábbi mítosz alapján. E szerint az Úristen ugyanúgy a föld porából formálta meg az embert, mint a mezopotámiai mondák istenei vagy mint Prométheusz, „és orrába lehelte az élet leheletét”. Aztán Ádám oldalbordájából megalkotta a hozzá illő segítőt, az asszonyt, Évát. Külön teremtette az ember számára az édenkertjét, hogy őrizze és művelje azt. Ám az Édenkertben Isten parancsa ellenére az első emberpár evett „a jó és a rossz tudásának fájáról”. Ezzel elkövették az első bűnt, öntudatra ébredtek. Az éden elvesztésével szakadt rá az emberiségre az élet minden nyomorúsága, szenvedése, és végül a halál borzalma. Az első bűn megzavarta a rendet és a nyugalmat, amelyet az édenkert jelképezett. Az Iszlám hívők szerint Mohamed tanítása alapján Allah örök, mindenható és láthatatlan. Ő az égben lakik, trónusán ülve kezében sorstáblát és írónádat tart. Ő alkotta az első embert, Ádámot, és a teremtés pillanatában létrehozta valamennyi ember lelkét is. E lelkek a trónusa körül várják, hogy emberi testbe költözzenek. Mohamed tanításában az emberiség őstörténete a bibliaival azonos. Sok Hindu hisz Istenben (Brahma) mint a személytelen, végső, valóságvilág szellemében. Hitük szerint sok vagy számtalan isten és istennő létezik, akik az egyetlen legfelsőbb Isten különböző kifejeződéseit képviselik. A hindu Szentháromság a világmindenség teremtője (Brahma), megtartója (Visnu) és pusztítója (Siva). Sokan hiszik, hogy a világmindenség mindig újrateremti magát addig, amíg a tettek következményei minden egyénből kioltatnak.

2. Ha az emberek a majmok leszármazottai, akkor nehezen érthető, hogy miért vannak még mindig majmok a Földön.

3. Az evolúció még közel sem tudja kielégítően megmagyarázni azt, hogy milyen körülmények között jelent meg az élet először Földünkön.

4. Matematikai szempontból teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy komplex fehérje csak úgy, véletlenszerűen kialakuljon.

5. Soha senki nem látott még egy új fajt kifejlődni.

6. A paleontológusok nem tudnak mutatni egyetlen átmeneti ősmaradványt sem.

1. Megkülönböztethetünk mikroevolúciót és makroevolúciót. A mikroevolúció a fajokon belüli változásokat vizsgálja, amelyek elvezetnek egy új faj kialakulásához.

2. Az evolúció nem azt tanítja, hogy az emberek a majmoktól származnak, hanem azt állítja, hogy a két csoportnak közös őse volt.

3. Az élet eredete továbbra is rejtélyes, de a biokémikusok már megfejtették, hogyan képződnek a primitív nukleinsavak, az aminosavak és az élet egyéb építőkövei.

4. A véletlen jelentős szerepet játszik az evolúcióban, például a véletlen mutációkban, amelyek új tulajdonságokat hordozhatnak.

5. A fajképződés valószínűleg évszázadokig tarthat.

6. Az egyik leghíresebb ősmaradvány a félig madár, félig dinoszaurusz Archaeopteryx. Ahány vallás, annyi különböző teremtéstörténet a világ minden szegletében A Kereszténység első teremtéstörténete szerint Isten a puszta szavával teremtette meg hat nap alatt a világmindenséget. A semmiből hozta létre a világot, amely a teremtés folyamán egyre rendezettebb, tökéletesebb lesz. A hetedik nap (szombat) isteni mintára pihenőnap, szentelt nap. Az első teremtéstörténet keletkezését a Kr. e. 5. századra teszik. A második teremtéstörténetet a bibliakutatás régebbinek tartja, héber nyelven körülbelül Kr. e. a 9–10. században alakulhatott ki egy korábbi mítosz alapján. E szerint az Úristen ugyanúgy a föld porából formálta meg az embert, mint a mezopotámiai mondák istenei vagy mint Prométheusz, „és orrába lehelte az élet leheletét”. Aztán Ádám oldalbordájából megalkotta a hozzá illő segítőt, az asszonyt, Évát. Külön teremtette az ember számára az édenkertjét, hogy őrizze és művelje azt. Ám az Édenkertben Isten parancsa ellenére az első emberpár evett „a jó és a rossz tudásának fájáról”. Ezzel elkövették az első bűnt, öntudatra ébredtek. Az éden elvesztésével szakadt rá az emberiségre az élet minden nyomorúsága, szenvedése, és végül a halál borzalma. Az első bűn megzavarta a rendet és a nyugalmat, amelyet az édenkert jelképezett.

Az Iszlám hívők szerint Mohamed tanítása alapján Allah örök, mindenható és láthatatlan. Ő az égben lakik, trónusán ülve kezében sorstáblát és írónádat tart. Ő alkotta az első embert, Ádámot, és a teremtés pillanatában létrehozta valamennyi ember lelkét is. E lelkek a trónusa körül várják, hogy emberi testbe költözzenek. Mohamed tanításában az emberiség őstörténete a bibliaival azonos.

Sok Hindu hisz Istenben (Brahma) mint a személytelen, végső, valóságvilág szellemében. Hitük szerint sok vagy számtalan isten és istennő létezik, akik az egyetlen legfelsőbb Isten különböző kifejeződéseit képviselik. A hindu Szentháromság a világmindenség teremtője (Brahma), megtartója (Visnu) és pusztítója (Siva). Sokan hiszik, hogy a világmindenség mindig újrateremti magát addig, amíg a tettek következményei minden egyénből kioltatnak. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában