Ország-világ

2021.10.05. 20:28

Orbán Viktor is részt vesz az EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón

Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a kétnapos szlovéniai egyeztetésen. Az országvezetők a bővítési politika jövője mellett az afgán válság következményeiről is tárgyalnak.

Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tartanak EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót a szlovéniai Brdóban. A szerdai egész napos egyeztetést kedden informális munkavacsora előzi meg: itt az országvezetők az unió külkapcsolatainak alakulását, így az afganisztáni válságot, az AUKUS-ügyet, valamint a Kínával fenntartott viszonyt tárgyalják – írja a Magyar Nemzet. A nyár eleji brüsszeli uniós csúcstalálkozó óta lényegében ez az első alkalom, hogy az állam-és kormányfők a kontinens előtti kihívásokról egyeztetnek. Szerdán pedig egy másik égető ügy, a Nyugat-Balkánnak nyújtott EU-perspektíva, a régióval kapcsolatos brüsszeli kötelezettségvállalást veszik górcső alá – ekkor már Szerbia, Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó vezetőivel kiegészülve.

Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozó előtt V4-es kollégáival is egyeztetett:

Az utóbbi hetekben kifejezetten nagy hangsúlyt kapott az EU-ban a Nyugat-Balkán ügye: Ursula von der Leyen bizottsági elnök háromnapos munkalátogatást is tett a térségben, felvezetve a szerdai csúcstalálkozót. Az elnöknő tiranai tárgyalása a sajtóban is nagy visszhangot kapott, ugyanis Edi Rama miniszterelnök a találkozót követően abszurdnak nevezte, hogy Bulgária akadályozza a csatlakozási tárgyalások indulását Észak-Macedóniával, emiatt Albánia pedig integrációs folyamata sem mozdul. Egy nappal később Zoran Zaev észak-macedón kormányfő az EU hitelességi problémáról beszélt a megakadt bővítési folyamat miatt. Von der Leyen körútjának valamennyi állomásán megerősítette, hogy a csatlakozásra váró államok ezidáig megfelelően teljesítettek, így most az EU-n a sor, hogy megtegye ugyanezt. A brdói csúcstalálkozó tehát megfelelő alkalom lehet arra, hogy egyértelmű uniós perspektívát nyújtsanak az országoknak:

a zárónyilatkozat megszellőztetett szövege szerint a vezetők ezt meg is teszik, ám pontos menetrend nélkül.

Uniós források szerint a politikailag érzékeny kérdést jócskán befolyásolhatja, hogy a bővítés egyik szkeptikus országában, Franciaországban jövőre elnökválasztást tartanak.

[caption id="" align="alignnone" width="1396"] Ursula von der Leyen Tiranában
Fotó: Európai Bizottság[/caption]

Ami a magyar érdeket illeti, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég maga is kritikus volt az EU politikájával: mint mondta, ami most van, az nem integrációs politika, hanem

valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják

- A Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet, és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül – érvelt a miniszterelnök, aki szerint elsősorban a tagállami vezetők között, az uniós Tanácsban és nem feltétlenül az Európai Bizottságban kell áttörést elérni.

Az EB magyar biztosa, a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivér szeptember elején adott interjút a Magyar Nemzetnek, amiben a találkozóval szembeni várakozásairól is beszélt. – A terveink nemcsak gazdasági értelemben változtathatják meg a Nyugat-Balkán helyzetét, hanem politikai üzenetet is hordoznak magukban. A cél, hogy a térség hosszú távú stabilitását és békéjét támogassuk – mondta a magyar biztos, aki arról is kendőzetlenül beszélt, hogy a Covid miatti válságmenedzselés mellett folyamatosan dolgozik azon is, hogy mielőbb indulhassanak a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában