Ukrán válság

2022.06.16. 08:20

Folyamatos az orosz támadás a számukra fontos területeken (videó)

113. napja tart az orosz-ukrán háború.

Kínosan ölelkezett össze Macron és Zelenszkij

Az ukrán elnököt meglátogatta a francia, a német és az olasz vezető, ekkor készült a kép is, amin Macron mintha Zelenszkij a fülébe súgna valamit, vagy puszit adna neki.

 

Szinte lehetetlen kimenteni az embereket az Azot üzemből

Szerhij Gajdaj, Luhanszk kormányzója azt mondta, több száz civil rekedt a Szeverodonyeck városában lévő Azot vegyi üzemben.

Most már lehetetlen onnan kijutni. Mármint fizikailag lehetséges, de az állandó bombázás és harcok miatt nagyon veszélyes

– mondta.

Elmondása szerint körülbelül 568 ember, köztük 38 gyerek van az üzemben.

Orosz katonákkal teli tömegsírt találtak Harkovnál

A kelet-ukrajnai Harkov városától mintegy 9,6 kilométerre lévő mezőn egy fa alatt találtak egy tömegsírt, melyben hat orosz katona volt egymásra halmozva elásva. Senki nem tudja, ki ásta el őket.

A holttesteket kiásták, hogy hullaházba vigyék, majd később azonosítsák őket – írja a BBC.

Európai vezetők biztosították Zelenszkijt: támogatják Ukrajna mielőbbi EU-tagjelöltségét

Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön Kijevben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.

A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag fogja támogatni.

Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része

– hangoztatta Scholz is.

MACRON, Emmanuel; DRAGHI, Mario; SCHOLZ, Olaf; IOHANNIS, Klaus
Volodimir Zelenszki ukrán elnök (b) és Emmanuel Macron francia államfő a Klaus Iohannis román elnökkel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Olaf Scholz német kancellárral tartott kijevi sajtótájékoztató végén, 2022. június 16-án.
Forrás: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.

Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is.

Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére

– szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyugati országok a nyomást, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is eszmét cseréltek. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak. Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett  orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.

Mario Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte „a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie”. Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Dragi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához.

Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást

– szögezte le.

Az ukrán államfő külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.

Orosz főtárgyaló: 75 százalékban elkészült áprilisra az orosz-ukrán megállapodás

Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.

Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt

– nyilatkozott Megyinszkij.

A tisztségviselő azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.

Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője és Dmitrij Szablin, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának alelnöke egybehangzóan azt állította csütörtökön, hogy Szíria és más országok készek elismerni a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Szablin a Damaszkuszból posztolt Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök megígérte: kiadja az erre vonatkozó utasítást a külügyminisztériumának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva üdvözölni fogja a nemzetközi elismeréseket. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy folyamatban van-e Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aszad találkozójának előkészítése.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje és Marija Lvova-Balova gyerekjogi biztos is felkerült a legújabb brit szankciós listára, rámutatott, hogy London még „egyetlen horogkeresztes tetoválású ukrán náci” ellen sem vezetett be büntetőintézkedéseket.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a „Zelenszkij-rezsim” jelenlegi utcaátnevezési kampányának következő logikus lépése az lenne, ha Kijevet Nulanddá keresztelné át a 2014-es puccs tiszteletére. A politikus szerint a jelenlegi ukrán kurzus az akkori fordulat óta a történelem átírásán dolgozik.

Példaként hozta fel, hogy a tankönyvekben a Nagy Honvédő Háború helyett második világháború szerepel, a győzelem napját pedig Kijev május 9-ről nyugati mintára 8-ra tette át, betiltotta a diadalt jelképező Szent György-szalagot, és dicsőíteni kezdte a negyvenes években hírhedtté vált Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).

A jelenlegi átnevezési hullámban egyebek között az eddigi Jurij Gagarin utcát Neil Armstrongról nevezték el Kijevben. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár 2014-ben, egy fokozattal alacsonyabb beosztásban Moszkva szerint kulcsszerepet játszott a kijevi államcsínyben.

Oroszország február 21-én ismerte el függetlenek a két délkelet-ukrajnai „köztársaságot”, és három nappal később megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborúját Ukrajna ellen, amelynek célját a Donyec-medence lakosság védelmében, valamint az ukrán állam „demilitarizálásában” és „nácítlanításában” nevezte meg.

Macron: fontos, hogy továbbra is tárgyaljunk Putyinnal

Emmanuel Macron francia elnök több EU-s vezetővel együtt tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Macron azt mondta, fontos, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a Reuters.

Légiriadókat rendeltek el Ukrajna szinte teljes területén

Rakétaveszély miatt Ukrajna szinte minden régiójában légiriadót rendeltek el csütörtökön, éppen akkor, amikor az országba látogatott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A délelőtti helyzet szerint a légiriadó csak Kárpátalját, Csernyivci, Donyeck megyéket, valamint az orosz megszállás alá került herszoni régiót és a Krím félszigetet nem érinti – fejtette ki a hírportál. A lakosságot a helyi hatóságok arra kérik, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket a riadó lefújásáig.

Közben David Arahamija, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség vezetője, a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője egyesült államokbeli látogatása során nyilatkozott az Axios amerikai hírportálnak, amelyben azt mondta, hogy az ukrán hadsereg napi vesztesége a háborúban átlagosan 200-500 fő, a jelentős számú sebesülttel együtt pedig megközelíti az ezret. Hozzátette: Ukrajnában egymillió embert mozgósítottak, és van lehetőség a hadsereg létszámának további kétmillió fővel történő megnövelésére az orosz agresszió elleni küzdelem folytatása érdekében.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – leszögezte, hogy Ukrajna minden területét, így a Krímet is vissza akarja szerezni, és jelezte, hogy ez utóbbihoz fel kívánja használja a partnereitől kapott fegyvereit is.

„A Krím stratégiai cél Ukrajna számára, mert ukrán terület. Ugyanakkor lépésről lépésre haladunk” – fogalmazott a miniszter. Kifejtette: az első lépés a helyzet stabilizálása, hogy megakadályozzák az orosz erőkkel szembeni további veszteségeket. A második lépés az orosz csapatok visszaszorítása a február 24-i invázió előtti pozícióikba, és csak ezután fognak megbeszéléseket folytatni Ukrajna partnereivel arról, hogy „miként lehet felszabadítani a megszállt területeket, beleértve a Krímet is”.

MACRON, Emmanuel; DRAGHI, Mario; ZELENSZKIJ, Volodimir; SCHOLZ, Olaf; IOHANNIS, Klaus
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j3) és Emmanuel Macron francia államfő kezet fog megbeszélésük előtt Kijevben 2022. június 16-án. Balról Olaf Scholz német kancellár, jobbról Klaus Iohannis román államfő és Mario Draghi olasz kormányfő.
Forrás: MTI/EPA/AFP Pool/Ludovic Marin

Eközben Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők Liszicsanszk elleni légicsapása közben találat ért egy épületet, amely civileknek nyújtott menedéket. A bent lévők közül az előzetes információk szerint legalább hárman meghaltak és heten megsérültek.

Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjjel rakétatámadást indítottak az orosz erők a régió ellen, aminek következtében legalább négyen életüket vesztették és hatan megsebesültek.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az orosz csapatok a Donyec medencében folytatják Szeverodoneck teljes megszállására tett kísérleteiket, és fő erőiket Bahmut irányában összpontosítják.

A Jevropejszka Pravda hírportál Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszterre hivatkozva arról adott hírt, hogy Szlovákia négy Mi-17-es és egy Mi-2-es helikoptert, valamint a Grad típusú rakéta-sorozatvetőhöz való lőszereket adott Ukrajnának. A miniszter szavai szerint a helikoptereket már hadrendbe is állították az ukrán fegyveres erőknél.

Az Ukrajinszka Pravda Kirilo Sztremouszovra, a Moszkva által kinevezett Herszon megyei adminisztráció helyettes vezetőjére hivatkozva arról számolt be, hogy automatikusan orosz állampolgárságot kap minden gyermek a régióban, akik február 24. után születtek. Hozzátette, hogy az árván maradt gyermekek pedig már meg is kapták az orosz állampolgárságot.

A luhanszki „népi milícia” behatolt a szeverodonyecki vegyiüzem területére

Behatoltak a luhanszki „népi milícia” egyégei szeverodonyecki Azot vegyi üzem területére – közölte Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Paszecsnyik szerint Szeverodonyeck lakónegyedeit már „felszabadították”, de a város ipari zónájából „még nem sikerült teljesen kiszorítani” az ukrán fegyveres alakulatokat. Úgy vélekedett, hogy ennek a célnak az eléréséhez idő kell.

A milícia közölte, hogy ukrán részről ismét tűz alá vették azt a humanitárius folyosót, amelyet az orosz erők csütörtök reggel másodszor nyitottak meg az Azotban „fogva tartott” többszáz civil előtt. Feltételezések szerint az üzem területén 2500 fegyveres tartózkodhat, akiknek egyötöde külföldi „zsoldos”.

A „Luhanszki Népköztársaság” területén Szeverodonyeck és a szomszédos, magaslati Liszicsanszk a két utolsó város, amely még nem került teljes egészében a szakadár és az orosz erők ellenőrzése alá.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők rakéta- és tüzérségi csapásai az elmúlt 24 órában megsemmisítettek két drónirányító pontot Mikolajiv megyében, valamint több mint 200 „nacionalistát”, egy elektronikus hadviselési állomást, hat harckocsit és egyéb páncélozott járműveket. A tábornok szerint a harcászati légierő csapásai következtében több mint 280 „nacionalista” vesztette életét, két lőszerraktár, öt harckocsi és más páncélozott harcjármű, hat lőállásban lévő tüzérségi löveg és 11 speciális katonai jármű pedig elpusztult.

Eközben nagypontosságú levegő-föld rakéták csapást mértek két vezetési pontra, valamint egy Tocska-U és egy Uragan rakétasorozatvetőre. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt,  egy Tocska-U  és 21 Uragan rakétát.

A donyecki szakadár „köztársaság” hatóságai a nap folyamán újabb ukrán nehéztüzérségi táadásokról tettek bejelentést, amelyeknek halálos áldozatai is voltak.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon a sajtónak, arra a kérdésre válaszolva, hogy mi legyen Odessza sorsa, kijelentette: „Ukrajna minden orosz városát fel kell szabadítani”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a vonatkozó ukrán fenyegetésre válaszolva kijelentette, hogy a Krím félsziget biztonságát preventív és pótlólagos intézkedésekkel biztosítja az orosz hadsereg és hogy az ukrán fél távolról sem első alkalommal fogalmazott meg fenyegetést a Krími híddal kapcsolatban. Peszkov arra reagált, hogy Dmitro Marcsenko ukrán vezérőrnagy az ukrán hadsereg „első számú célpontjának” nevezte a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidat.

Az is hangoztatta az orosz elnöki szóvivő, hogy a fegyverszállításokkal az Egyesült Államok csak „elnyújtja ezt az ukrán nép számára rossz periódust”.

Civilek menedékét érte találat Liszicsankszban, halálos áldozatok is vannak

Szerhij Gajdaj Luhanszk kormányzója azt mondta, orosz légicsapás talált el egy épületet, amely civilek menedéke volt. Elkezdték a romok átkutatását, eddig három halálos áldozata és hét sérültje van a támadásnak – írja a Guardian, hozzátéve, hogy az információ hitelességét nem sikerült ellenőrizniük.

Nincs béketárgyalás

Oroszország csütörtökön azt nyilatkozta, hogy kész lenne újrakezdeni a béketárgyalásokat Ukrajnával, erre választ viszont nem kapott az ukrán kormánytól. A két ország képviselői március óta nem ültek le tárgyalni, mindkét fél a másikat okolja az elakadásért.

Fejlemény a halálra ítélt britek ügyében

A Donyecki Népköztársaság vezetői kizárták, hogy fogolycsere keretében elengedjék az általuk halálra ítélt két brit állampolgárt. Nem látnak rá esélyt, válaszolták arra a kérdésre, hogy megkegyelmeznek-e az Ukrajna mellett harcoló Aiden Aslinnak és Shaun Pinnernek, akiket egy marokkói állampolgárral, Brahin Saudunnal együtt ítéltek halálra június 9-én Donyeckben.

Még 10 ezer civil van Szeverodonyeckben

A luhanszki kormányzó szerint Szeverodonyeck 100 ezer fős lakosságából még 10 ezer van az ostromlott városban. Mivel a héten az utolsó, városból kivezető hidat is lerombolták, már el sem tudják hagyni Szeverodonyecket. Az ukrán katonák igyekeznek visszaszorítani az orosz hadsereget, de a város körülbelül 80%-a már orosz irányítás alatt áll.

Humanitárius folyosót nyitnak az Azot vegyi üzemből

A luhanszki szeparatista vezető szerint csütörtökön újra humanitárius folyosót nyitnak a szeverodonyecki Azot vegyi üzemből. A város ipari negyede még ukrán irányítás alatt áll, de folyamatosan támadja az orosz hadsereg. Még körülbelül 500 civil lehet a vegyi üzem épületében.

32 950 orosz katona halt meg Ukrajna szerint

Az ukrán védelmi minisztérium közölte a legfrissebb számokat az orosz veszteségekről. E szerint többek között már 32 950 orosz katona halt meg a háború kezdete óta.

Stoltenberg: a szövetséges országok fenntartják támogatásukat

A NATO nagyra értékeli Joe Biden amerikai elnök bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok további segítséget nyújt Ukrajna önvédelméhez, ahogy a többi szövetséges ország is fenntartja jelentős és példátlan mértékű támogatását az Oroszországgal szemben védekező ország számára – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön

Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve a június végén Madridban tervezett NATO-csúccsal kapcsolatban azt mondta, a biztonság szempontjából kiemelten fontos időszakban tervezett találkozón arról kell döntést hozni, hogy a szövetség miként erősítse védelmi és elrettentő képességét. A tagállami vezetők döntést hoznak az Ukrajnának szánt támogatási csomag részleteiről, a NATO modernizációjáról a megváltozott biztonsági környezetnek megfelelően, valamint megerősítik együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerországokkal – mondta.

A Donyecki Népköztársaság szerint 238 települést foglaltak el

A Donyecki Népköztársaság napi jelentése szerint már 238 települést foglaltak el Donyeckben. Állításuk szerint az ukrán támadásokban az elmúlt 24 órában egy ember meghalt, három pedig megsérült.

Kijevi látogatók

Az ukrán fővárosba utazott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő.

Kijev korábban bírálta Franciaországot, Németországot és kisebb mértékben Olaszországot is, mert szerinte késlekedtek az országnak nyújtott támogatásokkal. Azzal vádolta őket, hogy lassan szállítanak fegyvereket, és hogy saját jólétüket Ukrajna szabadsága és biztonsága elé helyezik.

Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban

Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban, a védekezés legnagyobb problémája mégis az, hogy Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége – jelentette ki helyi idő szerint szerdán Washingtonban David Arahamija, az ukrán kormány főtárgyalója.

Az Axios amerikai hírportál szerint a politikus arról számolt be amerikai partnereinek, hogy Ukrajna egymillió katonát verbuvált eddig, és további kétmilliót képes még csatasorba állítani. Mark Milley amerikai vezérkari főnök naponta százra becsülte a halottak és négyszázra a sebesültek számát, és úgy vélte, hogy Oroszország is tetemes veszteségek árán képes csak fokozatosan területet szerezni, és az ukrán erők hatékonyan védekeznek.

– Megvannak a kiképzett embereink, hogy támadjunk és ellentámadást indítsunk, de fegyverekre van szükségünk – mondta Washingtonban Arahamija. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június elején még naponta 60-100 elesett ukrán katonáról beszélt.

– Jelenleg elég gyenge a tárgyalási pozíciónk, így ebben a helyzetben nem szeretnénk ott ülni a tárgyalóasztalnál. Ezt valahogy meg kell fordítanunk – mondta a Moszkvával folytatandó potenciális béketárgyalásokról az ukrán főtárgyaló. Arahamija közölte, hogy hetente egy-két alkalommal telefonon beszélnek az orosz tárgyalókkal, de mindkét fél tudja, nem most van az ideje a tárgyalásoknak, ennek ellenére tisztában van azzal, hogy a háborút kompromisszummal kell lezárni. Megjegyezte, hogy az otthoni közvélemény az állítólagos orosz háborús bűnökről és vérengzésekről szóló hírek következtében egyáltalán nem támogatja a tárgyalásokat Moszkvával.

Arahamija ukrán küldöttség élén érkezett Washingtonba, melynek célja, hogy elérje az amerikai fegyverszállítások felgyorsítását, valamit azt, hogy az Egyesült Államok vegye fel Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára. Washingtoni megbeszélésein az ukrán politikus azzal vádolta meg Georgia „nyilvánvalóan oroszbarát” kormányát, hogy segít Moszkvának a szankciók megkerülésében, amit Tbiliszi tagad. Úgy vélte, hogy Oroszországot a magas energiaárak jelenleg némileg megóvják a gazdasági szankciók teljes hatásától, de 3-4 év múlva Moszkvában érezni fogják a büntetőintézkedések teljes erejét.

– Kérdés, hogy 3-4 év múlva mi megleszünk-e még, hogy élvezhessük a műsort – fogalmazott David Arahamija.

Videón az ukránok oldalán Szeverodonyeckben harcoló grúz önkéntesek:

Négy ember meghalt Szumiban

Az éjszaka orosz rakéták csapódtak be Szumi külvárosában, Szad negyedben. A támadásban négy ember meghalt, hat megsérült. Dmitro Zsivickij, a régió kormányzó nem pontosította, mi volt a támadás célpontja. Megtámadták az orosz határhoz közel fekvő Dobropillia negyedet is csütörtök hajnali öt körül, először rakétákkal, majd aknavetőkkel is.

Több mint 10 ezer menekült érkezett szerdán Magyarországra

Magyarország területére 2022. június 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6072 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4431 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 256 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől 2022. június 15-én 251 ember, köztük 101 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

3-4 hónap alatt épülhetnének silók a lengyel határon

Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági miniszter szerint 3-4 hónap alatt épülhetnének gabonasilók a lengyel-ukrán határon, hogy onnan a terményeket a globális piacokra szállítsák tovább. Kowalczyk kijelentései azután hangzottak el, hogy Joe Biden azt javasolta, hogy ideiglenes silókat építsenek az ukrajnai határ mentén, ahol az Ukrajnából vasúton érkező gabonát át lehetne rakodni az európai szabványnak megfelelő vasúti kocsikra, majd továbbvinni tengeri kikötőkbe. Körülbelül 25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában a háború február végi kitörése óta, ami egyes országokban éhínségtől való félelemhez vezetett. Mivel tele vannak az ukrán tárolók, az is kérdéses, hogy hova rakják az idei, mintegy 75 millió tonnára becsült termést.

Törökország szerint kivitelezhető a tengeri gabonaexport

Törökország kijelentette, hogy kész találkozót rendezni az ENSZ-szel, Oroszországgal és Ukrajnával a Fekete-tengeren keresztüli gabonaexport megszervezése érdekében, szerintük ugyanis lehetséges biztonságos útvonalakat kialakítani anélkül, hogy az ukrán kikötők körüli aknákat felszámolnák. Ankara külügyminisztere azt mondta, hogy mivel az aknák helye ismert, három kikötőben is létesíthetnének biztonságos vonalakat.

Moszkva, Peking, Washington

Telefonon beszélt egymással az orosz és a kínai elnök. Hszi Csin-Ping biztosította Vlagyimir Putyint Kína támogatásáról az orosz „szuverenitás és biztonság" ügyében. Washington ezután arra figyelmeztette Pekinget, hogy fennáll a veszélye, hogy „a történelem rossz oldalára" kerül. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „Kína semlegesnek vallja magát, de viselkedése egyértelművé teszi, hogy tovább mélyíti a kapcsolatait Oroszországgal."

Kanada cserecsöveket ad az Ukrajnába küldött tarackokhoz

Kanada hétmillió dollár értékben 10 cserecsövet küld Ukrajnába az M777-es tarackágyúk hatékonyságának megőrzése érdekében – jelentette be Anita Anand, az ország védelmi minisztere. Tavasszal Kanada négy ilyen tarackot küldött Ukrajnának. A modern tüzérségi lövegek – mint például az M777 tarack – legfeljebb 2500 lövés után nagy karbantartást igényelnek, ennek része a csőcsere. 

Újabb NATO-segítség érkezhet Ukrajnának

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetségesek továbbra is nehézfegyverekkel és nagy hatótávolságú fegyverrendszerekkel látják el Ukrajnát, a Kijevnek szánt új segélycsomagról szóló megállapodás a madridi csúcstalálkozón várható. A megállapodás segít Ukrajnának abban, hogy a régi szovjet korszak fegyvereiről modernebb NATO-szabványú felszerelésre térjen át – mondta. Stoltenberg a NATO és más országok védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt beszélt, hogy megvitassák és koordinálják az ukrajnai segítségnyújtást.

12 ezer civil rekedhetett Szeverodonyeckben

A városból kivezető utolsó híd lerombolásával gyakorlatilag csapdába esett 12 ezer ember az ukrán Szeverodonyeck városában, és kifogyóban vannak az alapvető készletek – figyelmeztet az ENSZ. Becslések szerint közülük mintegy 1200-an a város Azot vegyi üzeme alatti bunkerekbe mentek. Saviano Abreu, az ENSZ humanitárius ügyek hivatalának szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy az ENSZ abban reménykedik, hogy segítséget nyújthat a városban rekedteknek, de a folyamatos harcok miatt munkatársaik nem érik el biztonságosan a még ott lévő civileket, köztük nőket, gyerekeket és időseket.

Az oroszok azt ígérték, hogy szerdán humanitárius folyosót nyitnak az Azot üzem alatt rekedt civilek evakuálására, de egyelőre nem tudni,hogy a tervezett biztonságos útvonal – amelyen a város északi részén fekvő oroszok által ellenőrzött területre menekítették volna a civileket – valóban megvalósult volna. Szerdán egy oroszbarát szeparatista tisztviselő azzal vádolta az ukrán erőket, hogy teljes mértékben meghiúsították a vegyi üzemben rekedt civilek evakuálását. Orosz sajtóorgánumok az ukrán erőket hibáztatták azért, mert civilek rekedtek az üzemben, azzal vádolva őket, hogy a helyi lakosokat emberi pajzsként használták.

Orosz videó szerint az ukránok lőtték az evakuációs útvonalakat:

Két amerikai fegyverest fogtak el az oroszok Ukrajnában

A The Telegraph szerint a 39 éves Alexander Drueke és a 27 éves Andy Huynh egykori amerikai katonákat fogták el Ukrajnában harc közben. Ha a jelentés beigazolódik, a konfliktus kezdete óta ők lesznek az első amerikai katonák, akik orosz hadifogságba kerültek. A két férfi egyik bajtársa azt mondta, hogy egy csata során fogták el őket múlt csütörtökön egy Harkovhoz közeli faluban. Egy csata során egy orosz tank rálőtt a két férfira, de a későbbi kutatás során sem a holttestüket, sem a felszerelésüket nem találták meg. Később egy orosz Telegram csatornán jelent meg üzenet, amely szerint két amerikai katonát elfogtak Harkov közelében.

Az Alabamából származó Alexander Drueke a 2001. szeptember 9-i merénylet után jelentkezett az amerikai hadsereghez, és Irakban szolgált törzsőrmesterként. A vietnami felmenőkkel rendelkező Andy Huynh szintén Alabamában élt, és robotikát tanult a főiskolán. Korábban négy évig szolgált az amerikai tengerészgyalogságnál, de nem volt harci tapasztalata.

Oroszország páncélos erejének 20-30%-át veszíthette el

Mark Milley tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke azt nyilatkozta, hogy becsléseik szerint Oroszország páncélos erejének 20-30%-a veszett oda az ukrajnai háborúban. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna veszteségei fenntarthatóak-e, azt mondta:

– Ez egy egzisztenciális fenyegetés. Hazájuk életéért harcolnak. Tehát a szenvedés elviselésének és az áldozatok elviselésének képessége egyenesen arányos az elérni kívánt céllal.

Zelenszkij: Megvédjük Donbászt!

Megcédjük Donbászt! – jelentette ki videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint a világ meg akarja tanulni az ukránoktól, hogyan kell harcolni és hogyan kell nyerni. 

– A háború 112 napja alatt az ukrán hadsereg bebizonyította, hogy a bátorság és bölcsesség a csatatéren, valamint az ellenség taktikai leküzdésének képessége jelentős eredményeket ad, még akkor is, ha az orosz hadseregnek jelentős előnye van a katonák és felszerelések számában.

Ukrajna további fegyverekre számít

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében beszámolt arról, hogy augusztusra Nagy-Britannia és Dánia egy különleges adományozói konferenciát szervez Ukrajna védelmi támogatsára, amelyen már 14 ország jelezte részvételét. Az ukrán elnök az eddigi támogatások növelését reméli.

Borítókép: Orosz katona az elfoglalt luhanszki Scsasztjában 2022. június 11-én / AFP/ Yuri KADOBNOV

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában