Tisztelet a hősöknek

2024.06.16. 07:25

Az 1956-os vértanúkra emlékezik az ország

Június 16. az 56-os vértanúk emléknapja, amikor az 1956-os miniszterelnök Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország – írja az MTI.

MW

Koszorúk Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulóján Nagy Imre szobránál, a Jászai Mari téren 2019. június 16-án, az 56-os vértanúk emléknapján

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

Az 1956-os forradalom és szabadságharc után törvénysértő perben halálra ítélt Nagy Imrét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án végezték ki. A mártírokat az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józseffel, Nagy Imre titkárságvezetőjével és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézával, a Nagy Imre-kormány államminiszterével együtt 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában; az újratemetés, a koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja a rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt. Nagy Imre és mártírtársai emlékét az 1996. évi LVI. törvény iktatta törvénybe.

A forradalom bukása után tisztségéről lemondani nem hajlandó, az egyezkedést elutasító Nagy Imrét és vádlott-társait 1958. február 5-én a nyilvánosság teljes kizárásával állították bíróság elé. A vád a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás volt. Losonczy Géza a börtönben éhségsztrájkba kezdett és 1957. december 21-én, tisztázatlan körülmények között meghalt. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették, őt 1958. április 22-én halálra ítélték és két nappal később kivégezték.

A többi vádlott büntetőperét a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével 1958. június 9-15. között folytatta le. A zárt tárgyalás végén Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, Kopácsi Sándort, a Nemzetőrség főparancsnok-helyettesét életfogytiglani, Donáth Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intéző Bizottságának tagját 12 év, Jánosi Ferenc lelkészt, Nagy Imre vejét nyolc év, Tildy Zoltán volt államfőt, a Nagy Imre-kormány államminiszterét hat év, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét öt év börtönre ítélték.

A halálos ítéleteket június 16-án hajnalban, a Gyűjtőfogház udvarán hajtották végre. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét előbb a börtön udvarán, majd 1961-ben a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették el, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A „Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárásról és az ítéletről” szóló közleményt 1958. június 17-én hozták nyilvánosságra, ekkor jelentették be Szilágyi és Losonczy halálát is.

A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. Június 16-án mintegy négyszázan koszorút helyeztek el a 301-es parcellában és felolvasták a megtorlások 244 áldozatának nevét, ugyanezen a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben a családtagok jelenlétében felavatták Nagy Imre jelképes sírját.

Az állampárt „kegyeleti kérdésnek” minősítette az ügyet, kapcsolatba lépett az ellenzékkel és a családtagokkal. 1989. január 28-án Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja egy rádióinterjúban úgy fogalmazott: az MSZMP KB történelmi albizottsága a kutatások alapján „népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek... 1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés”. Pozsgay nyilatkozatával a rendszer legfontosabb tabuja dőlt le.

Nagy Imre és mártírtársainak exhumálása 1989. április elején ért véget a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. A holttesteket arccal lefelé, drótkötéllel átkötve, kátránypapírba csomagolva találták meg. A hozzátartozók és a TIB a temetés időpontjának a kivégzés 31. évfordulóját, június 16-át javasolták, amit a kormány elfogadott. Június 8-án megállapodás született arról, hogy Németh Miklós miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke részt vesz a gyászünnepségen, és kifejezi a kormány és a parlament tiszteletét az 1956-os forradalom áldozatai előtt.

1989. június 16-án, a nemzeti gyász és megemlékezés napján a gyász fekete és fehér színeinek drapériájával bevont Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól, a szónokok – Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor – Nagy Imre harcostársai és a koncepciós perek túlélőinek nevében is beszéltek. Az ünnepélyes újratemetést a 301-es parcellában tartották, a családtagok, a harcostársak és a barátok koszorúinak elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát. A síroknál a családok által felkért szónokok mondtak búcsúbeszédet, végül a különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondtak és megáldották a 301-es parcellát.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án – azon a napon, amikor Kádár János, az állampárt első embere meghalt – a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket posztumusz, bűncselekmény hiányában felmentette.

Emlékezzünk

– írta Sulyok Tamás köztársasági elnök az 56-os vértanúk emléknapján a Facebook-oldalán.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában