Ukrán válság

2023.04.05. 10:05

Andrzej Duda: nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről

406. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner híreiből válogatunk.

Andrzej Duda lengyel elnök (b) katonai tiszteletadás mellett fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a varsói államfői palotánál 2023. április 5-én

Forrás: MTI/EPA-PAP

Fotó: Marcin Obara

Andrzej Duda: nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről

A világ vezetőinek nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről, Oroszországtól csak a csapatok teljes kivonását követelhetik Ukrajna területéről - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán az ukrán hivatali partnere látogatását záró, a varsói Királyi Várban mondott beszédében.

Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Rámutatott: több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik "az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el", ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.

A lengyel államfő elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedmények politikáját, mely - mint mondta - lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.

Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat - jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetőinek csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. "Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról" - hangsúlyozta.

A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942-1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői "nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem". Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat "az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni".

Szerinte a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek "túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe".

Zelenszkij a beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen "a történészek fáradságos munkájáig".

A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna "közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért". Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.

A két elnök a Királyi Vár udvarán mondta beszédét, ahol - amint a vár előtti téren is - lengyel és ukrán zászlókat lobogtató tömeg hallgatta meg őket. A beszédekkel lezárult Zelenszkij varsói látogatásának hivatalos programja. Ez volt az ukrán elnök első hivatalos lengyelországi látogatása az ukrajnai háború kitörése óta.

Több mint 325 ezer ukrán menekült él Csehországban

Csehországban jelenleg 325 742 ukrán menekült él rendkívüli tartózkodási engedéllyel, amely az egészségügyi, a szociális és az oktatásügyi rendszer igénybevételére, valamint munkavállalásra jogosít fel - közölte szerdán a cseh belügyminisztérium.

A felnőtt ukrán menekültek mintegy kétharmadát nők, míg a menekültek 30 százalékát gyermekek teszik ki - mondta Pavla Novotná, a tárca migrációs ügyekkel foglalkozó szekciójának igazgatója prágai sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajna elleni orosz támadás tavaly februári kezdete óta több mint félmillió ukrán állampolgár kért és kapott ideiglenes menedéket Csehországban. Mintegy kétszázezer rendkívüli engedély hatálya időközben megszűnt, mert a tavaly decemberben elrendelt megújítását az érintettek nem kérték. A minisztérium szerint valószínű, hogy ezek a személyek visszatértek Ukrajnába, vagy egy harmadik országba távoztak.

A legtöbb ukrán menekült Prágában (80 ezer) és Közép-Csehországban (45 ezer) él. A legkevesebben, alig tízezren, a közép-morvaországi Zlíni régióban telepedtek le.

A menekültek közül mintegy 150 ezren már dolgoznak, többnyire alacsony szakképzettséget igénylő munkahelyeken. A magasabb szakképzettséget megkövetelő munkahelyek betöltését általában a nyelvtudás akadályozza.

A csehországi iskolákat jelenleg több mint 70 ezer ukrán gyermek látogatja.

A hatályos szabályok szerint a rendkívüli csehországi tartózkodási engedélyt legfeljebb három évre lehet megszerezni a külföldieknek.

Ukrán parancsnok: hadrendbe állították az amerikai Avenger légvédelmi rendszereket

Az északi hadműveleti zónában már hadrendbe állították az Egyesült Államok által Ukrajnának adott Avenger típusú légvédelmi rakétarendszereket - számolt be szerdán Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka.

Kifejtette, hogy a rakétarendszerek képesek rövid hatótávolságú mobil légvédelmet biztosítani a polgári infrastruktúra és az ukrán erők számára robotrepülőgépek, drónok, valamint alacsonyan haladó repülők és helikopterek ellen. Megjegyezte, hogy az Avenger alkalmas az iráni gyártású Sahid kamikaze drónok hatékony felderítésére és megsemmisítésére is. Elmondta, hogy a rendszer működtetéséhez ukrán katonák speciális kiképzést kaptak Németországban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az Avenger kezelésére kiképzett egyik ukrán katona elmondta, hogy a rendszer Stinger rakétákkal, és egy Browning nehézgéppuskával van felszerelve.

Az Egyesült Államok januárban jelentette be, hogy az újabb, 2,5 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagja részeként nyolc Avenger légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán határőrszolgálat szerdai közleményében arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmutban házról házra folynak a harcok, az orosz erők fő erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy áttörjék az ukrán csapatok védelmi vonalát a város ipari övezetében. Az ott szolgálatot teljesítő határőrök állását a Wagner orosz magánhadsereg egyszerre hat csoportja támadta meg, amit azonban a határőralakulat visszavert. A jelentés szerint 29 orosz katona halt meg, és legalább negyven megsérült.

Az ukrán vezérkar sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a keleti fronton az ukrán erők megsemmisítettek egy K-52-es orosz helikoptert. A vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán erők szerdán több mint negyven orosz támadást vertek vissza. A beszámoló szerint az orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában indított támadóműveletekre összpontosítják.

Lettország jövőre visszaállítja a kötelező sorkatonai szolgálatot

Lettország jövőre visszaállítja a kötelező sorkatonai szolgálatot az ukrajnai háború miatt – jelentette be a lett védelmi minisztérium szerdán.

A vilniusi lett parlament már el is fogadta az ehhez szükséges törvénymódosításokat szerdán.

Ennek értelmében 2023 közepén – először csak önkéntes alapon – fokozatosan újra bevezetik a sorkatonai szolgálatot, amely 2024-től válik kötelezővé.

Vilnius 2007-ben törölte el a kötelező szolgálatot, és ezután a lett fegyveres erőket hivatásos hadsereggé alakították át, amelyet önkéntesek egészítenek ki.

Lettországnak közös határszakaszai vannak Oroszországgal és Fehéroroszországgal is, utóbbi Moszkva katonai szövetségese az ukrajnai háborúban.

„Ukrajna brutális és nagyméretű orosz megtámadása óta új geopolitikai valóságban élünk” – szögezte le Inara Murniece lett védelmi miniszter.

A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása „Lettország válasza a térségben kialakult új biztonsági helyzetre” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy „Ukrajna tapasztalatából tudjuk, hogy erkölcsileg stabil és felkészült társadalom nélkül lehetetlen szembeszállni az agresszorral”.

A kötelező sorozás a 18 és 27 év közötti lett férfiakat érinti, míg a lett nők önkéntesként jelentkezhetnek a 11 hónapos katonai kiképzésre.

Azok a lett férfiak, akik vallási vagy lelkiismereti okok miatt visszautasítják a kötelező sorkatonai szolgálatot, helyette közösségi munkát végezhetnek a lett védelmi minisztérium által felügyelt létesítmények egyikében.

Mateusz Morawiecki és Volodimir Zelenszkij aláírták a hadfelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot

KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot. Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.

Az ukrán gabona kivitele kapcsán Zelenszkij a Morawieckivel közös sajtóértekezleten elmondta, hogy „megtalálták a kiutat”. „Úgy gondolom, hogy a legközelebbi napokban vagy hetekben már meglesz a végleges megoldás ebben a kérdésben” – tette hozzá az ukrán elnök.

Lengyel elnök: a NATO-nak további biztonsági garanciákat kell adnia Ukrajnának

Lengyelország további biztonsági garanciákat próbál elérni a NATO-ban Ukrajna érdekében – közölte Andrzej Duda lengyel államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott szerdai sajtótájékoztatóján Varsóban.

A NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján olyan biztonsági garanciákat szeretnénk elérni, amelyek megerősítik  Ukrajna katonai lehetőségeit

– mondta a lengyel államfő.

Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezek a garanciák lesznek az első lépések az Ukrajna NATO-tagsága felé vezető úton.

Hozzáfűzte, hogy Lengyelország Ukrajna európai uniós tagságát is elkötelezetten támogatja.

Rámutatott arra is, hogy Lengyelország Ukrajna harmadik legnagyobb fegyverbeszállítója az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mögött. Varsó eddig háromszáz tankot, tarackokat, nagy mennyiségű felszerelést és nyolc MiG vadászgépet adott Ukrajnának, és további hat repülőgépet terveznek Kijev rendelkezésére bocsátani.

Duda kiemelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja egyúttal a szabad világ elleni támadás is volt.

„Oroszország újra akarja építeni befolyási övezetét, és Ukrajna az első, amely ma erős ellenállást mutat” – magyarázta. „Ezért támogatjuk Ukrajnát” – szögezte le.

A lengyel elnök kijelentette, hogy fájdalmas történelmi kérdésekről is tárgyalt az ukrán vezetővel, és nem voltak tabutémák.

Zelenszkij az újságírók előtt arról beszélt: szeretné, ha Lengyelország fontos partnere lenne Ukrajnának az ország háború utáni újjáépítésében. Aláhúzta: Lengyelország nem egyszerűen Kijev partnere, hanem „igaz barát”.

Az ukrán államfő varsói látogatásán hozzátette: nyitott határokat szeretne Lengyelország és Ukrajna között. Megjegyezte, hogy a háború első napjaiban a lengyel határhoz közeli helyek „megnyitották kapuikat, és többé nem voltak határok” a két ország között.

Zelenszkij szerint fontos, hogy a jövőben politikai, gazdasági és történelmi tekintetben se legyenek határok Varsó és Kijev között.

Az ukrán elnök megköszönte Dudának és a lengyeleknek a segítséget, amelyet az Ukrajna „győzelméhez vezető nehéz úton” nyújtanak, és azt is, hogy az ukrán menekültek „otthon érezhetik magukat” a szomszédos országban.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint Lengyelország mintegy 1,6 millió ukrán menekültnek nyújtott védelmet.

Duda a legmagasabb lengyel állami elismerést, a Fehér Sas-rend kitüntetését adományozta Zelenszkijnek a lengyel–ukrán kapcsolatok elmélyítéséért, valamint a biztonság és az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségéért.

Ez volt Zelenszkij első külföldi állami látogatása azóta, hogy 2022. február 24-én Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

DUDA, Andrzej; ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b3) és Andrzej Duda lengyel elnök (j3) kétoldalú megbeszélést tart a varsói államfői palotában 2023. április 5-én
Fotós: Marcin Obara / Forrás: MTI/EPA-PAP

Csehország ismét hadianyagot küld Ukrajnának

Csehország további mintegy 600-700 millió korona (9900-11550 millió forint) értékben küld a közeljövőben hadianyagot Ukrajnának – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter szerdán Prágában, miután a témáról Petr Pavel államfővel egyeztetett.

„A segítség értéke, amelyet a hadsereg vezérkari főnökével (Karel Rehka) együtt terveztünk meg mintegy 600-700 millió korona. Nem pénzbeli segítségről, hanem a raktárainkban lévő hadianyagokról van szó” – jelentette ki a tárcavezető újságírók előtt. „Úgynevezett felesleges anyagról van szó, amelyet anélkül küldhetünk Ukrajnába, hogy ezzel veszélyeztetnénk saját védelmi képességeinket” – tette hozzá Jana Cernochová. Hangsúlyozta: nagyon ügyel arra, hogy csak olyan hadianyagot és fegyvereket küldjön Csehország Ukrajnába, amelyet a hadsereg nélkülözni tud, illetve gyorsan képes mással helyettesíteni.

Tekintettel a háborús helyzetre Cernochová nem részletezte, milyen hadianyagról is van szó.

Petr Pavel cseh államfő a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak a közelmúltban azt mondta: Csehország továbbra is segíteni fogja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát, de már nincs sok lehetősége további hadianyagot és fegyvereket küldeni az ukránoknak. Az elnök szerint nagyobb tartalékok még a légvédelmi fegyverek, illetve a lőszer terén vannak.

A prágai sajtóban megjelent nemhivatalos értesülések szerint Csehország eddig több mint 50 milliárd korona értékű segélyt küldött Ukrajnába, ebből a kormányzat által küldött segély értéke mintegy 15 milliárd koronát tesz ki. Ennek nagyobbik részét fegyverek és hadianyagok képezték.

Putyin: az amerikai ihletésű színes forradalmak vezettek el az ukrán konfliktushoz

Az Egyesült Államok színes forradalmakat támogató politikája provokálta ki a jelenlegi ukrajnai válságot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök 17 új moszkvai nagykövet szerdai megbízólevél-átadási ünnepségén.

„Kedves nagykövet asszony, nem akarom elrontani a megbízólevelek átadásának magasztos hangulatát, és tudom, hogy ön talán nem ért egyet a véleményemmel, de ma nem tehetem meg, hogy ne mondjam ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájában az olyan eszközök alkalmazása, mint az úgynevezett színes forradalmak támogatása vagy a 2014-es kijevi államcsíny támogatása vezetett el végeredményben a jelenlegi ukrán válsághoz, és hozzájárult az amerikai–orosz kapcsolatok romlásához” – mondta az elnök Lynne Tracy új amerikai nagykövethez szólva.

Putyin leszögezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok kizárólag az egyenlőség, egymás szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapulhatnak.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes e kapcsolatok állapotát jellemezve a Sputnik rádiónak azt mondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok már túljutott a viszony hidegháborús szakaszán, és most már a konfliktus forró fázisában tart.

„Annak vagyunk tanúi, hogy ez az állam (Egyesült Államok) közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen különböző frontokon” – mondta, hozzátéve hogy az amerikai hibrid hadviselésnek egyes formái teljesen példátlanok, és még a hidegháború idején sem léteztek.

„Hangsúlyozom, hogy az orosz fél teljes mértékben elkötelezettje annak a közismert posztulátumnak – amelyet az utóbbi időben többször is rögzítettek, egyebek között a legmagasabb szinten is –, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet nem szabad kirobbantani” – nyilatkozott.

De az a vakmerő, provokatív, sok tekintetben teljesen agyament mód, ahogy amerikai ellenfeleink egyre továbbviszik a dolgokat az eszkaláció lépcsőjén, az, hogy mennyire elvakítja őket az a teljesen abszurd, a semmire sem alapozott hitük, hogy képesek stratégiai vereséget mérni Oroszországnak, a kognitív potenciáljuk és általában véve az épeszűségük megkérdőjelezésére késztet

– fogalmazott.

SZALDO, Vlagyimir; PUSILIN, Denisz; PUTYIN, Vlagyimir; BALICKIJ, Jevgenyij
Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület kormányzója, Gyenyisz Pusilin, a délkelet-ukrajnai „Donyecki Népköztársaság” vezetője, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Leonyid Paszecsnik, a „Luhanszki Népköztársaság” kormányzója és Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület vezetője (b-j) megbeszélést folytat Moszkvában 2023. április 5-én
Fotós: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Pool/Szputnyik

Rjabkov arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenfelei „a szó legszorosabb értelmében a tűzzel játszanak”.

„Meg kell érteniük, hogy a szuverenitásunk, területi integritásunk, államiságunk megsértése (...) tendenciájának a folytatódása esetén készek leszünk minden intézkedést megtenni, minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és biztosítsuk a szuverenitásunk szavatolását. Ezen eltökéltségünk alábecsülése valószínűleg a legrosszabb dolog, ami most ellenfeleink fejében megtörténhet, vagy nem történhet meg. Óva intjük őket a végzetes hibáktól” – nyilatkozott Rjabkov.

Putyin a szerdai Kremlben tartott szertartáson, amelyen az Egyesült Államok, Dánia, Paraguay, Norvégia, Egyenlítői-Guinea, Omán, Szíria, Észak-Macedónia, Brunei, Mexikó, Honduras, Zimbabwe, Abházia, Irak, Kambodzsa, és Guinea új nagykövete is átadta megbízólevelét, szavait az unió új misszióvezetőjéhez, Roland Galharague-hoz intézve kijelentette: „Az Európai Unió itteni missziójának vezetője talán osztja azt a véleményt, hogy az elmúlt években – nagy sajnálatunkra – nagyon megromlott a kapcsolat ezen egyesülés és Oroszország között. Ennek okát abban látjuk, hogy az Európai Unió, félretéve eredeti fő küldetését és funkcióját, a gazdasági együttműködés és integráció fejlesztését az európai kontinensen, geopolitikai konfrontációt kezdeményezett Oroszországgal”.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy „éppen az EU kezdeményezte a konfrontációt”. Mindemellett kifejezte reményét, hogy az unióval fennálló rossz kapcsolatok a múltat képezik majd, és a kölcsönös együttműködés logikája fog érvényesülni.

Jens Stoltenberg: történelmi hiba lenne, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot

A NATO-tagországok egyetértenek abban, hogy történelmi hiba lenne, és mélyreható következményekkel járna, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot az ukrajnai háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Stoltenberg felhívta a figyelmet:

Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját, visszhangozza az orosz propagandát, és támogatja az orosz gazdaságot, miközben együttesen fokozzák katonai tevékenységüket a csendes-óceáni térségben.

„Kína és Oroszország egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt aláírtak egy partnerségi megállapodást, amelyben egyértelműen kijelentik, hogy az orosz–kínai partnerségnek nincsenek határai” – mutatott rá.

Véleménye szerint ez szükségessé teszi a szövetség számára, hogy újragondolja Kínával kapcsolatos politikáját, ami magában foglalja a független partnerekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal, Dél-Koreával folyó együttműködést.

A főtitkár kitért Oroszország bejelentésére is arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban. Szerinte ez azt mutatja, hogy a pár nappal korábban Kínával aláírt megállapodása, miszerint az országoknak nem szabad nukleáris fegyvereket határaikon túlra telepíteni, csupán „üres ígéret” volt.

A főtitkár a kétnapos tanácskozást összegezve elmondta: a NATO-tagországok új kötelezettségvállalásokat tettek az ukrán erők folyamatos katonai támogatására vonatkozóan, és megállapodtak abban, hogy egy többéves stratégiai segítségnyújtási programot dolgoznak ki Ukrajna számára. Mint mondta, azt, hogy mikor ér véget a háború, még nem lehet tudni, de fel kell arra készülni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tudja még jobban aláásni az európai biztonságot.

Ezért lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, hogy megvédje magát a jövőbeni agresszióval szemben, ami segíteni fogja az országot az euroatlanti integráció felé vezető úton is

– hangsúlyozta.

Stoltenberg elmondása szerint a hosszú távú segítségnyújtási program magában foglalja az ország védelmi kapacitásainak megerősítését, valamint a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra való áttérés megkönnyítését. Hangsúlyozta: ahhoz hogy Ukrajna a szövetség teljes jogú tagjává váljon, függetlennek és demokratikusnak kell lennie.

Ha Putyin elnök győz Ukrajnában, az veszélyes üzenetet küld a világ tekintélyelvű vezetőinek arról, hogy céljaikat nyers erővel is elérhetik

– figyelmeztetett.

Hozzátette, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja az orosz nyomás alatt álló partnerországokat, köztük Moldovát, Georgiát és Bosznia-Hercegovinát.

Az orosz erők egy Donyeck megyei települést ágyúztak

Legalább két helyi lakos életét vesztette, és négy megsérült, amikor az orosz erők tüzet nyitottak a Donyeck megyei Olekszijevo-Druzskivka településre - közölte szerdán Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő tájékoztatása szerint a kisvárost helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül érte a támadás, az orosz erők lakott területet találtak el. Hozzátette, hogy az első információk szerint a támadók kazettás lövedékeket vetettek be. A helyszínen pirotechnikusok dolgoznak a fel nem robbant lövedékek hatástalanításán.

Jurij Huszjev, az Ukroboronprom ukrán állami hadikonszern vezérigazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború tavaly februári kezdete óta a vállalat létesítményeit több mint 150 támadás érte, de ennek ellenére még növelték is a gyártást, egyebek között áthelyezéssel, és magáncégekkel való együttműködéssel. Kiemelte, hogy a vállalathoz több mint hatezer új alkalmazottat vettek fel. Szavai szerint mostanra az állami konszern mintegy száz olyan céggel kezdett együttműködést, amelyek korábban nem gyártottak semmit a fegyveres erők számára.

A vezérigazgató elmondta, hogy az állami konszern a haditechnikai eszközök biztonságos helyen történő gyártására és javítására irányuló programot hajt végre, nemcsak a régi szovjet berendezések javítását végzi, hanem a lefoglalt, és a partnerországoktól kapott eszközökét is.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 176 ezret. Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek két orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Az UNESCO továbbra is támogatja Ukrajnát

További támogatásáról biztosítja Ukrajnát az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) – közölte Audrey Azoulay, a szervezet főigazgatója Kijevben szerdán.

Az UNESCO a háború első napjaitól kezdve kiáll Ukrajna mellett, hogy segítsen megóvni az ukrán nép kulturális örökségét, az oktatást, valamint az újságírok testi épségét

 – mondta Azoulay az ukrán fővárosban tartott sajtótájékoztatón.

A műemlékek és a műalkotások védelmét szolgáló eszközökön kívül a szervezet távoktatás céljából vészhelyzeti terv keretében, 30 millió dollár (10,3 milliárd forint) értékben ötvenezer számítógépet szállított az országba. A szervezet továbbá védőfelszerelést is biztosított újságíróknak.

A támogatás folytatódik és növekedni is fog 2023-ban

 – tette hozzá a szervezet főigazgatója. Azoulay azt is elmondta, hogy 

a következő hetekben az UNESCO több mint 10 millió dollárt (4,4 milliárd forint) mozgósít az ukrán oktatás fejlesztésére. A cél elsősorban az iskolai tanulók lelki megerősítése.

Közölték, az Ukrajna elleni orosz offenzíva által okozott kár óriási. Az elkövetkező tíz évben az országnak csak a kulturális ágazatban összesen 6,9 milliárd dollárra (3000 milliárd forint) lenne szüksége a keletkezett károk helyreállításához.

Az UNESCO közlése szerint Volodomir Zelenszkij az ország kulturális szektor rehabilitációs tervének kidolgozásában, valamint a nemzetközi szereplők koordinálásában és mozgósításában kérte a szervezet segítségét.

Zelenszkij Varsóba érkezett 

Az ukrán elnököt és felségét, Olena Zelenszkát a lengyel elnök, Andrzej Duda és felesége, Agata Kornhauser-Duda fogadta Varsóban.  Zelenszkij kétoldalú megbeszélésre érkezett a lengyel fővárosba.

DUDA, Andrzej; KORNHAUSER-DUDA, Agata; ZELENSZKIJ, Volodimir
Andrzej Duda lengyel elnök (j2) és felesége, Agata Kornhauser-Duda (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt (b3) és feleségét, Olena Zelenszkát (b2) a varsói államfői palotánál 2023. április 5-én 
Fotós: Marcin Obara / Forrás: MTI/EPA-PAP

Moszkva követeli a kijevi barlangkolostor vikáriusának szabadon bocsátását

Oroszország követeli az Ukrajnában házi őrizetbe helyezett Pavlo, a kánoni Ukrán Ortodox Egyház (UPC) metropolitája, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vikáriusa azonnali szabadon bocsátását és azt, hogy orvosi ellátásban részesítsék – közölte az MTI.

Ezt Gennagyij Aszkaldovics, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vallásszabadság-ügyi különmegbízottja közölte szerdán kiadott nyilatkozatában.

Mélységesen aggódunk a metropolita sorsa miatt, akit, mint ismeretes, házi őrizetben és elektronikus bilincsben tartanak

– hangoztatta a diplomata, aki a "cinizmus csúcsának" minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítását, miszerint Ukrajna a legteljesebb vallásszabadság hazája.

Aszkaldovics szerint a "kijevi rezsim" nagyböjt idején az erkölcsi terror politikáját folytatja polgártársai ellen, és "arra törekszik, hogy döntő vereséget mérjen az ortodox hitre Ukrajnában". Emlékeztetett az államfő hivatalvezetője tanácsadójának, Mihajlo Podoljaknak a kijelentésére, aki szerint az UPC-t a háború kezdete után azonnal "el kellett volna takarítani". Az orosz diplomata elismerését fejezte ki mindazok bátorsága és állhatatossága iránt, akik Pavel (ukránul Pavlo) metropolita vezetésével önzetlenül védik a kolostort, amelynek elhagyására szólították fel az ukrán hatóságok az UPC papjait.

A közlemény szerint Zelenszkij mélyen megsértette a metropolitát és a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház zsinatjának tagjait azzal, hogy "arrogáns módon" megtagadta a találkozót velük, és érveik meghallgatását.

Kijev semmibe vette több millió hívő, egyházközség és számos ortodox testvéregyház hierarchiájának véleményét

 – írta a diplomata, aki felhívta a figyelmet arra, hogy még az ENSZ "közismerten oroszellenes emberi jogi megfigyelő missziójának" közelmúltbeli jelentése is arra szólította fel az ukrán hatóságokat, hogy hagyjanak fel a "kánoni" egyházzal szembeni diszkriminációval.

Aszkaldovics nehezményezte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetek vezetői és nyugati országok nem emelték fel szavukat az ukrán egyházpolitikával szemben, és elfogultsággal vádolta meg őket.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) április 1-jén vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával vádolta meg Pavlo metropolitát, akit két hónapra házi őrizetbe helyeztek, amit a karján nyomkövetővel Kijev megyében, a kolostortól távol kell letöltenie.

Nemsokára Julius Caesar sorsára juthat Putyin a volt brit vezérkari főnök szerint

Richard Dannatt úgy véli, az orosz tábornokok jóval az invázió második évfordulója előtt Brutus késéhez nyúlhatnak – írja a Mandiner.

Tekintettel a közelmúltbeli harctéri katasztrófákra, az orosz tábornokok jóval az invázió második évfordulója előtt Brutus késéhez nyúlhatnak – írta a The Telegraphon megjelent cikkében Richard Dannatt, a brit hadsereg volt vezérkari főnöke, aki a metaforával Putyint Julius Caesarhoz hasonlította, akit saját emberei gyilkoltak meg. 

Dannat szerint az orosz katonák kiábrándultak a Kremlből, s most, hogy Oroszország helyzete a csatatéren egyre kevésbé tűnik ígéretesnek, Putyin is nehéz helyzetbe került. Hozzáteszi, a Putyin elleni lázadást hátráltathatja a félelem, hogy nem találnak utódot. Szerinte a megfelelő ember, Valerij Geraszimov tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnöke lehet, amennyiben sikerül elég támogatót maga mellé állítania.

Akár Geraszimov nyúl Brutus késéhez, akár nem, Putyin julius Caesar pillanata nincs olyan messze. Az ukrán emberek védelme, és Európa stabilitásának megőrzése érdekében az USA-nak és a nyugatnak minden támogatást meg kell adnia Ukrajna felé, hogy véget érjen az Európai történelemnek ez a nyugtalanító fejezete

– zárta gondolatát Richard Dannatt.

Oroszország az elmúlt 24 órában több támadást is indított

Oroszország összesen nyolc támadást indított ukrán célpontok ellen. 4 ember meghalt és 14 megsebesült az elmúlt 24 órában – jelentette az ukrán védelmi minisztérium.

 

Ukrán drón zuhant le a zaporizzsjai atomerőmű közelében

Lezuhant egy ukrán katonai drón a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű közvetlen közelében – tájékoztatta a RIA Novosztyi orosz hírügynökséget szerdán az erőmű biztonságáért felelős orosz alegység parancsnoka.

A közlés szerint egy lengyel gyártmányú, Warmate típusú, több mint két kilogramm súlyú drón zuhant le. Az incidens időpontját az illetékes nem közölte. Véleménye szerint az ukrán fél valószínűleg támadást akart intézni a létesítmény infrastruktúrája ellen, tekintet nélkül arra, hogy az erőműben jelen vannak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársai is. 

A drón lezuhanásának okát szakemberek vizsgálják – mondta.

Rafael Grossit, a NAÜ főigazgatóját, aki március 29-én látogatást tett az erőműben, szerdán Oroszországba várják, ahol tárgyalásokat fog folytatni a létesítmény helyzetéről. Grossi már régóta szorgalmazza, hogy alakítsanak ki demilitarizált övezetet Európa legnagyobb nukleáris erőműve körül.

A Dnyipro folyó bal partján fekvő zaporizzsjai atomerőmű tavaly március óta az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll. Az ukrajnai háború kezdete óta több alkalommal érték tüzérségi csapások, melyek végrehajtásával az orosz és az ukrán fél kölcsönösen egymást vádolta.

Az amerikai és a francia elnök telefonon egyeztetett Kína szerepéről a háború befejezésében

Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetésükben abban állapodtak meg, hogy bevonják Kínát az ukrajnai háború befejezésének felgyorsításába – közölte szerdán az Elysée-palota.

Macron elnök szerdán Kínába érkezett, látogatása péntekig tart.

Az amerikai és a francia elnök beszélt arról, hogy mindketten készek bevonni Kínát, hogy az ukrajnai háború hamarabb befejeződjön, és abba, hogy vegyen részt a térség fenntartható békéjének megteremtésében

 – idézi Macron hivatalának közleményét az MTI. 

Mindkét elnök azt reméli, hogy Kína részese lehet a globális észak és a globális dél közötti szolidaritásban, valamint közös programot hozhatnak létre a klíma és az élővilág védelméért – írta az Elysée-palota, ám részleteket nem közölt.

Hszi Csin-ping kínai elnök tervei szerint találkozik Emmanuel Macronnal, hogy megbeszélést folytasson vele a kétoldalú kapcsolatok irányáról - mondta a kínai külügyminiszter korábban.

Újabb amerikai segítséget kap Ukrajna

Az Egyesült Államok újabb 500 millió dollárnyi (mintegy 180 milliárd forint) katonai segítséget nyújt Ukrajna számára saját katonai készleteiből – közölte az amerikai külügyminiszter kedden.

Antony Blinken közleménye szerint 

az újabb csomagban elsősorban lőszerek vannak, mások mellett az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétatüzérségi eszközökbe. A közlemény szerint az Egyesült Államok átad légvédelmi elhárító eszközöket, valamint egyéb tüzérségi lőszereket, páncéltörő-rendszereket, kézi fegyvereket és nagy teljesítményű szállítójárműveket. Az Egyesült Államok készleteiből lehívott támogatás lényege, hogy az gyorsan eljuthat az ukrajnai harcterekre.

A külügyi tárca közleményéből az is kiderült, hogy az amerikai védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan egy másik katonai csomagot is bejelentett Ukrajna számára az úgynevezett Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében. Ez a támogatás a légvédelmi képességek fejlesztésére szolgál, valamint szintén tartalmaz lőszereket, rakétákat és egyéb tüzérségi eszközöket.

Folytatódik az orosz offenzíva

Az oroszok korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén, folytatták a támadó műveleteket Bahmutban és környékén, valamint az Avdiivka-Donyeck város frontvonal mentén – írta az amerikai ISW elemző cég alapján az Origo. 

Az oroszok emellett továbbra is készülnek a küszöbön álló ukrán ellentámadásra.  

Magyarország segít

Az ukrán-magyar határszakaszon 4595-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3982-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.

Vonattal 53 ember – köztük 22 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában