2024.11.21. 09:20
Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
1002. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium 2024. november 20-án közreadott videófelvételérõl készített képen orosz tüzérek Hjacint-B önjáró löveggel lövik az ukrán állásokat egy nem megnevezett helyen
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
Fotó: -
Szijjártó Péter: az utóbbi napok ukrajnai fejleményei mind arra mutatnak, hogy azonnal békét kell kötni
Az utóbbi napok ukrajnai fejleményei - például a Kárpátalját ért találatok, a nagy hatótávolságú rakéták kilövése - mind-mind azt erősítik meg, hogy azonnal békét kell kötni, hiszen súlyos kockázata van a további eszkalációnak - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nemzeti konzultáció keretein belül rendezett országjáráson aláhúzta, hogy
Brüsszelben idegesnek találta európai uniós kollégáit, ennek a fő oka pedig Donald Trump győzelme, illetve az, hogy a régi-új amerikai elnök valószínűleg emlékszik rá, hogy az utóbbi nyolc évben miket nyilatkoztak róla.
„Nagyon kevesen voltunk ott a teremben, akik őszintén mosolyogtunk, és dőltünk hátra ezen napirendi pont megvitatása során. A lényeg, hogy mi a jó oldalon álltunk végig, és a jó oldalon is állunk" - mondta.
„Az elmúlt négy év politikai együttműködési mélypontjai után szerintem jó reményünk lehet arra, hogy a magyar-amerikai politikai kapcsolatrendszer visszatér oda, ahol volt Donald Trump elnök első ciklusa alatt, 2016 és 2020 között" - tette hozzá.
Ennek kapcsán megemlítette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megegyezés amerikai felmondását, illetve azt is, hogy
a hazai ellenzéki pártokat és sajtót az utóbbi években a tengerentúlról finanszírozták, ami szintén „nem a barátság őszinte kifejeződésének egyik megnyilvánulása".
„Az is világos volt, hogy ha ezzel ellentétes eredmény jött volna ki november elején Amerikában, akkor azért fel kellett volna kötni a gatyánkat rendesen. Így is fel kell, mert van még két hónap, s jól láthatóan a demokrata kormányzat és az európai liberális barátaik is elhatározták azt, hogy minden létező lépést megtesznek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a béketeremtést majd januárban" - vélekedett.
„Most van szükség bölcsességre, stratégiai nyugalomra és megfontoltságra a békepárti tábor részéről annak érdekében, hogy január 20-án is éljen még az a remény, amely néhány napja még olyan csillogó volt az égbolton" - fogalmazott.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Egyesült Államokban a „globalista, háborúpárti ajánlatot" legyőzte a „békepárti, gazdaságilag patrióta megközelítés". Kifejtette, hogy utóbbiak ma Európában szitokszavak: „Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik. A békepártiság a Putyin-pártisággal, Lavrov-barátsággal (…) azonos."
Arra is kitért, hogy
a Nyugat az utóbbi évek folyamán százmilliárd eurós értékben szállított fegyvereket Ukrajnának, azonban ez sem vezetett fordulóponthoz a csatatéren, ugyanis ott nem is lehet megoldás, a konfliktus rendezése kizárólag tárgyalások útján képzelhető el.
„A további fegyverszállítások mihez is vezetnek? A háború meghosszabbodásához, még több halotthoz, még több szenvedéshez, még több pusztításhoz, a háború továbbterjedésének veszélyéhez" - szögezte le.
„Minden esemény, ami az elmúlt napokban történt, így a Kárpátalját ért találatok, a ballisztikus rakéták állítólagos bevetése, a nagy hatótávolságú rakéták kilövése, mind egy dolgot erősít: azonnal békét kell kötni"
- figyelmeztetett.
„Azonnal fegyverszünetnek kell lenni, azonnal tárgyalásokat kell kezdeni, mert itt elég egy baleset, egy rossz döntés, egy félrekalkuláció vagy épp egy félreértett kommunikáció, s az egész világ lángba borul" - folytatta.
„Ezért minden létező módon a béketörekvéseket kell erősíteni, és kitartani a következő két hónapban is, hogy nehogy olyan baj történjen, ami aztán visszafordíthatatlan folyamatokat indít el" -
tette hozzá.
A miniszter végül megismételte, hogy az amerikai elnökválasztás óta teljesen új realitás köszöntött be, ami új helyzetet teremt a geopolitikában és a világgazdaságban is.
„Európában is azt lehet látni, hogy kezd már betelni a pohár az embereknél. Kilenc éve élünk migrációs fenyegetettségben. Négy éve a Covid kezelésébe belebukott az Európai Bizottság (…)
És ahelyett, hogy lokalizáltuk volna, gyakorlatilag a háború globálissá tételéért tesz lépéseket az Európai Unió, legalábbis jó néhány európai uniós és NATO-tagország"
- sorolta.
„Ennek a háromnak most már a mindennapi élet szintjén is kezd érződni a hatása" - jelentette ki, majd megjegyezte, hogy a jelenlegi európai vezetők pontosan látják, hogy mekkora a baj, de ezt nem készek elismerni, ugyanis akkor felvetődhetne a felelősségre vonás kérdése.
„Ezzel nem szívesen szembesülnének az európai liberális mainstream politikusai. Azt várni, hogy majd ők önként és dalolva felállnak, felteszik a kezüket, és azt mondják, hogy elnézést kérünk, tévedtünk, na ez nem fog megtörténni. Ezért az embereknek kell elvégezniük ezt a munkát, mégpedig a választásokon kell elvégezniük ezt a munkát" - összegzett.
Vlagyimir Putyin: új hiperszonikus rakétát tesztelt harci körülmények között az orosz hadsereg
Csapást mért az orosz hadsereg az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre - közölte csütörtök este televíziós bejelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Elmondta, hogy
az Oresnyik (Mogyorós) harci körülmények között történő tesztelése válasz volt arra, hogy az ukrán hadsereg az oroszországi brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mért csapást.
Ezzel az orosz elnök szerint az Ukrajnában vívott háborúban megjelentek a globális jellegű elemek.
Putyin bejelentette, hogy az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni. Mint mondta,
Moszkva a békés eszközöket részesíti előnyben, de kész az események bármilyen alakulására, „mindig lesz válasz".
„Feljogosítva tartjuk magunkat arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen alkalmazzuk, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják" - mondta Putyin.
„A legújabb rakétarendszereink további tesztjei során célként meghatározandó objektumokat az Oroszországi Föderációt érő biztonsági fenyegetések alapján fogjuk kijelölni"
- tette hozzá.
Közölte, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támadnak. Putyin szerint a Juzsmast támadó rakéta hagyományos robbanótöltetet hordozott.
Mint mondta, ennek a rakétarendszernek a harci tesztelése a NATO-országok agresszív fellépésére válaszul folyik. Bejelentette, hogy
Oroszország előzetesen fel fogja ajánlani az ukrán civileknek és a baráti országok állampolgárainak, hogy rakéták bevetése előtt hagyják el a veszélyzónát.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni. Azt javaslom, hogy azoknak az országoknak a vezető elitjei, amelyek katonai kontingenseik Oroszország elleni bevetésének terveit szövögetik, komolyan gondolják át ezt" - fogalmazott az orosz elnök.
Hangot adott álláspontjának, hogy
az Egyesült Államok hibát követett el a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták betiltásáról kötött INF-egyezmény felmondásával.
Putyin elmondta, hogy kedden hat ATACMS rakéta, csütörtökön pedig egy Storm Shadow rendszer mért csapást Oroszország belsejében lévő célpontokra Kurszk és Brjanszk megyében. A brjanszki régióban egy lőszerraktárban keletkezett tűz, amelyet eloltottak, áldozatok és súlyos károk nélkül. A kurszki régióban a támadás egy orosz vezetési pont ellen irányult. Közölte, hogy a létesítmény külső őrségében és kiszolgáló személyzetében voltak halottak és sebesültek, a parancsnokok körében viszont nem.
Leszögezte, hogy a csapás során az ellenség céljai nem valósultak meg, a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése nem képes befolyásolni a „különleges hadművelet" menetét.
Uniós szóvivő: egyértelmű eszkalációt jelent az Ukrajnára mért orosz interkontinentális rakétacsapás
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről - jelentette ki csütörtökön Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője.
Az ukrán légierő tájékoztatása szerint az orosz hadsereg több különböző típusú - közöttük egy interkontinentális ballisztikus - rakétával támadta csütörtök reggel Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját.
Peter Stano a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: Putyin mindent elkövet, hogy tovább terrorizálja az ukrán lakosságot. „Oroszország újra nukleáris hazárdjátékot játszik azáltal, hogy bővítette azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében az orosz vezetés megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását. Észak-koreai katonákat toborzott európai földre. Ezek mind eszkalációra, mintsem a békére való törekvés jelei" - szögezte le.
A szóvivő szerint
nehéz megjósolni, hogy ezt a „hazárdjátékot mennyire gondolja komolyan" Oroszország.
„Nem látunk bele a fejükbe. Csak azt tudjuk, hogy ez felelőtlenség, és globális veszélyt jelent nemcsak a stabilitásra, hanem a biztonságra is; nemcsak Európában, hanem világszerte" - fogalmazott.
Stano úgy vélte, az orosz elnök minden egyes lépése az ukrán nép ellen azt a jelzést küldi az egész nemzetközi közösségnek, hogy egy „kiszámíthatatlan agresszorral" van dolguk. „A mi olvasatunkban ez a legutóbbi lépése nem a békére való készségét jelzi" - tette hozzá az uniós szóvivő.
Ukrán légierő: Oroszország először vetett be interkontinentális rakétát Ukrajna ellen
Az orosz hadsereg csütörtökön először mért csapást interkontinentális ballisztikus rakétával Ukrajnára - emelte ki az ukrán légierő közleményében.
A csapás a kelet-ukrajnai Dnyipro városát érte. Szerhij Liszak, a megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a több különböző rakétával végrehajtott masszív orosz légitámadásban az eddigi adatok szerint két ember sebesült meg, továbbá károk keletkeztek egy ipari létesítményben, egy rehabilitációs központban, valamint több lakóházban és garázsban.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy szerdai sajtótájékoztatón - amelyről ukrán hírportálok csütörtökön számoltak be - sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt, hogy Ukrajna Storm Shadow rakétát vetett be orosz területen.
„Minden lehetséges eszközt bevetünk országunk védelmére, ezért nem megyünk bele a részletekbe. Világossá tesszük egyúttal, hogy képesek vagyunk és tudunk válaszolni" az orosz támadásokra - idézte a minisztert az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt parancsnoka, Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete egy sajtórendezvényen mondott beszédében kijelentette:
úgy tekinthető, hogy 2024-ben megkezdődött a harmadik világháború, miután Oroszország autokratikus szövetségesei közvetlenül bekapcsolódtak az Ukrajna elleni háborúba.
Ezt az észak-koreai csapatok orosz oldalon való megjelenésével és az iráni gyártású Sahíd drónok ukrajnai civilek elleni bevetésével támasztotta alá.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról is tájékoztatott, hogy az orosz erők csütörtökön megint csapást mértek Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosára, Krivij Rihre. A támadásban az ukrán katasztrófavédelem eddigi adatai szerint 16 ember sebesült meg és részben megsemmisült egy adminisztratív épület.
A Donyeck megyei ügyészség közölte, hogy
az orosz hadsereg az éjjel légibombát dobott a régióbeli Kosztyantinyivka város lakóövezetére, aminek következtében öt nő és egy férfi megsebesült.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter arról nyilatkozott, hogy egy hét alatt másodszor sodorták az orosz ágyúzások a teljes áramkimaradás veszélyébe a zaporizzsjai atomerőművet. Rámutatott, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló nukleáris létesítményt most kettő helyett csupán egy távvezeték köti össze az ukrán energiarendszerrel, és ha ezt is szétlövik, az atomerőmű megint áram nélkül marad, ami veszélyezteti a biztonságos működését.
Anasztaszija Bobovnyikova, a „Luhanszk" hadműveleti-taktikai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a Donyeck megyei Toreckben ádáz utcai harcok dúlnak. Arról is beszélt, hogy azok
a lakosok, akik nem voltak hajlandók elhagyni a várost, nehezítik az ukrán csapatok harci tevékenységét, mivel az orosz katonák gyakran civil ruhába öltöznek, hogy félrevezessék a védelmi erőket.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő arról tájékoztatott a Telegramon, hogy a törvényhozás elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében visszatérhetnek a szolgálatba azok a katonák, akik csak egyszer hagyták el engedély nélkül katonai egységüket, vagy dezertáltak. Kifejtette: ha önként jelentkeznek egységüknél a szolgálat újbóli felvételére, a korábban megkötött szerződésük is érvényes marad.
A donyecki Dalnye elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióbeli Dalnye települést - jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint
az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 19 ellentámadást vert vissza.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet" övezetében több mint 1600, Kurszk irányában pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, öt pedig megadta magát.
Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a Szolovjov LIVE médiacsatorna adásában azt mondta, hogy az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta Dzerzsinszk (ukrán nevén: Toreck) nagy részét. Állítása szerint mára a város 30-40 százaléka maradt ukrán kézen.
Kimakovszkij arról számolt be, hogy
az orosz hadsereg előrenyomul Csasziv Jar ipari negyedében, és a kurahovei víztározó északi partját „megtisztította az ellenségtől", amelyet Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Pokrovszk) felé szorít tovább.
A TASZSZ orosz hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz hadsereg bekerített, és tűz alatt tart egy ukrán harccsoportot Velika Novoszilka térségében, amelyet a jelentés a legnagyobb ukrán erődítménynek nevezett a régió déli részén.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között hat tábori lőszerraktárt, három harckocsit és 21 egyéb páncélozott harcjárművet, egy-egy önjáró és vontatott nyugati gyártmányú 155 milliméteres tarackot, két brit Storm Shadow manőverező repülőgépet, HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 67 repülőgép típusú drónt.
Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 34 540 embert, 215 harckocsit, 147 gyalogsági harcjárművet, 120 páncélozott személyszállító járművet, 1190 páncélozott harcjárművet, 988 gépkocsit, 296 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióbeli Horlivkában 12 civil sebesült meg belövések következtében. Donyeck városban egy 75 éves helyi lakos az utcán ukrán Lepesztok gyalogsági aknára lépett.
Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
Peszkov arra reagált, hogy Thomas Buchanan ellentengernagy az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának (STRATCOM) szóvivője kijelentette: Washington, bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen áll egy ilyen forgatókönyvre „a legelfogadhatóbb feltételek” mellett. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Buchanan ilyen feltételként nevezte az Egyesült Államok vezető szerepét a világban. Mindemellett hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtonnak „érdemi párbeszédet kellene folytatnia” Moszkvával és Pekinggel.
Nukleáris doktrínánk keretében hangsúlyoztuk, hogy Oroszország felelős álláspontot képvisel abban a tekintetben, hogy maximális erőfeszítéseket tesz az ilyen (nukleáris) konfliktus megelőzésére. Elvárjuk, hogy más országok is ugyanilyen felelősségteljes álláspontot képviseljenek, és ne vegyenek részt provokatív akciókban
– mondta a Kreml szóvivője.
A Bloomberg ügynökségnek azzal az állításával kapcsolatban, hogy Storm Shadow robotrepülőgépeket vetettek be Oroszországban, egy, a kurszki régióban található célpont ellen, Peszkov azt mondta, hogy „újabb eszkaláció van folyamatban”. Az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentésében két Storm Shadow lelövéséről számolt be, anélkül, hogy a helyszínt megnevezte volna.
Peszkov ismételten azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnök leköszönő kormányzatát, hogy továbbra is „olajat önt a tűzre” az ukrajnai konfliktusban, akadályozva annak lezárását.
A szóvivő a védelmi tárca hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az orosz fegyveres erők erőteljesebben fogják-e alkalmazni a korszerű fegyvereket Ukrajnában, mint ahogy arra az ukrán állításra való reagálást is, miszerint Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be a háborúban.
Arról, hogy Fehéroroszországgal szemben támadás lenne előkészületben, amely második frontot nyithat az ukrajnai háborúban, azt mondta, hogy az orosz és a fehérorosz szakszolgálatok folyamatos kapcsolatban állnak egymással a potenciális nyugati fenyegetések ügyében.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján egyebek között arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, tekintettel a létesítmény által képviselt fenyegetés szintjére. Mint mondta, az amerikai-NATO projekt, amely az orosz biztonsági aggályok teljes mellőzésével, közel egy évtizeden át épült, Oroszország figyelmének fókuszába került, amely a válaszlépések előkészítésével töltötte ezeket az éveket.
„Ez a lépés beleillik abba a régóta folytatott és destruktív gyakorlatba, hogy a NATO katonai infrastruktúráját Oroszország határaihoz közelítik. Az ilyen lépések aláássák a stratégiai stabilitást. Más kártékony katonai-politikai és haditechnikai intézkedésekkel párosulva, amelyek célja a saját területtől több ezer kilométerre történő amerikai erőfitogtatás, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és más nukleáris hatalmakra, elkerülhetetlenül növeli a stratégiai kockázatokat, következésképpen a nukleáris veszély általános szintjét” – fogalmazott Zaharova.
Nukleáris háború küszöbén a NATO tagországa
A világ szeme most Lengyelországra szegeződik, ahol az Egyesült Államok legújabb ballisztikus rakétavédelmi bázisa nyílt meg. Ez a létesítmény nem csupán a katonai stratégia színterét képezi, hanem egyben növeli a nukleáris fenyegetettség szintjét is, legalábbis Oroszország álláspontja szerint – írja a Magyar Nemzet. A Baltikum közelében elhelyezkedő bázis, amely november 13-án kezdte meg működését, a NATO rakétavédelmi rendszerének részeként funkcionál, ám máris feszültségek támadtak az országok között.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője éles szavakkal fogalmazta meg aggályait, amelyek szerint ez a bázis nem más, mint egy újabb provokatív lépés az Egyesült Államok és szövetségeseik részéről, amelyek csak tovább destabilizálják a nemzetközi rendszert.
A geopolitikai játszma újabb aktusa ez, ahol az orosz vezetés biztonsági aggodalmakat hangoztat. Zaharova hangsúlyozta, hogy a lengyelországi rakétavédelmi bázis régóta céltáblájává vált a moszkvai hadseregnek, amely, ha szükséges, napjaink fejlett fegyvereivel sem habozik megsemmisíteni azt.
A lengyel kormány azonban optimistán reagál, kiemelve a bázison elhelyezett védelmi rendszert. Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta:
az amerikai bázis kizárólag védelmi célokat szolgál, nem hordoz magában támadó szándékokat.
Világossá tette, hogy az ilyen jellegű orosz fenyegetések nemcsak a NATO védelmi rendszereinek megerősítésére ösztönzik Lengyelországot, hanem a nemzetközi közösség figyelmét is fel kell hívniuk a jelenlegi biztonsági helyzet komolyságára.
A NATO rakétavédelmi programja nem csupán a lengyel és román bázisokból, hanem amerikai haditengerészeti rombolókból és korai figyelmeztető radarokból is áll, amelyek folyamatosan monitorozzák a potenciális fenyegetéseket.
E lépések azonban nem csupán új védelmi vonalat jelentenek, hanem a regionális feszültségek újabb fokozódását is, ahogyan a szuperhatalmak egymásra licitálnak a fegyverkezés terén.
Figyelembe véve a nyugati katonai létesítmények által jelentett fenyegetések jellegét és szintjét, a lengyelországi rakétavédelmi bázis régóta prioritásként szerepel a potenciális megsemmisítési célpontok listáján, amelyeket szükség esetén széles spektrumú fejlett fegyverekkel végre lehet hajtani
– tette hozzá Marija Zaharova. Moszkva tehát nyílt fenyegetést küldött Lengyelországnak. Az oroszok és a NATO közötti feszültség még tovább erősödött, miután Joe Biden amerikai elnök megengedte az ukránoknak, hogy amerikai rakétákkal támadjanak oroszországi célpontokat. Donald Trump januárban lesz az Amerikai Egyesült Államok vezetője. A nyugati háborúpárti elit, addig mindent megtesz, hogy kirobbantsa a harmadik világháborút.
Menczer Tamás: az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja következik
Január végén foglalja csak el a hivatalát Donald Trump, vagyis két hónap múlva, és ez az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja lesz – közölte a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója csütörtökön a közösségi oldalára feltöltött videóban.
Menczer Tamás a videóban azt mondta: a helyzet az, hogy a háborúpártiak – Amerikában a demokraták Joe Biden vezetésével, akiket elzavartak, de még ott vannak és a brüsszeli háborúpártiak közösen – mindent megtesznek azért, hogy ezt a háborút, a konfliktust mélyítsék, eszkalálják és kiterjesszék, így vezetnek bele minket a harmadik világháborúba.
Emlékeztetett, hogy a napokban az amerikaiak megengedték az ukránoknak, hogy amerikai fegyverekkel Oroszország belterületét lőjék. Erre az oroszok egy viszonylag világos választ adtak: megváltoztatták az úgynevezett nukleáris doktrínát.
Hozzátette, hogy az új szabály az, hogy ha egy olyan ország, amelynek nincs atomfegyvere – értsd Ukrajna –, egy olyan ország támogatásával támadja meg Oroszországot, amelynek van atomfegyvere – értsd Amerika –, akkor az oroszok úgy tekintik, hogy mindkettővel hadban állnak.
Menczer Tamás szerint a következő pont, hogyha ez az atomhatalom valamely szövetségi rendszer része, értsd NATO, akkor az oroszok úgy tekintik, hogy az egész szövetség hadban áll, és feljogosítva érzik magukat arra, hogy atomfegyvert vessenek be.
„Mondanom sem kell, hogy a NATO és Oroszország összecsapása a harmadik világháborúval egyenértékű” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a háborúban mindent elveszíthetünk, ugyanis építkezni békében lehet.
„A béke épít, a háború meg rombol. Mindent lerombol, pláne, hogyha atomháborúról van szó, meg világháborúról” – tette hozzá.
A politikus a helyzetet rendkívül súlyosnak nevezve, megjegyezte, hogy a háború kiterjedésének kockázata a kezdete óta soha nem volt akkora, mint ma.
Mi mindent megteszünk a békéért, a magyar miniszterelnök és a magyar kormány természetesen. A célunk a béke, és a célunk az, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból. Meg tudtuk eddig védeni Magyarországot, ki tudtunk maradni a háborúból, pedig óriási erővel akartak betolni minket, elképesztő erővel
– hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a jövőben is az a céljuk, hogy a békepárti erőkkel közösen elérjék azt, hogy letegyék a fegyvert, tűzszünetet kezdjenek, és tárgyaljanak.
Újabb hadfelszerelés-csomagot szállít Ukrajnának az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékben további katonai felszerelést és hadianyagot biztosít Ukrajnának – közölte szerdán az amerikai védelmi minisztérium.
A csomag drónok, páncéltörő fegyverek, valamint 105 milliméteres és 155 milliméteres kaliberű tüzérségi lövedékek mellett 80 kilométeres hatótávú HIMARS rakétákat is tartalmaz.
Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója. A Pentagon adatai szerint 2022 februárja óta összesen több mint 60,4 milliárd dollár értékben biztosított hadfelszerelést Kijevnek.
Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója, Németország szerdán jelentette be egy páncélozott járművekből, tüzérségi eszközökből és drónokból álló újabb támogatási csomag összeállítását.
Joe Biden csaknem ötmilliárd dollárnyi ukrán adósságot engedne el
Joe Biden amerikai elnök csaknem ötmilliárd dollárnyi ukrán adósságot engedne el, az erről szóló nyilatkozatot szerdán terjesztette a kongresszus elé – közölte az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője sajtótájékoztatón.
Fotó: Saul Loeb / Forrás: MTI/AP/AFP pool
Matthew Miller elmondta, hogy
4,65 milliárd dollár gazdaságisegély-hitelről van szó,
amelynek a fele az idén tavasszal elfogadott, ukrajnai segítségnyújtásról szóló törvényben szereplő kölcsönnek.
A jogszabály felhatalmazást adott az elnöknek a csaknem tízmilliárd dollárnyi hitel felének elengedésére 2024. november 15-ét követően.
Megtettük a lépést, amelyre a törvény lehetőséget ad az érintett hitelösszeg törlését illetően, így megadjuk ezt a gazdasági segítséget, és most a kongresszuson a sor, hogy üdvözölje a lépést
– fogalmazott a külügyi szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy számít-e a törvényhozás ellenállására, azzal válaszolt, hogy „meg lennék lepődve, (...) figyelembe véve a meggyőző kétpárti támogatást, amely az ukrajnai segítségnyújtás mögött áll”.
A kongresszus tavasszal összesen 61 milliárd dollár értékű, Ukrajnának nyújtott segítségről szóló törvényt fogadott el, amely felhatalmazta az adminisztrációt a háborút viselő ország támogatására a pénzügyi keret erejéig.
Joe Biden a közelmúltban közölte: hivatali idejének hátralévő heteiben gondoskodni fog arról, hogy az Ukrajna számára elkülönített keretből megmaradt hatmilliárd dollárt eljuttassák Kijevnek. A törvényben elfogadott összeg fegyvertámogatások mellett gazdasági, infrastrukturális és humanitárius segítséget is tartalmaz.
A január 20-áig hivatalban lévő elnök a hétvégén jóváhagyást adott arra, hogy az ukrán haderő Oroszországon belüli mélységi támadásokra használjon nagy hatótávolságú amerikai rakétarendszereket, valamint arról is döntött, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat szállít az orosz előrenyomulás megállítása érdekében.
Csaknem nyolcezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán–magyar határszakaszon 3926-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3983-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
- Dömötör Csaba: az unió vezetői háborúba sodorhatják Európát
- Két donyecki települést foglalt el az orosz hadsereg
- Volodimir Zelenszkij: mindent megteszek, hogy jövőre véget érjen a háború
- Oroszország több száz ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának
