2024.11.21. 11:39
Szijjártó Péter: szégyenletes a Netanjahu és minisztere ellen kiadott elfogatóparancs
Az izraeli–palesztin háború 412. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Jeruzsálem, 2024. november 18. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok kiszabadításáról szóló vitán a parlament, a knesszet jeruzsálemi épületében 2024. november 18-án. MTI/EPA/Abir Szultan
Fotó: Abir Szultan
Mazsihisz: a jog megcsúfolása a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa Netanjahu ellen
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a jog megcsúfolásának és az igazság lábbal tiprásának tartja a Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtökön kiadott elfogatóparancsát Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen.
A Mazsihisz MTI-hez eljuttatott csütörtök esti közleménye szerint a szervezet egyetért Jichák Herzog izraeli államfő véleményével, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését felháborítónak és rosszhiszeműnek nevezte.
Fotó: Illyés Tibor / Forrás: MTI
A Mazsihisz közleménye emlékeztet, hogy a hágai székhelyű testület több mint húsz éve azzal a céllal alakult meg, hogy elnyerjék méltó büntetésüket a népirtással, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolt emberek. De sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Benjámin Netanjahu és Joáv Galant irányítása alatt Izrael állam és a zsidó nép védelme érdekében szálltak harcba az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-i, embertelen támadása miatt
– írták.
A Mazsihisz szerint ma, amikor a világban a vészkorszak óta nem látott antiszemita hullám tombol, Izrael állam léte és a zsidó diaszpóra biztonsága szempontjából beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, ha valamelyik ország érvényt szerez a hágai döntésnek.
Ha valóban letartóztatják azokat, akik a zsidó állam védelmében léptek fel a terroristákkal szemben, abból a zsidóság és Izrael ellenségei azt a következtetést fogják levonni, hogy a nyugati világ jogszolgáltatása a terroristák mellé állt
– értékeltek.
A diplomácia eszközeivel mindent meg kell tenni az elfogatóparancs végrehajtásának megakadályozására – tették hozzá.
A főügyész a Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezéseinek betartására szólított fel
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
Felkérem az összes részes államot, hogy tegyenek eleget a bíróság működését biztosító Római Statútum iránti elkötelezettségüknek azáltal, hogy tiszteletben tartják a bíróság rendelkezéseit
– írta közleményében Karim Khan főügyész.
Fotó: Luis Acosta / Forrás: AFP
Karim Khan Benjámin Netanjahu és Joáv Galant mellett az október 7-i, Izrael ellen elkövetett palesztin terrortámadás felelősei ellen kérte elfogatóparancs kiadását május második felében. Az ICC főügyésze akkor Mohamed ed-Deif mellett Jahja Szinvár, a Hamász akkori gázai övezeti vezetője, valamint Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának volt vezetője esetében tartotta indokoltnak elfogatóparancs kiadását. Utóbbiak halálának megállapítását követően azonban az illetékes kamara engedélyezte e kérelmek visszavonását.
A főügyész a közleményében hangsúlyozta:
a Nemzetközi Büntetőbíróság független bíráinak határozata megerősíti, hogy a nemzetközi humanitárius jogot minden körülmények között tisztességes és pártatlan bírósági eljárások útján érvényesíteni kell.
A törvény mindenkiért van, és az a szerepe, hogy minden ember jogait érvényesítse
– fogalmazott Kahn, majd hozzátette: az ügyészség számít az országok együttműködésére ebben az esetben is, mint minden más, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyben. Közölte: hivatala üdvözöli a Római Statútum nem részes államaival való együttműködést is az elszámoltathatóság és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében.
Továbbra is együttműködésre törekszem az összes érdekelt féllel, beleértve Izraelt és a Palesztin Államot is annak biztosítására, hogy hivatalom maradéktalanul eleget tegyen a Római Statútum vonatkozó cikke szerinti azon kötelezettségének, hogy a terhelő és a felmentő körülményeket egyaránt kivizsgálja
– fogalmazott.
Közölte, ezzel párhuzamosan folytatja a kialakult helyzettel kapcsolatban végzett „független és pártatlan” vizsgálatát a bíróság joghatósága alá tartozó palesztin területeken, beleértve Gázát és Ciszjordániát, valamint Kelet-Jeruzsálemet is.
Kahn aggodalmát fejezte ki az erőszak fokozódásáról, a humanitárius segélyek eljutásának további nehézségeiről, valamint a Gázában és Ciszjordániában elkövetett nemzetközi bűncselekményekről szóló jelentések miatt is. Közölte, hogy a figyelemnek most az Izraelben és a palesztin területeken elkövetett nemzetközi bűncselekmények áldozataira kell irányulnia. Az izraeli kibucokból elhurcolt és áldozattá vált túszokra és családtagjaikra, valamint a gázaiakra, akik a szeretteiket veszítették el – emelte ki.
Továbbra is teljesítjük megbízatásunkat a Római Statútum alapját képező alapvető kötelezettségvállalás végrehajtása érdekében, mely szerint minden ember élete egyenlő értékű
– tett hozzá a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze.
A palesztinok üdvözölték, Washington elutasította, több európai ország pedig tiszteletben tartja az ICC döntését
A palesztinok üdvözölték, az Egyesült Államok elutasította, több európai ország pedig „tiszteletben tartja” azt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter és Mohammed ed-Deif, a Hamász palesztin iszlamista szervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
A Gázai övezetet ellenőrző Hamász közleményében történelmi lépésként méltatta a döntést, és felszólította az ICC-t, hogy „terjessze ki a felelősségre vonás körét a megszállás minden bűnös vezetőjére”.
A határozat fontos történelmi precedenst teremt, és a népünk elleni hosszú távú történelmi igazságtalanság helyreigazítását jelenti
– fogalmazott a Hamász.
„Ez egy fontos lépés az igazság és az áldozatoknak való igazságszolgáltatáshoz vezető ösvényen, mindez azonban korlátozott és spirituális jellegű lépés marad, ha nem támogatja minden ország” – hangoztatta Bászem Naim, a Hamász egyik magas rangú tisztségviselője.
A Palesztin Nemzeti Hatóság üdvözölte a döntést, s sürgette a bíróság égisze alá tartozó államokat, hogy hajtsák is végre - jelentette a WAFA palesztin hírügynökség.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte:
Az Egyesült Államok alapjában véve elutasítja a magas rangú izraeli tisztségviselők elfogatásáról szóló bíróság döntését.
„Mélyen aggasztónak tartjuk az ügyész sietségét, hogy letartóztatási parancsokat kezdeményezzen, továbbá az ehhez a döntéshez vezető súlyos eljárási hibákat” – tette hozzá.
A bíróság egy veszélyes vicc. Eljött az idő, hogy az amerikai szenátus cselekedjen és szankciókkal sújtsa ezt a felelőtlen testületet
– hangsúlyozta Lindsey Graham republikánus szenátor.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Kanada eleget fog tenni a nemzetközi bíróságok döntéseinek.
Nagyon fontos, hogy mindenki tartsa magát a nemzetközi joghoz
– húzta alá.
Christophe Lemoine francia külügyi szóvivő azt mondta, hogy az elfogatóparancsok „összhangban állnak az ICC statútumával”, de egyértelműen nem foglalt állást abban, hogy őrizetbe vennék-e az érintett állami vezetőket.
Ez egy jogilag nagyon összetett kérdés
– fogalmazott.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter azt mondta, hogy Róma a szövetségeseivel fogja megvitatni, miként értelmezzék a döntést és hogyan cselekedjenek közösen. „Támogatjuk az ICC-t, (...) a bíróságnak jogi, nem pedig politikai szerepe kell legyen” – tette hozzá.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter viszont úgy fogalmazott, hogy
Olaszország kénytelen lenne letartóztatni Netanjahut is, ha odalátogatna.
Simon Harris ír miniszterelnök „rendkívül jelentős lépésnek” nevezte az elfogatási parancsokat, hozzátéve, hogy Dublin tiszteletben tartja az ICC szerepét Felszólított egyúttal arra, hogy mindenki, aki olyan helyzetben van, hogy segítse a törvényszék létfontosságú munkáját, az „tegye ezt sürgősséggel”.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter felfoghatatlannak és képtelennek nevezte az ICC-döntést.
A külügyi tárcavezető hivatala ugyanakkor leszögezte, hogy a Római Statútum részeseként Ausztria köteles teljesíteni az elfogatóparancsok végrehajtását.
Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia tiszteletben tartja az ICC függetlenségét. Egyben leszögezte, hogy
nincs erkölcsi egyenlőség Izrael, a demokrácia, valamint a terrorszervezetek, a Hamász és a libanoni Hezbollah között.
„Továbbra is az azonnali tűzszünetre összpontosítunk, hogy véget vethessünk a pusztító erőszaknak a Gázai övezetben” – tette hozzá.
Josep Borrell a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatainak kötelező végrehajtására hívta fel a figyelmet
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által hozott határozatok végrehajtásának kötelező jellegére hívta figyelmet azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
Josep Borrell, az X közösségi oldalon közzétett üzenetében azt írta:
tudomásul veszi a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntését, hogy elfogatóparancsot adott ki Izrael miniszterelnöke, a volt izraeli védelmi miniszter, valamint a Hamász egyik vezetője ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság határozatainak végrehajtása kötelező a bíróság működését biztosító Római Statútum valamennyi részes államára nézve, a statútum valamennyi uniós tagállamot magában foglalja – fűzte hozzá Borrell.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos a közösségi oldalon megosztott üzenetében fontosnak nevezte felidézni az Európai Unió Tanácsának a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló következtetéseit, amelyek - mint emlékeztetett - többek között kimondják:
Az uniós tanács felhívja az összes államot, hogy biztosítsák a bírósággal való teljes körű együttműködést, beleértve a még fennálló elfogatóparancsok azonnali végrehajtását.
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter csütörtökön, a holland parlament költségvetési vitájában felszólalva kijelentette: Hollandia tiszteletben fogja tartani a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát, és letartóztatja az értintetteket, ha azok holland földre lépnek.
Hollandia nem bocsátkozik „nem alapvető fontosságú” kapcsolatokba sem Benjámin Netanjahuval, sem Joáv Galanttal, sem pedig Mohammed ed-Deiffel - jelentette ki.
Hollandia száz százalékban támogatja a Római Statútumot
– tette hozzá Veldkamp, akit a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál idézett.
Azzal kapcsolatban, hogy a holland külügyminiszter hamarosan a Közel-Keletre látogat, és Geert Wilders, a tavaly novemberi hollandiai parlamenti választásokon győzelmet aratott Szabadságpárt (PVV) vezetője is izraeli látogatást tervez, a holland parlament ellenzéki pártjai közölték, sem Veldkampnak, sem más minisztereknek nem szabad kezet fogniuk az izraeli miniszterelnökkel - tájékoztatott a hírportál.
Szijjártó Péter: szégyenletes az izraeli kormányfő és a védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancs
Szégyenletesnek és abszurdnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen.
Szijjártó Péter azt írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében: a Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter ellen.
Ez a döntés szégyenletes és abszurd
– fogalmazott.
A miniszter közölte, telefonon egyeztetett Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel, és biztosította arról:
Magyarország elutasítja, hogy a nemzetközi bírósági rendszer bármely intézményét politikai eszközzé tegyék. És "most ez történt"
– olvasható a bejegyzésben.
Szijjártó Péter azt írta,
A döntés szégyent hozott a nemzetközi bírósági rendszerre azzal, hogy egyenlőségjelet tett egy ördögi terrortámadással megtámadott ország miniszterelnöke és az ördögi támadást végrehajtó terrorszervezet vezetői közé.
A döntés elfogadhatatlan
– tette hozzá.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki a Hamász-főparancsnoka ellen is
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen az izraeli és palesztin területeken 2023. október 7-től elkövetett, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények vádjával – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
A palesztin vezető elfogása melletti indokok között gyilkosságok elrendelése, túszszedés, nemi erőszak és egyéb szexuális erőszakos cselekmények parancsba adása és elkövetése, kínzás és egyéb embertelen cselekmények elkövetése szerepel.
Fotó: Remko De Waal / Forrás: MTI/EPA
A határozat szerint Mohammed Diab Ibrahim al-Maszrit büntetőjogi felelősség terheli a 2023. október 7-én, Izrael ellen elkövetett terrortámadásért. Mindez magában foglalja az izraeli katonai és polgári objektumok elleni támadásokat, valamint az izraeli polgári személyek elleni erőszakos cselekményeket. Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri az Ezzedin al-Kasszám Brigádok parancsnokaként rendelte el a bűncselekményeket, ezért az október 7-i művelet előtti, alatti és utáni tettei révén felelős e bűncselekmények elkövetéséért, illetve beosztottjainak bűnös magatartásáért – tették hozzá.
Emlékeztettek: Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze eredetileg az október 7-i terrortámadás három felelőse ellen kérte elfogatóparancs kiadását május második felében. Az ICC főügyésze akkor Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri mellett Jahja Szinvár, a Hamász akkori gázai övezeti vezetője, valamint Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának volt vezetője esetében tartotta indokoltnak elfogatóparancs kiadását. Utóbbiak halálának megállapítását követően azonban az illetékes kamara engedélyezte e kérelmek visszavonását – tájékoztattak.
Netanjahu szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése antiszemita
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.
A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos - és ez is úgy fog véget érni, mint az
– utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.
Izrael undorral utasítja vissza a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ennek az elfogult és diszkriminatív politikai testületnek az ellene szóló abszurd és hamis tetteit és vádjait. Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást
– áll Netanjahu hivatalának közleményében.
„Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt” - tették hozzá.
Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait
– tette hozzá a kormányfő hivatala.
„Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját” – zárult a kormányfői közlemény.
Az izraeli politikai paletta legtöbb pártja, a jobboldal, a centrum és a baloldal is felsorakozott a hágai döntéssel szemben. „Elítélem a hágai bíróság döntését, Izrael védi magát a terrorszervezetekkel szemben, melyek megtámadták, gyilkolták és megerőszakolták polgárait. Ezek az elfogatóparancsok a terrorizmus megjutalmazását jelentik” – közölte a parlamenti ellenzék és az ellenzéki centrista Van Jövő párt vezetője, Jaír Lapid.
Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést.
Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben
– közölte a baloldali politikus.
Az izraeli államfő reagált az ICC határozatára
Jichák Hercog izraeli elnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen háborús bűnök miatt „sötét nap az igazságszolgáltatás és az emberiség számára”.
„Az ICC felháborító döntése rosszhiszeműen nevetség tárgyává változtatta az egyetemes igazságszolgáltatást. Megcsúfolja azoknak az áldozatait, akik az igazságért küzdenek – a szövetségesek nácik feletti győzelmétől napjainkig” – vélekedett Hercog közleményében.
Az izraeli államfő szerint a döntésben nem vették figyelembe a máig a Gázai övezetben fogva tartott 101 izraeli túszt és azt sem, hogy az iszlamista Hamász szervezet cinikusan emberi pajzsként használja saját népét, valamint hogy Izraelt barbár módon megtámadták, ezért joga és kötelessége az önvédelem.
Hercog szerint azzal sem foglalkoztak, hogy Izrael a nemzetközi humanitárius jog szerint működő demokratikus ország, amely mindent elkövet a civil lakosság humanitárius szükségleteinek kielégítésére.
Eliav Liblich professzor, a tel-avivi egyetem nemzetközi jogi szakértője szerint az elfogatóparancsok „Izrael történetének legsúlyosabb jogi fejleményei”. „Közvetlenül azt jelentik, hogy a törvényszék tagállamai – 124 ország, az Egyesült Államok kivételével Izrael szinte összes szövetségese – kötelesek lesznek letartóztatni Netanjahut vagy Galantot, ha a területükre lépnek".
Liblich szerint az is lehet, hogy további titkos elfogatóparancsok vannak például az izraeli hadsereg magas rangú tisztjei ellen is, és ez hatással lesz a hadsereg általános megítélésére, a külföldi hadseregekkel való kapcsolataira is.
Ha úgy vélik, hogy jogos a bíróság elfogatóparancsa, akkor a külföldi államok habozhatnak, sőt akár teljesen elfordulhatnak az együttműködéstől az izraeli hadsereggel a jogtudósnak a Háárec című újság honlapján megjelent vélekedése szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere „legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között” követett el.
Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek. Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is – írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték – tették hozzá.
Közölték továbbá:
az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant „szándékosan és tudatosan” fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, „szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot”. Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – húzták alá.
Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, „mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak”.
A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről – írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is - érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt – tették hozzá.
Tovább folyik a rakétaháború Izrael és a Hezbollah között a tűzszüneti tárgyalások idején
Tovább folyik a rakétaháború Izrael és a Hezbollah között csütörtökön is, miközben Amos Hochstein, az amerikai elnök különmegbízottja a Libanon és Izrael közötti tűzszünetről tárgyal Jeruzsálemben.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
Egy becsapódó rakéta, vagy rakétaszilánk megölt egy 30 éves izraeli férfit a libanoni határ közelében, a Földközi-tenger partján fekvő Naharia nevű város egyik játszóterén. Ő volt a tavaly október 8-án, az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah Izrael ellen indított támadásával kezdődő rakétaháború 48. civil áldozata Izraelben.
Aviháj Edri, az izraeli hadsereg (IDF) arab nyelvű szóvivője csütörtök reggel evakuálásra szólította fel három dél-libanoni körzet civil lakóit, mert ott az IDF harcokat indít a Hezbollah ellen.
Az IDF bejelentette, hogy a Sin Bet belbiztonsági szervezettel közös műveletben Ciszjordánia északi részén, Dzseninben tartott razzián megöltek 9 fegyveres palesztint az elmúlt két napon.
A légierő csapása végzett 3 iszlamista terroristával, 6 fegyverest pedig a szárazföldi csapatok öltek meg tűzharcban.
Az akcióban letartóztattak számos, terrortevékenységgel gyanúsított palesztint és nagy mennyiségű robbanószert semmisítettek meg.
A Sin Bet és a rendőrség közleménye szerint letartóztattak 3, Hebronban élő palesztint, akik Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter és fia meggyilkolását tervezték.
A nyomozás végén a bizonyítékok birtokában vádat emeltek ellenük a Ciszjordánia bírósági ügyeit intéző katonai bíróságon. A vádirat szerint az Iszmail Ibrahim Avdi nevű fővádlott júniusban a Hamászhoz és a Hezbollahhoz fordult segítségért fegyverek beszerzése és robbanószerkezetek előállítása érdekében izraeliek és magas rangú személyek elleni támadások végrehajtásához.
Emelkedett a Palmüra elleni izraeli támadás áldozatainak száma
Már 71 halálos áldozata van az Irán-barát csoportok ellen szerdán a közép-szíriai Palmüra városában végrehajtott izraeli csapásoknak - közölte csütörtökön egy civil szervezet.
Az egyik csapás az Irán-barát, iraki an-Nudzsaba milícia és a Hezbollah libanoni síita mozgalom vezetőinek találkozóját célozta
– közölte a kiterjedt aktivista hálózattal rendelkező, brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).
Az OSDH szerint 45 szíriai, valamint 26 külföldi, főként iraki vesztette életét, és meghalt a Hezbollah négy embere is.
Három csapás az ókori romokkal szomszédos modern várost, Tadmurt és az ipari zónához közeli fegyverraktárt vett célba az OSDH szerint.
Rami Abdel-Rahman, az OSDH igazgatója azt mondta, hogy Szíriában 2011-ben kirobbant konfliktus kezdete óta ez volt az iráni csoportok elleni legtöbb halálos áldozattal járó támadás.
Két hónapja, szeptember 23-a óta Izrael fokozta a Hezbollah elleni csapásait Libanonban, de szíriai területen is, ahol a Hezbollah a damaszkuszi rezsim szövetségese.
A szíriai sivatagban fekvő Palmüra városát, amely az UNESCO Világörökség része és ezeréves ókori templomoknak ad otthont, a szíriai polgárháború csúcspontján az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistái tartották ellenőrzésük alatt.
A szíriai régiségek és múzeumok főigazgatója, Nazir Avad az AFP francia hírügynökségnek megerősítette, hogy a város görög és római kori templomai „nem szenvedtek közvetlen kárt a szomszédos lakónegyedet ért csapások során”.
A szerdai történésekről itt olvashat:
