aki visszaszolgáltatta a Szent Koronát

2019.10.01. 19:54

A magyarok sosem felejtik el Jimmy Cartert

Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte fel kilencvenötödik születésnapján a korábbi amerikai elnököt.

Levélben gratulált a magyar miniszterelnök Jimmy Carternek, az Egyesült Államok korábbi elnökének – írja a Demokrata.

„Megannyi kiemelkedő alak és név található a magyar történelem lapjain, olyan emberek nevei, akik figyelemre méltó és nemes cselekedeteket hajtottak végre Magyarországért és a magyar nemzetért. Biztosíthatom arról, hogy a magyar nép sosem felejti el annak az amerikai elnöknek nevét, aki visszaszolgáltatta a Szent Koronát hazánknak, a remény sugarát hozva ezzel a vasfüggöny sötét árnyékába” – írta a miniszterelnök, hozzátéve: „úgy hiszem, hogy az Ön döntése nem csupán a politikai bátorság szép megnyilvánulása, hanem egyszersmind a transzatlanti kapcsolataink iránti elkötelezettségének bizonyítéka volt”.

„Magyarország népének nevében engedje meg, hogy személyes jókívánságomat fejezzem ki 95. születésnapja alkalmából. Isten áldja és tartsa meg jó egészségben még hosszú évekig” – írta Orbán Viktor.

Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39., demokrata párti elnöke, aki 1977 és 1981 között volt hivatalban, október 1-jén lesz kilencvenöt éves. Carter a legidősebb élő és minden idők leghosszabb életű amerikai elnöke.

James Earl Carter Jr. a Georgia-állambeli, alig 600 lelket számláló Plains nevű településen, farmercsaládban született. Ősei a 17. században vándoroltak ki Angliából, és nyolc generáció óta éltek Georgia államban. Házukban sem villanyvilágítás, sem folyóvíz nem volt, mégis a tehetősebb családok egyikének számítottak, a családban Jimmy volt az első, aki túljutott a középiskolán. Két évig folytatott matematikai tanulmányokat georgiai egyetemeken, majd 1943-ban beiratkozott az annapolisi tengerésztiszti akadémiára. Végzése után jelentkezett a haditengerészet atom-tengeralattjáró programjába, komoly atommérnöki kiképzésben részesült és nukleáris fizikát tanult.

1953-ban, apja halála után leszerelt, és átvette a család földimogyorófarmját. Az addig inkább a tudományokban elmélyülő Carter gyorsan beletanult gazdálkodásba, jóllehet kezdetben anyagi nehézségekkel küszködött; a mai napig ő az egyetlen amerikai elnök, aki családjával a szűkölködők számára épített kormányzati bérlakásban élt. Sikeres üzletemberként kapcsolódott be a helyi politikai és közéletbe, a helyi iskolatanács és a baptista egyházközség vezetésébe.

A faji elkülönítést ellenző Cartert 1962-ben beválasztották Georgia állam szenátusába, 1966-ban a kormányzói széket is megpályázta, de alulmaradt a szegregációt pártoló ellenfelével szemben. Négy évvel később már győzött, a kormányzói tisztséget 1971 és 1975 között töltötte be.

Az állam élén komoly takarékoskodásba kezdett, javított a közszolgáltatások színvonalán, növelte a fekete alkalmazottak számát. 1972-ben pályázott a Demokrata Párt alelnökjelöltségére, de kudarcot vallott. Ekkor kezdte „felépíteni” magát: 1974-ben elnyerte a Demokrata Párt választási kampánybizottságának elnöki tisztét, és elkezdte kiépíteni hadállásait a párton belül.

Az 1976-os elnökválasztási kampány kezdetekor országosan még csak két százalékos volt az ismertsége, de amikor nyáron kiadta „Miért ne a legjobbat?” című könyvét, mindenki felfigyelt rá. A demokrata pártkonvención az első szavazáson választották elnökjelöltté, és az 1976. november 2-i elnökválasztáson szoros szavazati aránnyal (50,4 százalékot ért el a hivatalban lévő Gerald Forddal szemben), de az elektori voksok meggyőző többségével elnökké választották.

Az Egyesült Államok 39. elnökeként 1977. január 20-án vette át hivatalát, ő volt az első, aki becenevén, Jimmy Carterként tette le a hivatali esküt. Sokat foglalkozott az emberi jogokkal, igyekezett a vietnami sokk után hazája erkölcsi súlyát visszaszerezni a nagyvilágban. Elnöksége alatt írták alá a Panama-csatorna övezetének fokozatos átadásáról rendelkező szerződést (1977. szeptember 7.), vette fel az Egyesült Államok a diplomáciai kapcsolatokat Kínával (1979. január 1.), az ő bábáskodásával született meg Camp Davidben az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződés (1979. március 26.), ő írta alá Bécsben 1979. június 18-án Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár-államfővel a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló SALT-II. szerződést.

Elnöksége vége felé súlyos problémákkal kellett szembenéznie. Az 1979 végi afganisztáni szovjet intervenció miatt 1980 nyarán – komoly vihart kiváltva – a moszkvai olimpia bojkottja mellett döntött. 1980 áprilisában elrendelte az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén az előző év végén túszul ejtett amerikai állampolgárok kiszabadítását, de a mentőakció nem járt sikerrel. A kudarc és a stagflációba süllyedt gazdaság miatt pártján belül is komoly ellenzéke támadt, a választási kampánynak hátrányos helyzetből indult neki.

Így aztán nem számított meglepetésnek, hogy 1980. november 4-én alulmaradt a republikánus Ronald Reagannel szemben. A szavazatok számát tekintve Reagan csak nyolcmillióval kapott többet, de az 50 államból 44-et megnyert és 489 elektori voksot szerzett, szemben Carter 49-ével. Ennél nagyobb különbséggel csak négy alkalommal győztek az 58 amerikai elnökválasztáson.

Jimmy Carter Washingtonból távozva visszatért farmjára, de továbbra is tevékeny közéleti szerepet vállalt. 1982-ben létrehozta a Carter Centert, amely fő feladatának tekinti az emberi jogok biztosítását a világon, az emberi szenvedések enyhítése érdekében végzett munkát, s itt őrzik Carter elnökségének 27 millió dokumentumát.

Az exelnök diplomáciai, békéltető tevékenységet végzett a Közel-Keleten, Etiópiában, Észak-Koreában, Haitin és Boszniában. 2011-ben Raúl Castro kubai államfővel folytatott megbeszélést, ő az egyetlen elnöki tisztséget viselt amerikai politikus, aki az 1959-es forradalom óta a kommunista szigetországba látogatott. 2002-ben a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődést elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseinek elismeréseként megkapta a Nobel-békedíjat.

Az idős elnök tavaly decemberben jelen volt a kilencvennégy évesen elhunyt George Bush elnök búcsúztatásán, idén március 22-én éppen őt túlszárnyalva lett az eddigi leghosszabb életű az Egyesült Államok elnökeinek sorában. A hírekbe májusban is bekerült, mert pulykavadászatra indulva csípőcsontját törte.

Carter 1996-ban járt Magyarországon, Vácott részt vett a Habitat for Humanity International (Házat – Hazát alapítvány) elnevezésű ökumenikus keresztény lakásépítő szervezet akciójában, amelynek keretében 500 önkéntes egy hét alatt összesen tíz lakóházat hozott tető alá. Ebben az évben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést is a magyar-amerikai kapcsolatok széles körű fejlesztéséért és a koronázási ékszerek visszajuttatásáért.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában