2024.06.23. 08:03
Az oroszok újabb súlyos csapást mértek Harkivra
851. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Tűzoltók egy lakóházat ért orosz légitámadást követően az észak-ukrajnai Harkivban 2024. június 22-én
Fotó: MTI/AP/Rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma
A CSU visszaküldené a munkanélküli menekülteket Ukrajnába
Bírálta a Németországban kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) arra vonatkozó javaslatát, hogy visszaküldhetnék hazájukba a munkanélküli ukrán menekülteket.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az Augsburger Allgemeine című napilapnak nyilatkozva reagált az Alexander Dobrindttól, a CSU szövetségi parlamenti frakcióvezetőjétől származó javaslatra. A nyilatkozat a lap hétfői számában fog megjelenni, de a dpa német hírügynökségnek már vasárnap birtokába került az anyag.
Esken úgy fogalmazott: a berlini kormánynak nem az a feladata, hogy az ukrán menekültek kárára végrehajtson mindenféle javaslatot, hanem az, hogy gondoskodjon olyan működőképes szociális infrastruktúráról, amely rendelkezésére áll mindazoknak, akik biztonságban akarnak élni Németország területén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültek között sok a nő és a gyerek, és gondot okoz, hogy nincs elegendő gyermekellátó létesítmény. „Biztos vagyok benne, hogy a CSU többet tudna segíteni (ezen a téren) Bajorországban” – jegyezte meg.
Alexander Dobrindt a Bild című lap vasárnapi számában megjelent cikk szerint azt mondta:
Két évvel az (ukrajnai) háború kirobbanása után most már azt az irányelvet kellene követni, hogy a menekültek vagy vállaljanak munkát, vagy térjenek vissza a biztonságos nyugat-ukrajnai régiókba.
Martin Rosemann, az SPD munkaerőpiaci szakpolitikusa viszont arra mutatott rá, hogy
az ukrán menekülteknek azért okoz nehézséget elhelyezkedni a németországi munkaerőpiacon, mert a gyerekeiket nem tudják elhelyezni az ellátórendszerben, nem beszélnek elég jól németül, illetve rendkívül hosszadalmas eljárás elismertetni az Ukrajnában szerzett szakképesítéseiket.
Május közepén Csehországban jelent meg a sajtóban, hogy a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetette: vissza kellene küldeni a hadköteles korú ukrán férfiakat Ukrajnába. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter akkor határozottan kijelentette, hogy a javaslat nem megvalósítható, egy ilyen eljárást a nemzetközi jog és a különféle szerződések rendelkezései nem tesznek lehetővé.
Az oroszok újabb súlyos csapást mértek Harkivra
Az orosz hadsereg négy irányított légibombával újabb súlyos csapást mért a kelet-ukrajnai Harkiv városra, eltaláltak egy többszintes lakóházat, amelyben a legfrissebb adatok szerint három ember életét vesztette, 56-an megsebesültek, köztük három gyermek – közölte vasárnap a Harkiv megyei ügyészség.
A város elleni támadás még szombaton történt. Vasárnap délután ismét irányított légibombákkal mért csapást az orosz haderő Harkivra. Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója közölte, hogy életét vesztette egy 73 éves férfi, és 11-en megsebesültek. Ihor Terehov harkivi polgármester tájékoztatása szerint találat ért egy lakóépületet és egy gyermeknevelési intézményt.
„Harkivban még mindig folyik a romok eltakarítása azon a helyen, ahol az egyik légibomba becsapódott. Egy másik bomba teljesen romba döntött egy lakóépületet a város központi részén, a buszpályaudvar közelében” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videoüzenetében, és terrortámadásnak minősítette a támadást. Hozzátette, hogy
csak június eleje óta az orosz hadsereg több mint kétezernégyszáz irányított bombát vetett be Ukrajna ellen, ebből mintegy hétszázzal a harkivi régiót támadták.
Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója a Facebookon vasárnap arról tájékoztatott, hogy rakéták csapódtak be a régióban, és ezek repeszei az egyik településen károkat okoztak lakóépületekben, valamint két ember könnyebben megsebesült.
A Naftohaz ukrán állami gázszolgáltató vállalat szintén a Facebookon arról adott hírt, hogy szombat este az orosz erők rakétával támadták a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkot, és ennek következtében károk keletkeztek a város olaj- és gázipari műszaki egyetemének 14 épületében. „Az előzetes felmérés szerint 815 ablakot, 25 bejárati ajtót és 1160 négyzetméternyi tetőt rongáltak meg a rakétabecsapódások” – írta a cég, hozzátéve, hogy segít a megrongálódott egyetemi épületek helyreállításában.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon közölte, hogy vasárnapra virradóan az ukrán légierő három támadó orosz Kalibr rakétából lelőtt kettőt Kijev környékének légterében.
Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy a légierő sikeres csapást mért egy orosz gépesített lövészezred irányítási pontjára az oroszországi Belgorodi területen lévő Nyehotyejevka településen. A csapás következtében a célpont megsemmisült – tette hozzá a kijevi katonai vezetés.
Az ukrán légierő olyan műholdfelvételeket tett közzé a Telegramon, amelyek megerősítik, hogy az ukrán erők az oroszországi krasznodari régióban péntekre virradóan megsemmisítettek egy Sahid drónokat tároló raktárt és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége több mint 534 ezer.
Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, hét tüzérségi és két légvédelmi rendszert, továbbá ötven drónt.
Pilótaképző központra mérhettek csapást az oroszok
Nagy hatótávolságú, tengeri indítású precíziós fegyverekkel mért csoportos csapást az orosz hadsereg az ukrán repülő és műszaki személyi állomány kiképzőhelyére – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint csapás elérte célját. A tárca a helyszínt nem nevezte meg.
A vasárnapi moszkvai hadijelentés szerint az elmúlt napon az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben a donyecki régióban hat ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett négy tábori lőszerraktárt, egy német IRIS-T légvédelmi rendszer rakétaindító berendezését, egy Sztrela–10 légvédelmi rakétarendszer harcjárművét, három harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, hat amerikai M777-es és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 33 rakétáját, továbbá 75 drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 16 400 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet vesztettek el.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Szevasztopolban három civil – közük két gyermek – életét vesztette, és további csaknem százan megsebesültek egy ukrán rakétacsapásban. A kikötőváros felett öt támadó eszközt semmisítettek meg a levegőben Mihail Razvozsajev polgármester szerint.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy Moszkva reagálást vár az illetékes nemzetközi szervezetektől a polgári lakosság elleni újabb ukrán támadás ügyében.
Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem 33 drónt lőtt le az orosz központi szövetségi körzet öt régiójának légterében, közülük 28-at Brjanszk, kettőt-kettőt Szmolneszk és Lipeck, egyet pedig Tula megye felett. Belgorod megyére Vjacseszlav Gladkov kormányzó Telegram-bejegyzése szerint több mint 110 tüzérségi lövedéket lőtt ki az ukrán hadsereg az elmúlt napban.
Motorokkal foglalják el az ukránok állásait az orosz katonák
Az orosz Vosztok-csoport transzbaikaljai csapatainak rohamosztagai hatékonyan használják a terepmotorokat, hogy elfoglalják az ukránok állásait Ugledar közelében.
A motorkerékpár itt szinte alapfelszerelésnek számít. Egy ilyen kicsi és rendkívül jól manőverező célpontot nagyon nehéz eltalálni. A vadászok nagy sebességgel száguldanak be az ukrán lövészárkokba, és azonnal harcba szállnak, a levegőből támogatják őket a drónokkal – írja a Magyar Nemzet.
Változhat az orosz nukleáris doktrína
Ha Oroszország nukleáris doktrínája megváltozik, a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbe is megváltozhat – ezt az állami duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov jelentette ki.
Andrej Kartapolov szerint minden attól függ majd, hogyan változik a katonai és politikai helyzet. A képviselő kifejtette, hogy a nukleáris doktrína tükrözi Oroszország reakcióját arra, ami az ország körül történik.
Ha azt látjuk, hogy nőnek a kihívások és a fenyegetések, az azt jelenti, hogy ebben tudunk valamit korrigálni az atomfegyverek alkalmazásának időzítését és a felhasználásról szóló döntést illetően
– mondta a parlamenti képviselő.
Kartapolov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg még túl korai erről beszélni.
A június 7-én tartott Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy a nukleáris doktrína a jövőben módosulhat. Az államfő akkor emlékeztetett arra, hogy a doktrína szerint nukleáris fegyvereket csak kivételes esetben, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén lehet bevetni.
A cikk IDE KATTINTVA folytatódik!
Ukrajna 800 millió eurónyi szerb lőszerhez jutott harmadik országokon keresztül
A háború kitörése óta mintegy 800 millió eurót tett ki a szerb lőszerexport, amely harmadik országokon keresztül jutott el Ukrajnába – írja a Financial Times nyomán a Mandiner.
A lap szerint Szerbia csendben növeli nyugati lőszereladásait, ezzel hozzájárulva Ukrajna védelmi képességeinek erősítéséhez,
miközben egyike annak a két európai országnak, amelyek nem csatlakoztak az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.
A becslések szerint Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a szerb lőszerexport Ukrajnába, harmadik feleken keresztül, körülbelül 800 millió eurót tett ki. Aleksandar Vučić elnök szerint ez az összeg nagyjából pontos.
A szerb elnök üzleti lehetőségként tekint a fegyverszálltásra; hangsúlyozta, hogy
ez nem háborús állásfoglalás.
Prigozsin ismét felbukkant: a Wagner-vezérhez köthető médiavezetőket vettek őrizetbe
Prigozsinnal kapcsolatban álló médiavezetőket vettek őrizetbe Szentpéterváron. Ilja Gorbunovot, a Patriot médiaholding korábbi topmenedzserét és Kirill Metelevet, a konkretno.ru főszerkesztőjét zsarolással vádolják. A médiavezetőket az FSZB emberei vették őrizetbe – írja az URA.ru a Fontankára hivatkozva.
A Fontanka információi szerint a nyomozás úgy tudja, hogy Metelev és Gorbunov pénzt követeltek a szentpétervári tévécsatorna volt vezérigazgatójától, Alekszandr Malkevics-től, aki korábban Prigozsin szervezeteivel állt kapcsolatban. Az egyik tanú szerint hiába próbáltak velük szót érteni, ezért Malkevics feljelentést tett ellenük – írja a Fontanka.
Malkevics a Közéleti Kamara tagja és az USA Really weboldal (a Jevgenyij Prigozsin holdingjához tartozó Szövetségi Hírügynökség leányvállalata) korábbi vezetője. Malkevics 2023-ban a Herszon régió kormányzójának tanácsadója volt. Most a szentpétervári kormányzó különmegbízottja, és az Egységes Oroszország színeiben indul a szentpétervári választásokon is.
A Magyar Nemzet teljes cikke IDE KATTINTVA olvasható!
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. június 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7352 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8730 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A szombati eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába