Ukrán válság

2024.06.17. 07:22

Kanada egyelőre nem küldi vissza a katonai kiképzőket Ukrajnába

845. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

A 24. gépesített dandár képén 120 milliméteres aknavetővel lövik az orosz állásokat ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó fronton 2024. június 15-én

Forrás: MTI/EPA/24. gépesített dandár

Fotó: Oleh Petraszjuk

Kreml: csak növeli a feszültséget a NATO-főtitkár bejelentése a nukleáris fegyverekről

Csak növeli a feszültséget a NATO-főtitkárnak az a kijelentése, miszerint konzultáció kezdődött a tagországok között a nukleáris fegyverek riadókészültségbe helyezésének szükségességéről - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újágíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Telegraphnak brit lapnak elmondta: "orosz és kínai fenyegetések miatt" tárgyalnak arról, hogy több nukleáris fegyvert telepítsenek és helyezzenek készültségbe.

"Nem megyek bele olyan műveleti részletekbe, hogy hány nukleáris robbanófejet kellene készültségbe helyezni, és hányat raktárban hagyni, de ezekről konzultálnunk kell, és tesszük is" - mondta Stoltenberg.

Amit Stoltenberg úr mondott, az nyilvánvalóan nincs összhangban azzal a nyilatkozattal, amelyet tegnap fogadtak el (az Ukrajnáról szóló svájci konferencián), de amelyet nem mindenki írt alá. Ez, ha nem tévedek, kimondja, hogy az efféle retorika elfogadhatatlan. Viszont amit a főtitkár mondott, az a feszültség további növelése

 - mondta Peszkov.

"Szeretnék itt emlékeztetni arra, hogy amikor (Vlagyimir) Putyin elnök erről a kérdésről, vagyis a katonai nukleáris ügyekről beszél, akkor valakinek a kérdésére válaszol: újságírókéra, köztük külföldi újságírókéra (...). Nem a saját kezdeményezésére beszél erről, és erre nagyon odafigyel" - tette hozzá.

Peszkov emellett hangot adott azon álláspontjának, miszerint az Ukrajnáról Svájcban megrendezett konferencia hatása elenyésző. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a részvevők egy jó része tudta: Oroszország nélkül nincs esély bármilyen komoly, érdemi megbeszélésre - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, Szerbia és Törökország is aláírta a konferencia záródokumentumát, Peszkov kijelentette, hogy ez nem fog ártani az Oroszországgal való kapcsolatuknak.

"Természetesen figyelembe fogjuk venni ezeknek az országoknak az álláspontját, számunkra ez fontos. És ezután is részletesen kifejtjük nekik érveinket" - mondta Peszkov, hozzátéve, hogy Moszkva a maga részéről továbbra is együtt fog működni mindenkivel, aki kész erre.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a sajtónak kijelentette, hogy a svájci konferencia nem járult hozzá érdemben az ukrajnai konfliktus megoldásához, és még a Nyugat számára is megerősítette, hogy egy ilyen Oroszország részvétele nélkül nem lehetséges.

"Vagyis nem világos, hogy ott (Oroszország nélkül) miről tárgyaltak" -mondta.

Usakov szerint Putyin "békekezdeményezései" elhomályosították a bürgenstocki találkozót, mert annak résztvevői akarva-akaratlanul kénytelenek voltak figyelembe venni az előző nap előterjesztett orosz javaslatokat".

Még az is alátámasztja a svájci csúcstalálkozó hiábavalóságát, hogy maga Ukrajna felismerte: a következő békekonferenciát orosz részvétellel kell megtartani

 - mondta. Érvelése szerint az orosz államfő javaslatai nemcsak a harci cselekmények leállítását, hanem az ukrán válság megoldását is lehetővé tennék, és egyre többeket elgondolkodtatnak.

A Moszkvában hétfőn kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Kanada egyelőre nem küldi vissza a katonai kiképzőket Ukrajnába

Kanada úgy véli, nem megfelelő az idő arra, hogy visszaküldje katonai kiképzőit Ukrajnába tekintettel más NATO-tagországok ódzkodására egy ilyen lépéstől – mondta hétfőn Bill Blair kanadai védelmi miniszter.

A tárcavezető a NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása nyomán beszélt újságírókkal, amin arról határoztak, hogy a katonai szövetség a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a kijevi vezetésnek szánt fegyverszállítmányok koordinációjában.

Szó esett egy, a kiképzést támogató NATO-misszióról. Jelen helyzetben a körülmények nem megfelelőek meglátásom szerint arra, hogy kanadai kiképzőket telepítsünk Ukrajnába

– tette hozzá.

„Úgy gondolom, jelenleg érthető aggályok övezik a kiképzőmisszió kiterjesztését Ukrajnába” – tette hozzá.

Kanada 2015 óta több mint 40 ezer ukrán katona kiképzésében segített, kiképző kontingensét pedig 2022 februárjában vonta ki Ukrajna nyugati részéből röviddel Oroszország támadása előtt. A kanadai kiképzők Lengyelországban, illetve Nagy-Britanniában folytatták az ukrán csapatok felkészítését.

A Fehér Ház szintén jelezte, hogy az Egyesült Államok sem tervez amerikai kiképzőket küldeni Ukrajnába.

Ukrán főparancsnok: jelentően megnövelik Ukrajna védelmi képességeit a hamarosan megérkező F–16-osok

Oroszország tudtában van annak, hogy Ukrajna hamarosan F–16-os vadászgépeket és nagy mennyiségű haditechnikát kap partnereitől, és emiatt az orosz hadsereg fokozta harci cselekményeinek intenzitását – írta Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Facebookon.

Az ellenség tökéletesen tudatában van annak, hogy partnereink jelentős mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést küldenek fokozatosan a közeljövőben. Hamarosan megérkeznek az első F–16-osok is, amelyek megerősítik a légvédelmünket, így az idő nekünk dolgozik, és csökkennek az oroszok esélyei a sikerre. Ezért az orosz erők parancsnoksága most mindent megtesz a harci műveletek intenzitásának növelésére és azok földrajzi területének kiterjesztésére, hogy csapatainkat a lehető legjobban kimerítsék, akadályozzák a tartalékok képzését, és az aktív támadó műveletekre való átállást

– fejtette ki a főparancsnok.

Az ukrán vezérkar reggel kiadott harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok a teljes frontvonalon támadnak, az elmúlt 24 órában 123 katonai összecsapás volt, 12 település közelében zajlottak harcok.

„Az elmúlt 24 órában az ellenség két rakétatámadást intézett három rakéta kilövésével csapataink állásai és településeink ellen, 45 légicsapást hajtott végre egyebek mellett 66 irányított légibomba bevetésével, és több mint 3500 tüzérségi támadást indított, közöttük 93-at rakéta-sorozatvetőkkel”

– összegezte a kijevi katonai vezetés.

A vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 527 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 14 tüzérségi rendszert és nyolc drónt.

Az ukrán katonai hírszerésnél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták, hogy a hírszerzés kamikaze drónjai hétfőre virradó éjjel katonai célpontokra mértek csapást Oroszország három régiójában, a Belgorodi, a Voronyezsi és a Lipecki területen. A támadás következményeivel kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van – tették hozzá.

A 22. ukrán gépesített dandár katonái Donyeck megyében, a Bahmuthoz közeli Kliscsijivkánál elfogtak egy orosz T–62-es harckocsit a legénységével együtt – számolt be Vitalij Szokolenko, a dandár sajtótisztje a Facebookon. Az ukrán főparancsnok pedig Facebook-bejegyzésében arról adott hírt, hogy a donyecki régióban a napokban egy ukrán katona egymagában foglyul ejtett négy orosz katonát.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálata közzétette, hogy az orosz támadás 2022 februári kezdete óta az SZBU katonái 1006 orosz harckocsit semmisítettek meg.

A biztonságos betakarítás feltételeinek megteremtése érdekében a mezőgazdasági ágazatban dolgozók továbbra is felmentést kapnak a mozgósítás alól, a védettségüket az eddigi hat hónapról egy évre növelik – közölte a Tarasz Viszockij agrárminiszter egy hétfői fórumon.

Andrij Kosztyin főügyész nyilvánosságra hozta, hogy csak a megerősített adatok szerint az orosz megszállók több mint 12 ezer civilt, köztük 551 gyereket öltek meg mostanáig a bő két éve tartó háború alatt. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok már csaknem 130 ezer, orosz megszállók által elkövetett háborús bűncselekményt dokumentáltak, köztük 301 szexuális erőszakot.

Filip Pronyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők délután a polgári infrastruktúrára mértek csapást a régióban, az eddigi adatok szerint kilencen sérültek meg, azonban az épület romjai alatt is lehetnek még emberek.

Az ukrán egészségügyi minisztérium a Facebookon arról tájékoztatott, hogy a keleti Harkiv megyében mentőorvosokat vettek az orosz erők tűz alá, amikor egy 17 éves lányhoz érkeztek ki. A támadás következtében egy terhes nő, egy gyermek és egy férfi megsérült. Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy régiójában egy nap alatt tíz polgári lakos sebesült meg orosz támadásokban.

A déli Herszon megyében reggel az orosz hadsereg egyik kamikaze drónja mért csapást egy civil járműre, ami egy ember halálát okozta - közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.

Személycserék az orosz védelmi minisztériumban

Miniszterhelyetteseket nevezett ki és váltott le az orosz védelmi tárcánál hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az államfő, aki a miniszterhelyettesek számát tízről 12-re, az első helyettesekét pedig kettőre emelte, Leonyid Gornyint a tárcavezető első helyettesévé, Anna Civiljovát, Oleg Szaveljevet és Pavel Fradkovot helyettessé nevezte ki.

Gornyin korábban a pénzügyminiszter első helyettese volt. Új posztján fő feladata a pénzmozgások átláthatóságának növelése lesz és az orosz fegyveres erők pénzügyi ellátásának teljes kérdéskörét felügyeli majd. Oleg Szaveljev, aki korábban a számvevőszék könyvvizsgálója, gazdasági miniszterhelyettes és a Krím ügyeiért felelős tárcavezető volt, a védelmi minisztérium apparátusának vezetője lett.

Pavel Fradkov korábban az államfő első kabinetfőnök-helyettesi posztját töltötte be. A katonai tárcánál a feladatköréhez a vagyongazdálkodás is hozzátartozik, amihez korábban állami vagyonkezelőnél (Roszimuscsesztvo) és az Elnöki Vagyonkezelő Igazgatóságon is szerzett tapasztalatokat. Civiljova, az ukrajnai háborúból visszatért katonák támogatására tavaly létrehozott Haza Védelmezői Alapítvány korábbi elnöke, új pozíciójában a hadsereg szociális és lakásellátásáért lesz felelős.

Civiljova férje, Szergej Civiljov a kemerovói régió kormányzója volt, akit májusban energiaügyi miniszternek neveztek ki.

Az elnök felmentette Nyikolaj Pankovot, Ruszlan Calikovot, Tatyjana Sevcovát és Pavel Popovot. Andrej Belouszov, a május 12-én kinevezett védelmi miniszter fogadta őket és megköszönte nekik a sokéves felelősségteljes munkát.

Calikov a minisztérium első helyettes vezetője, Pankov államtitkár – miniszterhelyettes, Sevcova miniszterhelyettes volt. Popov, akit felmentés mellett katonai szolgálatból is leszereltek, tárcánál az információfejlesztési főigazgatóságot és az információs rendszerek főosztályát vezette.

Az EU újabb egy évvel meghosszabbította a Krím és Szevasztopol annektálása nyomán bevezetett szankciókat

Az Európai Unió újabb egy évvel, 2025. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

Az intézkedések területi hatálya a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Az uniós tanács közleménye megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.

Kiemelték: Oroszország újabb jogsértést követett el Ukrajna szuverenitása és területi egysége ellen az Ukrajna elleni háború megindításával. Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlensége, önállósága és területi egysége, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való joga mellett – tették hozzá.

A szankciókat először 2014-ben vezették be, indoklás szerint válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre.

Észak-Koreába és Vietnamba látogat Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök június 18-19-én állami látogatást tesz Észak-Koreában, 19-20-án pedig Vietnamban – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

„Kim Dzsongün, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államügyekért felelős elnökének meghívására Vlagyimir Putyin elnök június 18-19-én baráti állami látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban” – állt a közleményben.

Putyin legutóbb 2000-ben járt Észak-Koreában, Phenjanban a köztársaság akkori hivatalban lévő vezetőjével, Kim Dzsong Illel találkozott.

Kim Dzsongün tavaly szeptember 12. és 17. között látogatott Oroszországba. Felkereste Vosztocsnij űrközpontot, Komszomolszk-na-Amure várost, a tengermelléki Knevicsi repülőteret és Vlagyivosztokot. A KNDK vezetője ekkor hívta meg az orosz elnököt.

Ezt megelőzően Kim Dzsongün 2019 áprilisában járt Vlagyivosztokban. Ekkor volt az első személyes találkozója Putyinnal.

A Kreml sajtószolgálata közölte, hogy az orosz elnök Észak-Koreát követően Nguyen Phu Trong, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának meghívására utazik a Vietnami Szocialista Köztársaságba. A főtitkáron kívül To Lam elnökkel, Pham Minh Chinh miniszterelnökkel és Tran Thanh Mannal, a Nemzetgyűlés elnökével folytat majd megbeszélést.

Az észt ellenzék vezetője a felére csökkentené az Ukrajnának szánt támogatásokat

A felére csökkentené az Ukrajnának szánt támogatásokat Észtországban Martin Helme, az ellenzéki, radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) vezetője, ha pártja hatalomra kerül.

A politikus szavait az észt állami műsorszolgáltató ERR internetes portálja idézte hétfőn.

Helme hangsúlyozta:

Felére csökkentjük az ukrajnai korrupciós gödörbe dobott támogatásokat, és ismét több száz milliót fogunk megtakarítani. Ha ezeket az egyszerű intézkedéseket végrehajtjuk, akkor mind a honvédelemre, mind a további adócsökkentésekre marad pénzünk

– tette hozzá.

Úgy vélekedett:

az észt diplomatáknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy az ukrajnai konfliktus leállításáról győzzék meg a vezető nyugati országokat.

Az észt külügyminisztérium június 5-én a helyi állami televízió és az ERR rádió megkeresésére azt közölte, hogy az Észtország és Ukrajna által aláírni tervezett, a Kijevnek nyújtandó évi 100 millió eurós katonai segélyről szóló kétoldalú dokumentum nem kötelező érvényű. „Ez egy kétoldalú politikai szándéknyilatkozat, nem pedig nemzetközi szerződés” – fűzte hozzá a tárca.

Romlott az áramhelyzet Ukrajnában

Ukrajnának július végéig hosszú, napi áramkimaradásokkal kell szembenézniük, mivel az atomerőművek tervezett javításai tovább terhelik az ország súlyosan megrongálódott energiarendszerét – mondta az Ukrenergo hálózatüzemeltető vezetője.

Volodimir Zelenszkij: „Oroszország nem áll készen az igazságos békére”

Az ukrán elnök szerint akár holnap megkezdődhetnek a tárgyalások Moszkvával, „ha elhagyják legális területeinket”. A hét végén Svájcban megtartott békekonferencia záródokumentumában több mint nyolcvan ország és szervezet fejezte ki támogatását Ukrajna területi integritása mellett – számol be róla a Magyar Nemzet.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án
Fotó: Alessandro Della Valle / Forrás: MTI/EPA/Keystone

A kétnapos bürgenstocki találkozó végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a nyugati és más vezetők támogatása azt mutatja, hogy a nemzetközi jog uralma helyreállítható, írta a Szabad Európa Rádió.

Remélem, hogy a lehető leghamarabb eredményeket érhetünk el. Mindenkinek be fogjuk bizonyítani a világon, hogy az ENSZ az alapokmányában foglaltaknak ismér maradéktalanul érvényt tud szerezni – mondta Zelenszkij.

Több mint nyolcvan ország és nemzetközi szervezet ismerte el és támogatta Ukrajna területi integritását az orosz invázióval szemben a svájci békekonferencia végén kiadott közös közleményben.

A Bürgenstockban tartott csúcstalálkozó zárónyilatkozata szerint az ENSZ alapokmánya, valamint minden állam területi integritása és szuverenitása „fog elvezetni az igazságos és tartós béke eléréséhez Ukrajnában”. A nyilatkozat felszólított arra, hogy állítsák vissza Ukrajna ellenőrzését a zaporizzsjai atomerőmű és az azovi-tengeri kikötők felett, írta a The Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a záró sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „Oroszország nem áll készen az igazságos békére”, egyben üdvözölte a béke felé tett első lépéseket. Az ukrán elnök szerint Oroszország akár már holnap megkezdheti velük a tárgyalásokat, „amennyiben elhagyják a a szuverén területeiket”.

Putyint várják Svájcba egy következő békecsúcsra

Alighogy véget ért az első, már a második békekonferenciáról írnak a nemzetközi sajtóban. Ukrán híradások szerint ugyanis az alpesi ország következő alkalommal már Oroszországgal és Kínával is tárgyalóasztalhoz ülne, és azt sem tartja kizártnak a svájci vezetés, hogy bár Vlagyimir Putyin ellen elfogatóparancs van érvényben, Svájcban fogadják az orosz elnököt – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök a külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkvában 2024. június 14-én. Putyin itt ismertette az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország békefeltételeit
Fotó: Valerij Sarifulin / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Minden bizonnyal Svájc is belátta, nem igazán lehet eredményesen egy olyan konfliktusról, valamint a béke lehetőségeiről tárgyalni, melyben nem minden érintett fél vesz részt: Oroszország ugyanis kimaradt az alpesi országban hét végén megrendezett békecsúcsból, ám

Ignazio Cassis svájci külügyminiszter tudatta, tárgyalóasztalhoz ülnének a két keleti nagyhatalommal, Oroszországgal és Kínával is.

Kérdéseket vet fel ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyinnal hogyan tud tárgyalóasztalhoz ülni Svájc, az orosz államfő ellen ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tavaly elfogatóparancsot adott ki. Erről már Viola Amherd svájci elnök beszélt, aki szerint vannak kiskapuk.

Nukleáris fegyverek telepítéséről tárgyal a tagállamokkal a NATO-főtitkár

A NATO-főtitkár úgy látja, elrettentő erőre van szükség az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésre válaszul – ismerteti a Magyar Nemzet.

Nukleáris fegyvereket helyezne készenlétbe Jens Stoltenberg, aki szerint elrettentő erőt kell demonstrálni az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésekre válaszul. A NATO-főtitkár a brit The Telegraph napilapnak adott interjújában beszélt arról, az üggyel kapcsolatban már folynak a tárgyalások a tagállamokkal.

Stoltenberg ugyanis úgy látja, a nukleáris átláthatóságnak a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövének kell lennie, mellyel egy veszélyesebb világra készítik fel a védelmi szövetséget.

Nógrádi György: Az orosz, az ukrán és a nyugati békeelképzelések köszönőviszonyban sincsenek egymással

A svájci kétnapos békekonferencián 92 ország vett részt, a delegációk az orosz–ukrán háború több vetületéről is tárgyaltak, de a békéhez a felek nem jutottak közelebb – mondta el a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A két évvel ezelőtt elkezdődött orosz–ukrán háború alaphelyzete az, hogy azt egyértelműen Oroszország kezdte, de Ukrajna provokálta ki – mondta el lapunknak Nógrádi György. Zelenszkij a jelenlegi helyzetben azonban egy olyan tízpontos tervet akar keresztülerőltetni, aminek semmi realitása sincs – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. 

Az ukrán elnök békeformulája olyan elemeket tartalmaz kezdve az ötszázmilliárd eurós orosz jóvátételtől a Krím visszaadásáig, Ukrajna NATO-csatlakozásáig, ami az erőviszonyok tükrében elképzelhetetlen 

– tette hozzá.

Emmanuel Macron Svájcban leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt.

Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Van egy agresszor és van egy áldozat – mondta a francia elnök.

Az orosz elnök a svájci békekonferencia előtt egy nappal béketervet jelentett be. Vlagyimir Putyin elmondta, hogy a nyugati országok egoizmusa és arroganciája vezetett a jelenlegi állapotokhoz, s ismertette azt is, hogy mik a béketárgyalások feltételei.

Az ukrán csapatokat ki kell vonni az új orosz régiók teljes területéről, Kijevnek pedig ki kell jelentenie, hogy nem tervezi a NATO-csatlakozást. Ezek a feltételek kellenek a béketárgyalások megkezdéséhez. Putyin kijelentette, hogy ha ezek a feltételek teljesülnek, Oroszország azonnal tűzszünetet kezd, és megkezdi a tárgyalásokat.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 7697 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7283 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában