2024.06.07. 06:23
A francia elnök nemzetközi koalíciót szeretne katonai kiképzők küldésére Ukrajnába
835. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Emmanuel Macron francia államfő (j) üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt az egykori amerikai műveleti partszakaszon, az Omaha partraszállási övezetben levő katonai temetőben tartott megemlékezésen az északnyugat-franciaországi Colleville-sur-Mer településnél 2024. június 6-án, a normandiai partraszállás 80. évfordulóján tartott megemlékezésen
Forrás: MTI/AP/AFP
Fotó: Ludovic Marin
A francia elnök nemzetközi koalíciót szeretne katonai kiképzők küldésére Ukrajnába
Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.
"Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót"
- mondta a francia államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján, "legitimnek" minősítve Ukrajna ez irányú kérését.
Az ukránok "kifejezetten kifejezték ezen igényüket egy egyszerű okból: több tízezer katonát kell majd kiképezniük, ami sokkal praktikusabb Ukrajnában" - hangsúlyozta a francia elnök.
Az ukrán elnök elmondta: "hálás a kezdeményezésért". "A hatékonyságra törekszünk, rövidebb és praktikusabb lesz" az ukrán katonák kiképzése - hangsúlyozta Zelenszkij.
Emmanuel Macron válaszolt Oroszország azon kijelentésére is, amely szerint ezek a kiképzők "legitim célpontok" lesznek.
"Kik lennénk mi, ha engednénk Oroszország felhívásainak vagy fenyegetéseinek?"
- fogalmazott.
Az államfő felszólította Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon Laurent Vinatier-t, egy svájci civil szervezet francia alkalmazottját, akit pénteken Moszkvában előzetes letartóztatásba helyeztek azzal a váddal, hogy hírszerzési információkat gyűjtött az orosz hadseregről.
"A propaganda, amit róla terjesztenek, nem felel meg a valóságnak" - mondta Macron.
A sajtótájékoztató keretében a két elnök előtt két megállapodást is aláírt Franciaország és Ukrajna képviselője kölcsönök és támogatások nyújtásáról Ukrajnának az orosz csapások miatt kritikussá vált energetikai infrastruktúra helyreállítására, mintegy 650 millió eurós értékben.
A Caesar tűzérségi eszközöket gyártó francia-német KNDS fegyvergyártó csoport eközben hivatalosan is bejelentette, hogy leányvállalatot hoz létre Ukrajnában.
A francia elnök azt is bejelentette, hogy a következő napokban megkezdődik az ukrán pilóták és szerelők képzése Franciaországban, hogy felkészítsék őket a Mirage 2000-5 típusú vadászgépek használatára, amelyeket Franciaország át akar adni Ukrajnának felderítő hadműveletekre.
Az átadandó repülőgépek számát Emmanuel Macron nem volt hajlandó elárulni, de a France2 közszolgálati televízió péntek esti híradójának értesülése szerint 26 repülőről van szó, amelyeket 2030-ban Rafale típusú vadászrepülőkkel váltanának fel.
Emmanuel Macron arra is ígéretet tett, hogy
Franciaország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát minden fórumon, mindenekelőtt "európai szinten" annak érdekében, hogy "megpróbálja elérni az uniós csatlakozási tárgyalások tényleges elindítását a hónap végéig".
Azt is megígérte, hogy a következő NATO-csúcstalálkozón megerősíti, "ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan módon közeledjen" az atlanti szövetséghez.
A francia elnök visszautasította, hogy a magukat békepártinak nevező politikai ellenfelei ostorozzák Ukrajnát érintő álláspontja miatt, "kapitulációpártinak" nevezve azokat. "Ismerjük a békepártiak táborát, az valójában a kapitulációpártiak tábora, az a vereség szellemisége" - mondta.
Putyin nukleáris fegyvereket vetne be az országa szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén
Az orosz nukleáris doktrína szerint a nukleáris fegyverek bevetése kivételes esetben lehetséges, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott panelbeszélgetésen.
Úgy vélte, hogy a világ soha nem fog eljutni a nukleáris rakétacsapásokig
„Abból indulok ki, hogy a világ soha nem fog odáig eljutni. És nincs is rájuk szükségünk” – mondta Putyin a beszélgetést moderáló Szergej Karaganov veterán politológusnak, aki tavaly a nukleáris eszkalációt és preventív csapást sürgető tanulmányával nemzetközi felzúdulást keltett.
Az orosz elnök azt kérte, hogy a nukleáris csapásokat hiába senki ne emlegesse. Anélkül, hogy a nevén nevezte volna, emlékeztetett arra, hogy ezek lehetőségét nyilvánosan elsőként Liz Truss volt brit miniszterelnök vetette fel az ukrajnai háború során.
„Mi nem csörtetünk atomfegyverekkel” – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy Oroszországnak van korai előrejelző rendszere a rakétatámadások esetére, az Egyesült Államoknak is, de Európának nincsen. Rámutatott, hogy
az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek,
és Oroszországnak sokszor több van belőlük, mint amennyi az európai kontinensen rendelkezésre áll.
Hozzátette, hogy ha az amerikaiak át is hozzák a saját taktikai fegyvereiket az Egyesült Államokból, az európaiaknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit tesznek. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak hadászati fegyverek szintjén is beszállnának egy ilyen csapásváltásba
Putyin ugyanakkor nem zárta ki, hogy a világban alakuló fejlemények hatására módosuljon az általa „élő eszközként” jellemzett orosz nukleáris doktrína, amely szerint a nukleáris fegyverek bevetése az az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén lehetséges.
Nem hiszem, hogy ez az eset bekövetkezett volna
– mondta.
„A döntéseknek, mind az enyémeknek, mind a kollégáiméinak, akikkel együtt dolgozom ezen a (nukleáris hadászati) területen, nincs közük semmilyen ingadozáshoz, nincs ingadozás, és nem is lehet. Minden döntésünknek a kialakuló helyzet valós, objektív elemzésén kell alapulnia. Így is teszünk” – válaszolta Putyin Karaganovnak a döntés felelősségére vonatkozó kérdésre.
Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország győzelmet fog aratni Ukrajnában. Ugyanakkor, mint mondta, minden fegyveres konfliktus békés megállapodásokkal ér véget, még akkor is, ha a potenciális partnerek megtévesztést alkalmaznak, mást mondanak, és mást tesznek.
Az ukrán alkotmányt és a hadiállapotra vonatkozó törvényt idézve de facto a hatalom bitorlásával vádolta meg a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Kijelentette, hogy Oroszországnak most nincs szüksége mozgósításra, mert a csapatok feltöltésének jelenlegi üteme elegendő a vezérkar által követett „kiszorítási taktikához”. Felidézte, amikor 2022 őszén a részleges mozgósítás keretében 300 ezer embert hívtak be. Tavaly, mint mondta, ennél is több önkéntest toboroztak, és idén már több mint 160 ezren jelentkeztek önkéntesnek. A hadműveletek Karaganov által lassúnak ítélt ütemét az orosz katonák élete megkímélésének szándékával indokolta.
Putyin szerint Ukrajna a maga részéről mindenképpen csökkenteni fogja a mozgósítási korhatárt, mert ez az Egyesült Államok feltétele a katonai segítségnyújtás folytatásához.
Látjuk ezt a kényszermobilizációt Ukrajnában. Akit ott összeszednek és össze fognak szedni, azok csak a veszteségek pótlására mennek
– mondta.
Azzal a saját korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy az Ukrajnába irányuló nagy hatótávolságú fegyverszállításokra válaszul Moszkva ugyanilyen eszközökkel fogja ellátni a baráti országokat, Putyin azt mondta: Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy ilyen intézkedéseket tegyen. Hozzátette, hogy ez eddig nem történt meg.
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy vajon Oroszország a „Kelet felé fordulásával” nem veszíti-e el „az európai kultúra génjeit”, Putyin azt mondta, hogy a nyugat-európai országok veszítik el most identitásukat, mert „globális liberalisták” mérgezik őket. Oroszország ezzel szemben a hagyományos európai értékek központjává válik - hangsúlyozta.
Az elnök rámutatott, hogy Oroszország már jóval az ukrajnai események előtt elkezdett Kelet felé fordulni, mert ott gazdasági okokból egy új világközpont alakul ki.
„Ez az események elkerülhetetlen folyamata” – mondta, hozzátéve: ma már az Oroszországot, Kínát, Indiát és Brazíliát is magában foglaló BRICS-országok összesített GDP-je nagyobb a G7-országok együttes GDP-jénél.
A panelbeszélgetésen részt vett Bolívia és Zimbabwe elnöke is.
Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke
Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról.
Ennek a programnak az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai – köztük az Ukrenergo, az Ukrhidroenergo és az Ukrnafta – lesznek a kedvezményezettjei.
A memorandum tartalmazza azt is, hogy az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.
A pénzintézet pénteki londoni tájékoztatása szerint az ukrán energiaipari infrastruktúra ellen végrehajtott legutóbbi támadások nyomán az EBRD elkezdte jövőbeni finanszírozási programjainak átdolgozását annak érdekében, hogy több forrás jusson az ukrajnai energiaipari beruházásokra.
A bank londoni központja a több mint 300 millió eurós új energiaipari finanszírozás pénteki bejelentésével egy időben közölte, hogy ezzel a programmal átlépte a 4,2 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.
A pénteki tájékoztatásban a pénzintézet felidézi, hogy a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótanács tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.
A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Az Egyesült Államok újabb fegyvercsomagot küld Ukrajna számára a katonai védelemhez
Az Egyesült Államok újabb 225 millió dolláros fegyvercsomagot küld Ukrajnának a hadszíntéren legszükségesebb eszközökkel – közölte az amerikai külügyminisztérium és a védelmi minisztérium pénteken. A segítségnyújtást Joe Biden elnök is bejelentette franciaországi látogatásán.
A külügyminisztérium közleménye szerint a Harkiv védelméhez sürgősen szükséges katonai eszközöket tartalmazza az amerikai hadsereg készleteiből azonnal lehívható csomag.
A védelmi minisztérium által közölt részletes lista alapján az Ukrajna katonai védelmére szánt fegyverek között szerepelnek HAWK légvédelmi rendszerekben használható rakéták, Stinger légelhárító rakéták, mobil rakétarendszerek (HIMARS) rakétái, valamint 80, 105 és 155 milliméteres aknák és tüzérségi lövedékek, és kisebb kézifegyver-lőszerek, gránátok.
A 225 millió dollár értékű csomag tartalmaz páncélozott csapatszállító járműveket, nehézfegyverzet szállítására alkalmas eszközöket, folyami és tengeri járőrhajókat, továbbá alkatrészeket.
Joe Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott franciaországi tárgyalása előtt jelentette be a 225 millió dolláros újabb segítséget, ugyanakkor a Fehér Ház által kiadott leirat szerint az amerikai elnök azt mondta, hogy a támogatás az ukrán elektromos hálózat felújítására szolgál.
Az amerikai elnök személyesen kért bocsánatot az ukrán államfőtől amiatt, hogy az Egyesült Államok hónapokon keresztül késlekedett az ukrajnai katonai segítség finanszírozását lehetővé tevő törvény elfogadásával, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna mellett áll, amit Amerikai kötelességének nevezett.
Ukrán hírszerzés: az orosz elnök Nyugatnak címzett fenyegetései újabb bizonyíték háborús bűntetteire
Vlagyimir Putyin orosz elnök vallomása arról, hogy „terrorcselekményeket” szándékozik végrehajtani a világ más országai ellen, bizonyítékok lesznek a háborús bűnei miatti perében – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
A tisztségviselő arra reagált, hogy Putyin külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozóján kijelentette: a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog.
Azt is mondta, hogy Oroszország eljuttathatja nagy hatótávolságú fegyvereit a világ régióiba, ahonnan az Ukrajnának fegyvert szállító országok „érzékeny” célpontjaira mérhet majd csapásokat.
„A terrorista állam és a Putyin-rezsim hisztérikus rohamában olyan dolgokat kezd nyilvánosan kimondani, amelyekről a Kreml irodáiban már régóta beszélnek, sőt már meg is tették, hiszen a világ különböző részeiben számos csapást és terrorcselekményt hajtottak végre orosz fegyverekkel, így pusztán ennek a gyakorlatnak a legalizálásáról van szó” – fejtette ki a szóvivő. Feltette a kérdést, vajon kinek készül Putyin orosz fegyvereket átadni?
Milyen rezsimekkel és milyen csoportokkal működik együtt a Kreml a világban? Valójában a legtöbb esetben el nem ismert struktúrákkal, terrorszervezetekkel vagy egyes, nem demokratikus katonai folyamatok eredményeként hatalomra került rezsimekkel
– jelentette ki a szóvivő. A katonai hírszerzés tisztje szerint ezért az orosz elnök kijelentései „további érvekké válnak a nemzetközi törvényszéken”.
Az ukrán katonai hírszerzés sajtóosztálya pénteken kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok újabb információs és pszichológiai műveletet készítenek elő, amelynek célja az ukrán katonai vezetés lejáratása, különös tekintettel a katonai hírszerzésre.
Az oroszok 15 millió dollárt különítettek el egy új, nagyszabású, Ukrajna elleni hadjárat megvalósítására. Az orosz szakszolgálatok tisztjeinek ügynökei már megkapták az utasításokat, hogy Ukrajna és a nyugati országok médiaterében szervezzék meg a vonatkozó anyagok fizetett gyártását és terjesztését. Számos cikkről és filmről beszélünk, amelyekben elsősorban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségénél dolgozó alkalmazottak adatait tervezik nyilvánosságra hozni, főként azokét, akik részt vesznek a különleges egységek és az ukrán fegyveres erők harci tevékenységének koordinálásában
– fejtette ki a hírszerzés.
Kombinált csapás érte Ukrajnát
Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy Oroszország péntekre virradó éjjel újabb kombinált csapást mért Ukrajna területére. Ennek nyomán nagy kiterjedésű tűz ütött ki egy Kijev környéki ipari vállalkozás területén. A légierő beszámolója szerint az orosz erők öt robotrepülőgéppel és 53 Sahid csapásmérő drónnal támadtak létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítményeket. A légvédelemnek sikerült mind az öt robotrepülőgépet és 48 drónt megsemmisítenie.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 516 ezret.
Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 40 drónt.
Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy napközben az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Nyikopol városra, aminek következtében egy 71 éves nő életét vesztette.
Az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi hivatala közzétette, hogy a múlt hónapban meredeken emelkedett Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma a harkivi régió lakott területeit érő orosz rakétacsapások és bombázások miatt. Egy hónap alatt 174-en vesztették életüket, ez pedig az elmúlt szűk egy év alatt a legmagasabb havi halálozási szám a polgári áldozatok tekintetében
– emelte ki a hivatal. Hozzátette, hogy a civil halálos áldozatok száma májusban áprilishoz képest 31 százalékkal emelkedett, ami a legmagasabb havi arány tavaly június óta.
Az ukrán kormányfő üdvözölte, hogy az Európai Bizottság támogatja a tárgyalások megkezdését Ukrajna EU-csatlakozásáról
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken üdvözölte, hogy az Európai Bizottság támogatja az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, amelyek Kijev reményei szerint már júniusban megindulnak.
Hálásak vagyunk európai integrációs előrehaladásunk kedvező értékeléséért. A bizottság következtetése kimondja, hogy Ukrajna továbbra is szisztematikus erőfeszítéseket tesz az EU-csatlakozás érdekében, és végrehajtotta mind a négy előírt reformlépést. Most azt várjuk európai partnereinktől, hogy megtegyék a következő lépést: az európai uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését már ebben a hónapban. Az ukrán nép nap mint nap jelzi igényét arra a jogra, hogy az európai család része legyen, miközben hadat visel az orosz agresszorral szemben
– írta a kormányfő a Telegram közösségi oldalon.
Március 11-én Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Ukrajna befejezte az Európai Bizottságtól kapott valamennyi ajánlás végrehajtását a csatlakozás tárgyalások megkezdése érdekében.
Az Európai Bizottság március 12-én jelentette be, hogy előkészítette Ukrajna és Moldova uniós tagságának tárgyalási keretét, és ezután megkezdődik ennek megvitatása az Európai Unió tagállamai között. Június 6-án Ukrajnába érkezett az uniós átvilágításért felelős bizottsági küldöttség, hogy előkészítse a kétoldalú találkozók új szakaszát. A találkozó eredményeit ismertetve Sztefanyisina megismételte, hogy Ukrajna minden szükséges feladatot elvégzett az EU-val kötött tárgyalási keret jóváhagyásához.
Hozzátette azonban, hogy nincs konszenzus mind a 27 tagország között a tárgyalások megkezdéséről, pontosabban „a konszenzus csak az egyik uniós ország javaslatait illetően hiányzik”, nem nevezte meg viszont ezt a tagországot.
Az Európai Bizottság szerint Ukrajna és Moldova minden feltételt teljesített a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhezAz Európai Bizottság úgy véli, hogy Ukrajna és Moldova minden lépést teljesített az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, a döntés most a tagállamok kezében van – mondta Ana Pisonero, a brüsszeli testület szóvivője pénteken újságíroknak nyilatkozva. A szóvivő elmondta, hogy a kérdés pénteken az EU-tagállamok uniós nagyköveteiből álló bizottság (Coreper) napirendjén szerepelt, és az Európai Bizottság arról tájékoztatta a nagyköveteket, hogy értékelése szerint a két ország megfelelt a kritériumoknak. Hangsúlyozta, hogy a további lépések a tagállamok döntésén múlnak, nekik kell majd elfogadniuk a tárgyalási keretet, továbbá az EU soros elnökségének előjoga, hogy amint ez a lépés megtörtént, kormányközi konferenciát hívjon össze a tárgyalások hivatalos megkezdésének jelzésére. A szóvivő kifejtette, hogy a tárgyalás megkezdéséhez szükséges feltételek teljesítése érdekében Ukrajna törvényt fogadott el, amely által megnöveli az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) létszámának felső határát. A korrupció megelőzéséről szóló törvényből eltávolították azokat a rendelkezéseket is, amelyek korlátozták a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hatáskörét arra vonatkozóan, hogy ellenőrizze a nyilatkozattevők által a közszolgálatba lépés előtt szerzett vagyont és már ellenőrzött vagyonok további nyomonkövetését. Kijev továbbá az oligarchaellenes cselekvési terv részeként törvényt hozott a lobbizás európai normákkal összhangban lévő szabályozásáról – tette hozzá. Mint mondta, az ukrán parlament tavaly decemberben módosította a nemzeti kisebbségekről szóló törvényeket, és ezek a módosítások „megfelelő szabályokat biztosíthatnak” a kisebbségi nyelvű oktatásra vonatkozóan, megfelelő nyelvi kvótát a médiában, valamint arányos jogokat és kritériumokat a kisebbségi nyelvek közéletben való használatára vonatkozóan. „Ami ezeket a lépéseket illeti, természetesen fontos lesz a végrehajtás, amit a bizottság a bővítésről szóló rendszeres jelentéstétel részeként szoros figyelemmel fog kísérni” – emelte ki. A szóvivő Moldovával kapcsolatban elmondta, hogy Chisinau jelentős előrelépést tett az igazságügyi és ügyészségi testületek, a legfelsőbb bíróság tagjai, valamint a főügyész érdemeken alapuló és átlátható eljárás keretében történő kinevezésével kapcsolatban, továbbá jelentős forrásokat rendeltek a korrupcióellenes hivatal hatékony működésének biztosítására. Az EU egy évvel ezelőtt, 2023 júniusában hivatalosan tagjelölt országként ismerte el Ukrajnát és Moldovát. |
Ukrán rakétacsapásban beomlott egy luhanszki lakóház lépcsőháza
Összeomlott egy négyemeletes lakóház lépcsőháza Luhanszkban pénteken egy ukrán rakétacsapás nyomán, amelynek következtében a helyi hatóságok szerint legkevesebb hárman életüket vesztették, 22-en megsebesültek, és többen a romok alatt rekedtek.
A városban a támadásnak összesen 35 sebesültje volt, köztük három gyerek. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg öt amerikai ATACMS rakétát lőtt ki a városra, ezekből négyet a légvédelem lelőtt. A megmaradt rakéta két többemeletes lakóházban okozott pusztítást. Károk keletkeztek még két iskolában, három óvodában és az egyetem egyik épületében is.
A Belgorod megyei Novopetrovka községben egy nő életét vesztette, két férfi pedig megsebesült dróntámadás következtében, Prileszje településen egy nőt sebesített meg ukrán belövés. A helyi hatóságok más orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiókból is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy június 1. és 7. között, válaszul az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokra, az orosz hadsereg 27 csoportos csapást hajtott végre földi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal. A csapások az ukrán energiaszektor és hadiipari komplexum létesítményeire, fegyver- és lőszerraktárokra, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán katonai egységek és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire irányultak, és Moszkva sikeresnek minősítette őket.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, elfoglalva a donyecki régióban lévő Umanszke és Paraszkovjivka települést, visszaverve 86 ukrán ellenrohamot. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A héten 27 ukrán katona adta meg magát.
Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszert, két MiG-29-es és egy Szu-25-ös repülőgépet, 11 harckocsit, köztük egy amerikai Abramst, 68 páncélozott harcjárművet, két Tocska-U operatív-harcászati rakétát, két, földi célok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, 17 francia HAMMER irányított légibombát, három Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 93 rakétáját, három Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 424 drónt.
Putyin: a fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára
A fegyveres erők korszerűsítése a legfontosabb kérdés Oroszország számára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon pénteken tartott beszédében.
Putyin hangot adott véleményének, miszerint valóságos verseny folyik az országok között a szuverenitásuk megerősítéséért. Azt hangoztatta, hogy az államok jövője és fejlettségi szintje közvetlenül attól függ, hogy hogyan lesznek képesek „válaszolni a globális kihívásokra”, és hogyan tudják „kihasználni versenyelőnyeiket”.
Az elnök egyebek között elmondta, hogy az orosz gazdaság növekedési üteme meghaladja a globális átlagot. A Világbank adataira hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált, megelőzve Japánt.
Az államfő szerint Oroszország minden akadály ellenére továbbra is a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplője, kereskedelmi forgalmának háromnegyedét a baráti országok adják. Beszámolója értelmében a gazdasági kapcsolatok Ázsiával 60 százalékkal, Afrikával 69 százalékkal, Latin-Amerikával pedig 42 százalékkal erősödtek.
Elmondta, hogy az orosz export „toxikus” valutákban történő elszámolásának aránya a felére csökkent, míg a rubel részesedése a tranzakciókban növekszik, megközelítve a 40 százalékot. Célként nevezte meg, hogy az import szintjét ne korlátozások, hanem a hazai termelés növekedése révén a GDP 17 százalékára csökkentsék.
A keleti térség vasútihálózat-fejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az új piacok kiépítése érdekében. Célul tűzte ki, hogy 2030-ra a térség szállítási kapacitása érje el a 210 millió tonnát.
Aktívnak nevezte a magánbefektetéseket az orosz gazdaságban. Elmondta, hogy közel 30 millió lakossági befektető van, és az összesített vagyonuk több mint 9 billió rubelt tesz ki.
Bejelentette, hogy a dolgozó nyugdíjasok esetében 2025-től újraindul a nyugdíjindexálás.
Elmondta egyebek között, hogy Oroszországban a munkanélküliség áprilisban 2,6 százalékra csökkent, és most már nem az a fő kérdés, hogy „hol találunk munkát”, hanem az, hogy „hol találunk munkaerőt”. Közölte, hogy az IT-cégek számára 2030-ig 5 százalékos kedvezményes nyereségadókulcsot vezetnek be.
Putyin a célok között nevezte meg, hogy Oroszország a tudományos kutatásban hat éven belül a világ tíz vezető országa közé kerüljön. Az állam ennek érdekében a tudományos kutatásra fordított kiadásokat a GDP legkevesebb 2 százalékára növeli – jelentette be.
Svédország csatlakozik a NATO légi járőrszolgálatáhozSvédország csatlakozik a NATO légi járőrszolgálatához – jelentette be pénteken Ulf Kristersson, a skandináv ország miniszterelnöke. Közleményében a kormányfő Stockholmnak a NATO-ban való aktív szerepvállalását hangsúlyozta. Ennek keretében svéd harci repülőgépeket bocsátanak a NATO-misszió rendelkezésére, amelyeket elsősorban a balti államok légterében vetnek majd be. A bejelentés közzététele előtt nem sokkal a miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral találkozott egy Stockholm melletti támaszponton. |
Újabb segélycsomagot jelentett be Ukrajnának az amerikai elnök Párizsban
Újabb, 225 millió dolláros (80,6 milliárd forint) segélyt jelentette be Ukrajnának Joe Biden amerikai elnök pénteken Párizsban, ahol egyúttal nem szűnő támogatásáról biztosította ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt.
„Az Egyesült Államok nem hagyja magára Ukrajnát” – szögezte le Biden, valamint nyilvánosan is elnézést kért az ukrán néptől a hónapokon át tartó késlekedésért a Kijevnek szánt támogatásokkal kapcsolatban.
Zelenszkij köszönetét fejezte ki „a rendkívüli támogatásért”, hozzátéve: hazája továbbra is számít Washingtonra, példaként pedig a második világháborút említette, amikor az Egyesült Államok „segített emberi életeket megóvni, megóvni Európát”.
Az amerikai kongresszus április végén hagyta jóvá a kijevi vezetésnek szánt, 61 milliárd dollárnyi forrást, amelyet hónapokon át blokkolt a republikánus képviselőházi többség. Ezzel kapcsolatban Biden pénteken kiemelte: a késlekedést a kongresszus „néhány nagyon konzervatív tagja” okozta, s hozzátette, hogy az amerikai nép „teljes mértékben” Ukrajna mellett áll.
A két államfő a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából látogatott Franciaországba.
Stoltenberg: Ukrajnának jogában áll csapásokat mérni oroszországi célpontokra
Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll önvédelmi okokból katonai célpontokat támadni Oroszországban – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség új tagállamában, Svédországban tett pénteki látogatása során.
„Ukrajnának joga van az önvédelemhez” – jelentette ki Stoltenberg Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján egy Stockholm melletti katonai bázison.
Elmondása szerint az önvédelemhez való jog magában foglalja azt is, hogy Ukrajna támadást intézhet az agresszor, a támadó fél területén, jelen esetben Oroszországban található katonai célpontok ellen.
Ez egy támadó háború, amelyet Oroszország indított egy békés, demokratikus szomszédos ország ellen, amely soha nem jelentett rá fenyegetést
– mondta a főtitkár.
A Kreml a héten válaszlépéseket helyezett kilátásba azon nyugati országokkal szemben, amelyek hozzájárulnak, hogy a tőlük kapott fegyverekkel Ukrajna orosz területeket támadjon. Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte a „Nyugat ellenségeinek” felfegyverzését.
Volodimir Zelenszkij: Európa ma már nem a béke kontinense
Európa ma már nem a béke kontinense, és Oroszország támadása nem fog megállni Ukrajna határainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban a francia Nemzetgyűlésben.
„Újra európai városok pusztulnak el, falvakat égetnek fel. Európában újra megjelentek a koncentrációs táborok, a deportálások, felütötte fejét a gyűlölet” – fogalmazott az ukrán államfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kontinens és Ukrajna közös ellenségének nevezte.
Ma ez a háború Ukrajna ellen zajlik, de holnap más országok is célponttá válhatnak, és már világosan látható, kire irányul ez az agresszió: a balti államokra, Lengyelországra, a Balkánra. Az orosz rezsim nem lát korlátokat maga előtt, és lassan már Európa sem lesz elég neki
– mondta Zelenszkij utalva Moszkva szíriai katonai akcióira, illetve az egyre fokozódó orosz befolyásra a Száhel-övezetben.
Az ukrán elnök megköszönte Franciaország Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, és reményét fejezte ki, hogy mihamarabb megérkeznek a francia vadászgépek Ukrajnába.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este jelentette be, hogy Franciaország Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket fog szállítani Ukrajnának.
Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés helyszínén nyilatkozva elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, és Párizs további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi.
„Most – csakúgy mint 80 évvel ezelőtt – megmutathatjuk az egységünk, a szövetségünk és a közös értékeink erejét. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mostani együttműködésünkre 80 év múlva győzedelmes küzdelemként tekintsenek majd vissza” – mondta Zelenszkij.
A több mint két éve tartó háború kimeneteléről szólva az ukrán elnök azt állította, az utóbbi hetek orosz előretörései ellenére Ukrajna még mindig képes lehet a győzelemre. „Ez a küzdelem válaszúthoz érkezett. Az igazságos béke érdekében még többet kell tenni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy „ezt nem szemrehányásnak szánja, de a gonosz legyőzéséhez ma többet kell tenni, mint tegnap”.
Svájci államfő: nem születik békemegállapodás a csúcson, Oroszországgal is tárgyalnának
Világos, hogy nem fognak békemegállapodást aláírni a Svájcban rendezendő Ukrajna-békecsúcson, ehhez mindkét szembenálló félnek egy asztalnál kellene ülnie, ezért a konferencia után várhatóan Oroszországgal is tárgyalásokat fognak folytatni
– jelentette ki Viola Amherd svájci államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapban pénteken megjelent írásában.
Oroszország nem lesz ott a június 15-én és 16-án tartandó Ukrajna-konferencián, amelyen több mint 80 ország képviselője lesz jelen, hogy tanácskozzon arról, miként lehetne tartós békét elérni Ukrajnában, és lezárni a több mint két éve Oroszország által indított háborút. Moszkva korábban úgy nyilatkozott, még akkor sem venne részt a konferencián, ha meghívták volna.
„Oroszország részt vehetne majd egy következő konferencián” – vetette fel a svájci államfő.
Viola Amherd arra is kitért, hogy a konferencián nem a szó szűkebb értelmében vett békéről lesz szó, hanem „csak” humanitárius kérdésekről, nukleáris biztonságról, a szabad hajózásról és az élelmiszerbiztonságról. Elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában.
„A bizalomépítésre törekszünk, és megoldásokat próbálunk találni azokra a kérdésekre, amelyek fontosak a civil lakosság számára, illetve nagy jelentőségük lesz később a békekötésnél is0ö – írta a svájci államfő.
Újabb tüzérségi lövedékek
Németország több ezer 155 milliméteres tüzérségi lövedéket szerzett be Ukrajnának és saját készleteinek feltöltésére – jelentette be június 6-án az ország védelmi minisztériuma. Noha a nyilatkozat nem részletezte a beszerzett lövedékek számát, a Reuters arról számolt be, hogy Berlin 200 ezerrel kívánja növelni a Rheinmetall fegyvergyártó meglévő megrendelését.
A csaknem 880 millió eurós finanszírozási igényt a Bundeswehr speciális alapja, valamint a védelmi költségvetés fedezi.
Célkeresztben a nyugati megyék
Az orosz erők péntekre virradóra rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen, elsősorban az ország nyugati megyéit célozva. Légiriadót rendeltek el Ternopil, Hmelnickij és Lviv megyékben, valamint a kijevi régióban. A légierő orosz cirkáló- és ballisztikus rakéták, Tu-95MS bombázók és Shahed típusú drónok fenyegetésére hivatkozott.
Több robbanás is hallatszott Hmelnickij megyében helyi idő szerint hajnali 4 óra 15 perc körül, valamint a támadás következtében tűz ütött ki egy ipari létesítményben Kijev megyében.
A légiriadókat helyi idő szerint hajnali 5 órakor visszavonták.
Franciaország nem küld kiképzőket, de fogad katonákat
Franciaország vállalta egy 4500 fős ukrán dandár felszerelését és kiképzését – mondta Emmanuel Macron. A várakozásokkal ellentétben az elnök nem jelentette be francia kiképzők Ukrajnába küldését, helyette azt mondta, hogy Franciaország és szövetségesei összefognak és közösen döntenek, de hangsúlyozta, hogy nem hiszi, hogy Párizs ilyen irányú lépései „eszkalálódni fognak”.
Franciaország Mirage-2000 típusú vadászgépeket ad át Ukrajnának, és ukrán pilótákat képez ki
– jelentette be a francia elnök.
Az államfő szerint öt-hat hónapra van szükség a kiképzéshez, így az év végére lesznek bevethetőek – mondta Macron. A felkészítést Franciaországban végzik.
Bemutatták az oroszok elleni világháborús terveiket a németek
A német szövetségi kormány részletes tervet készített arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború elszabadulna – számol be róla a Magyar Nemzet.
A Bild című német bulvárlapban jelent meg először a német szövetségi kormány azon terve, amelyet arra az esetre készített, ha az orosz–ukrán háború tovább eszkalálódna, és világháború robbanna ki – hívta fel a figyelmet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
A kiadvány szerint a blokk csapatait Németországon keresztül a NATO keleti szárnyára telepítenék át. A terv egyenesen kimondja, hogy egy több helyen egyszerre bekövetkező támadás esetén az állam nem lesz képes mindenkinek segíteni, aki rászorul. Az embereknek ezért fel kell készülniük arra, hogy saját maguknak kell megbirkózniuk a nehézségekkel egy világháborúban.
Ezenkívül a pincéket, a föld alatti parkolóházakat és a metróállomásokat bombatámadás esetén óvóhelyként kell használni. A hatóságok pedig fenntartják a jogot az ország egyes részeinek evakuálására, de a családokat nem szabad szétválasztani. Emellett a kórházakat fel kell készíteni arra, hogy nagyszámú beteget tudjanak hosszú időre befogadni.
A további részletekről ITT olvashat.
Kártérítést követel az áramszolgáltató
Ukrajna legnagyobb vízenergia-vállalata azt közölte, hogy eljárást indított a Kahovka-gát és erőmű egy évvel ezelőtti lerombolása miatti károk megtérítése érdekében Oroszország ellen. Az állami tulajdonú Ukrhydroenergo becslése szerint a kár körülbelül 2,5 milliárd euróra tehető.
A gát 2023. június 6-i felrobbantása után hatalmas mennyiségű víz árasztotta el a gáttól délre eső területeket és több ezer ember maradt ivóvíz nélkül.
A vállalat úgy véli, hogy a nemzetközi választottbírósági eljárás megindítása a legígéretesebb mód a veszteségek kompenzálására.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. június 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 6273 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5373 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
- Dömötör Csaba: az unió vezetői háborúba sodorhatják Európát