Kína ismét nyugalomra és tartózkodásra szólította fel a háborúzó feleket

Orosz védelmi miniszter: meghiúsult az ukrán hadsereg jövő évi hadjárata

Az orosz hadsereg meghiúsította az ukrán fegyveres erők 2025-re tervezett hadjáratát – jelentette ki Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter, amikor pénteken felkereste az orosz Észak katonai csoportosítás vezetési pontját.

– mondta Belouszov.

Az Alekszandr Lapin vezérezredes parancsnoksága alatt álló Északi csoportosítás katonái a belgorodi és brjanszki régió ukrajnai határai mentén, valamint a Kurszk megyében folyó összecsapásokban vesznek részt, továbbá az ukrajnai Harkiv és Szumi megyében harcolnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este elismerte, hogy a nap folyamán korábban az Észak egyik vezetési pontját brit Storm Shadow manőverező repülőgépekkel és amerikai HIMARS rakétákkal támadták, egy kombinált csapás keretében. Közölte, hogy a létesítmény külső őrségének és kiszolgáló személyzetének körében voltak halottak és sebesültek, a parancsnoki és az operatív állományban viszont nem.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 34 690 embert, 215 harckocsit, 147 gyalogsági harcjárművet, 120 páncélozott személyszállító járművet, 1190 páncélozott harcjárművet, 992 gépkocsit, 296 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A német kormányfő szerint elmélyíti a konfliktust az orosz ballisztikus rakétacsapás

Olaf Scholz német kancellár pénteki berlini kijelentése szerint attól tart, hogy a ballisztikus rakétával ukrán célpont ellen előző nap intézett orosz csapás tovább mélyíti a konfliktust.

„A legfontosabb az óvatosság, emellett köteleztem el magam, és mindig is ezt tettem" - emelte ki. Hozzátette, hogy szociáldemokrata pártja, „az SPD az egyetlen olyan párt, amely ebben a nehéz kérdésben egyszerre tud megfontolt lenni és egyértelműen tovább támogatni Ukrajnát” .

Scholz bírálta az észak-koreai katonák bevetését is az ukrajnai hadszíntéren, akik szerinte az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin birodalmi álmaiért" áldozzák az életüket.

Putyin azt üzente, hogy a nyugati lépések nem maradhatnak reagálás nélkül

A fő üzenete Vlagyimir Putyin elnöknek az volt, hogy a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos meggondolatlan lépéseit Moszkva nem hagyhatja reagálás nélkül – jelentette ki pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov.

Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait arra az esetre, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyná aggodalmait.

„A jelenlegi (amerikai) kormányzattal nem volt kapcsolatfelvétel (a dnyiprói Juzsmas hadiipari üzemre mért csapás és az elnöki bejelentés előtt). Másrészt, a tegnapi nyilatkozat nagyon-nagyon kimerítő, világos, logikus volt. És ezért nincs kétségünk afelől, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztrációnak lehetősége volt megismerkedni ezzel a nyilatkozattal, és megérteni azt” – mondta.

Közölte, hogy az orosz Oresnyik hiperszonikus, nem pedig interkontinentális rakéta, így Moszkva nem volt köteles értesíteni Washingtont egy ilyen eszköz indításáról. Mivel azonban ballisztikus rakétáról van szó, az amerikai fél 30 perccel a kilövés előtt értesítést kapott az automatikus üzemmódban működő orosz Nemzeti Nukleáris Fenyegetéscsökkentő Központtól a saját hasonló központjába.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki hadijelentése szerint csütörtökön az orosz fegyveres erők kombinált csapást mértek az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyiprói létesítményére. A tárca rámutatott, hogy a csapás során első alkalommal alkalmazták sikeresen harci körülmények között az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

„Lehet, hogy ez hasznos eredmény. Én azt mondanám, hogy már az is hasznos, hogy legalább közelebb kerülünk a valósághoz, ha a saját bőrünkön érezzük” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője egy fehérorosz fiatalokkal folytatott breszti találkozón úgy vélekedett, hogy a nyugati országok kezdik felismerni: Ukrajnának csak egy része marad meg, de azt is fel akarják venni a NATO-ba. A konfrontációs logika megnyilvánulásának nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint ha most nem győzik le Putyint, akkor mindenkit meg fog támadni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján arra hívta fel a figyelmet, hogy Zelenszkij egy minapi üzenetében leleplezte magát azzal, hogy elismerte: nem most volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyverrel mértek csapást orosz területre. Az általa „lejárt szavatosságúnak” nevezett ukrán elnök reagálását egy gyerekéhez hasonlította, aki azért panaszkodik az apjának, hogy első alkalommal nem kapott fenyítést a betört ablakért.

A Kreml szóvivője pénteken nem kommentálta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen. Megjegyezte, hogy az ICC lépései aligha járulnak hozzá bármihez is, beleértve a közel-keleti rendezést.

Bejelentette, hogy a Kreml a Gazprombank ellen bevezetett amerikai szankciókat az Európába irányuló orosz gázszállítások megakadályozására tett kísérletnek tekinti, és ellenlépéseket foganatosít. Azt hangoztatta, hogy egy olyan országot, mint Oroszország, szankciókkal nem lehet teljesen leblokkolni, és hogy Moszkva meg fogja találni a módját annak, hogy megoldhatók legyenek a gázért való uniós fizetések.

Kína tűzszünetet sürget

Kína a háborúzó feleket ismét nyugalomra és tartózkodásra szólította fel, miután Oroszország ballisztikus rakétát vetett be.

A kínai külügyi szóvivő, Lin Jian sajtótájékoztatóján kijelentette:

Ukrajna a háború méretét és brutalitását jelentősen növelő lépésként értékelte az orosz támadást. Kijev fő támogatója, az Egyesült Államok pedig Moszkvát hibáztatta a konfliktus minden irányú eszkalációjáért. 

A NATO és Ukrajna jövő kedden, Brüsszelben tart ülést, az ukrán tisztviselők a Dnyipro várost ért rakétacsapást követően kezdeményezték a találkozót.

Több mint 98 milliárd forinttal segítette Magyarország Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket

Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a beregsurányi segítségponton tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Óriási volt az összefogás Magyarországon, ahová eddig 1 millió 437 ezer menekült érkezett a szomszédos országból, az öt, magyar-ukrán határ mellett lévő segítségponton pedig összesen 673 ezer embert fogadtak – fogalmazott az államtitkár.

Kifejtette, az ország eddigi legnagyobb humanitárius akciójában a menekültek számára szállást, ételt, ruházatot, egészségügyi ellátást, munkahelyet, oktatási és ingyenes utazási lehetőséget biztosítottak, a családoknak üdülést, az ukrán sportolóknak pedig felkészülési helyszínt tettek elérhetővé.

Emellett energetikai területen is segítséget nyújtottunk Ukrajnának áramszállítás formájában – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár megköszönte a menekültek fogadásában és ellátásában segédkező hat karitatív szervezet és a települési önkormányzatok tevékenységét, valamint a Kárpátalján végzett segítő munkát. Nagy köszönet jár az állami szervezetek, a hatóságok és a kormányhivatalok munkájáért is – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: az ukrán kormány korábbi, a magyar energiaellátást folyamatos támadás alá helyező politikája és a kárpátaljai magyarokkal szembeni ismétlődő jogfosztásai ellenére Magyarország minden lehetőséget megadott a menekülteknek és minden humanitárius segítséget megad a mai napig is Ukrajnának.

Soltész Miklós megjegyezte, jelenleg a háború "legsötétebb időszakában" vagyunk, ugyanis hiába nyerte meg az Egyesült Államokban a választásokat egy békepárti jelölt, a következő két hónapot a leköszönő Biden-adminisztráció és szövetségeik „további zavar és pusztítás” keltésére használják fel.

Kövér László: a legnagyobb kihívás a kárpátaljai magyar közösség megtartása

A legnagyobb kihívást az orosz-ukrán háborús konfliktushoz kapcsolódóan a kárpátaljai magyar közösség és a hozzá kötődő intézményrendszer megtartása és védelme jelenti – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Az üzlet online gazdasági magazinnak adott, pénteken megjelent interjúban.

Kövér László hozzátette, a kárpátaljai magyarságnak nyújtott kormánytámogatásoknak és a nemzetrész jól szervezett intézményeinek köszönhetően a fennálló helyzet ellenére sem omlott össze a létszámában megfogyatkozott magyar közösség intézményrendszere. A magyar pártok képviselői, ha nehéz körülmények között is, de végzik munkájukat a megyei, járási és települési önkormányzatokban. Az egyházak, az egyházi, érdekvédelmi és civil szervezetek aktívan működnek. A kezdeti megrázkódtatás után az iskolarendszer is újra megkezdte működését, már a harmadik tanévet kezdik a háborús viszonyok között.

Kövér László hangsúlyozta, a nemzetpolitikát úgy kell alakítani, hogy azzal a külhoni magyarság minél szélesebb rétegét meg tudják szólítani. A magyar közösségek megmaradásának továbbra is az egyik legfontosabb feltétele az identitás megtartása, így a nemzetpolitika célja az, hogy a magyar kultúrához, hagyományhoz való ragaszkodás a fiatalok számára is – ha más formában is, de – megélhető legyen – hangoztatta a házelnök.

Beszélt arról is, hogy 2015 óta a nemzetpolitika meghatározó része a szülőföldön való boldogulás segítése.

Rámutatott, kifejezetten a magyar közösségek gazdasági megerősítését célzó programok is működnek. Ezek közé tartozik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program, amelynek keretében fejlesztési forrásokhoz jutottak a külhoni vállalkozók. Ezt segíti a Külhoni Mentorprogram is, amelynek révén a nemzetpolitikai államtitkárság már egy több mint 3000 vállalkozóból álló szakmai hálózatot épített. Erősítették a vállalkozók közötti együttműködést régiós szinten, sikerült elérni, hogy magyar vállalkozónak lenni a külhonban hátrány helyett végre előnyt jelent – mondta Kövér László.

 A Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programja évente 1000 diaszpórában élő magyar fiatalnak biztosít lehetőséget Kárpát-medencei látogatásra. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Nyári Iskolatáborait már a világ minden táján megszervezik. Egyre több magyar fiatal jut el a diaszpórából Magyarországra vagy lesz valamilyen magyarságélménye.

Megjegyezte, a kívülről érkező anyagi vonzás ereje még egy ideig meg fogja haladni a hazai gazdaság nyújtotta lehetőségeket, de a haza kötő ereje mindig is a nemzet lelki, erkölcsi, kulturális állapotától függött és fog függeni. „Ezért nem mindegy, hogy a hazai közélet szereplői reálisan ábrázolják-e az ország közállapotait, vagy az itthon való normális emberi boldogulás tekintetében a reménytelenséget árulják, mint politikai terméket” – jelentette ki.

Szólt arról, hogy a felvidéki magyar közösségnek az erdélyi és a vajdasági magyar közösségéhez hasonló szervezettségre lenne szüksége ahhoz, hogy eredményes legyen a választásokon. A Magyar Szövetség új vezetője, Gubík László programjában szerepelnek olyan elemek, amelyek a szervezett működésnek a visszaállítását célozzák. „Bízunk benne, hogy a felvidéki magyar közösség a következő megmérettetésen már meg tudja mutatni ezt a szervezett egységet” – tette hozzá Kövér László.

A következő időszak legnagyobb kihívásának nevezte, hogy a nehézségek és a körülmények ellenére is meg tudják tartani az eredményeket. A legközvetlenebb és legsúlyosabb kihívást a kárpátaljai magyar közösség megtartása és védelme jelenti. 

 – mondta Kövér László az interjúban.

A Pentagon elmondta, hol használják az ukránok az amerikai taposóaknákat

Az Egyesült Államok által biztosított gyalogsági aknákat az ukrán fegyveres erők csak ukrán területen fogják használni, jelentette be az amerikai Védelmi Minisztérium.

Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője elmondta: az Egyesült Államok azért bocsátott gyalogsági aknákat Ukrajna rendelkezésére, mert „megváltozott a harctér és a front helyzete”.

Oroszország megváltoztatta a taktikáját. Nem gépesített erőkkel, hanem gyalogsággal folytat offenzívát. Ezért Ukrajnának szüksége lesz ezekre a gyalogsági aknákra és arra, hogy hogyan lehet őket a harctéren használni.

Singh szerint az ukránok biztosították őket arról, hogy csak Ukrajnában fogják használni ezeket.

– Különböző típusú aknákat szállítunk – mondta a tisztviselő, aki további részleteket nem volt hajlandó közölni, írta az Unian.ua.

Összeül a NATO–Ukrajna Tanács az orosz hiperszonikus rakétacsapás miatt

A Kijev által kért találkozóra nagyköveti szinten, a NATO–Ukrajna Tanács keretében kerül sor. Az ukrán tisztviselők állítólag a Dnyipro várost ért rakétacsapást követően kérték az ülést, amely jelentős eszkalációt jelent a folyamatban lévő konfliktusban, írta a The Guardian.

A Washington jóváhagyása utáni ukrán ATACMS rakétacsapásokra válaszul csütörtök reggel Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.

A fejlett hiperszonikus fegyverek oroszországi alkalmazása aggodalmat kelt a NATO-tagok körében, ami a regionális biztonságra és a tágabb értelemben vett stratégiai egyensúlyra is kihatással lehet. A megbeszéléseken várhatóan szó lesz mind az azonnali válaszlépésekről, mind pedig az Ukrajna védelmi képességeit az ilyen fenyegetésekkel szemben megerősítő hosszabb távú intézkedésekről.

A Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy Putyin aláírta az Oroszország nukleáris állami politikáját meghatározó rendeletet, melynek nukleáris elrettentési alapelvei  tovább mélyíthetik a globális geopolitikai feszültséget.

Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Phenjan védelmére

Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Észak-Koreának az ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására küldött katonai kontingensért cserébe - közölte Jun Szogjol dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Sin Vonszik pénteken az SBS televízió egyik műsorában.

Elmondta, hogy a dél-korai ügynökségek megfigyelése szerint Oroszország rakétákat és más felszereléseket szállított az észak-koreai főváros, Phenjan légvédelmi rendszerének megerősítésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel tartott tavalyi csúcstalálkozón már jelezte, hogy Moszkva hajlandó segíteni Phenjannak műholdak építésében.

Észak-Korea tavaly novemberben állította pályára első kémműholdját. Az idén májusban kudarcot vallott egy második kémműhold felbocsátására tett kísérlete.

A dél-koreai hírszerzés szerdán közölte a törvényhozókkal, hogy Észak-Korea a közelmúltban további tüzérségi eszközöket küldött Oroszországnak. A szolgálat októberi jelentése alapján Észak-Korea 2023 augusztusa óta több mint 13 ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Oroszországba.

A hét elején Észak-Korea és Oroszország új gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Phenjanban tartott magas szintű megbeszéléseket követően - jelentette a két ország állami médiája.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna állítása szerint Észak-Korea októberben több mint 10 ezer katonát vezényelt Oroszországba, amelynek néhány egysége szerintük már harcokban is részt vett.

Oroszország nukleáris stratégiája: az elrettentéstől a döntő lépésekig

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Oroszország nukleáris állami politikáját meghatározó rendeletet. A nukleáris fegyverek bevetéséről egy személyben az Oroszországi Föderáció elnöke dönt – írja a Magyar Nemzet.

Az Oroszországi Föderáció legújabb nukleáris elrettentési alapelvei drámai betekintést nyújtanak az ország katonai doktrínájába, amely a globális geopolitikai feszültségek tükrében még fenyegetőbbé válik. Ezek az irányelvek nemcsak a nukleáris fegyverek bevetésének pontos körülményeit rögzítik, hanem azt a filozófiát is megtestesítik, amely szerint a nukleáris erő alkalmazása nemcsak védelem, hanem az agresszió elrettentésének eszköze is.

Az irányelvek kiemelik, hogy az áttérés a nukleáris fegyverek bevetésére elsődlegesen a potenciális ellenségek garantált elrettentését szolgálja. Ez magában foglal minden olyan államot vagy katonai szövetséget, amely Oroszországot fenyegetésként definiálja, és jelentős katonai kapacitással – beleértve a tömegpusztító fegyvereket – rendelkezik.

Oroszország világossá teszi: a szövetségesei elleni bármely agresszió az egész szövetségi rendszer ellen irányuló támadásként lesz kezelve, amely együttes válaszcsapást vonhat maga után.

A nukleáris fegyverek alkalmazásának forgatókönyvei

Az orosz stratégia részletesen meghatározza azokat az eseteket, amikor nukleáris fegyverek alkalmazása lehetséges:

– Ballisztikus rakéták indítása Oroszország területe ellen.

– Nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverek alkalmazása orosz vagy szövetséges célpontok ellen.

– Kritikus katonai infrastruktúra elleni támadások, amelyek akadályoznák a nukleáris erők válaszlépéseit.

– Hagyományos fegyveres agresszió, amely szuverenitást vagy területi épséget fenyeget.

– Stratégiai támadó eszközök tömeges indítása, amely az orosz államhatárt sérti.

Ezek a feltételek nemcsak a nukleáris küszöböt határozzák meg, hanem riasztó rugalmasságot is biztosítanak az orosz döntéshozóknak a fegyverek alkalmazásában.

A végső döntés Putyiné

A dokumentum egyértelművé teszi, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről kizárólag az orosz elnök dönthet, aki szükség esetén tájékoztathatja a nemzetközi közösséget a bevetési készségről vagy a megtett lépésekről. Ez a központosított döntéshozatal egyértelművé teszi, hogy minden nukleáris lépés politikai szándékon alapul, amely globális következményekkel járhat.

Oroszország előzetesen értesítette az Egyesült Államokat ballisztikus rakéta kilövésének szándékáról

Oroszország diplomáciai kockázatcsökkentési csatornákon keresztül előzetesen értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy ballisztikus rakéta kilövésére készül Ukrajna felé – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője csütörtökön.

Sabrina Singh, a Pentagon napi sajtótájékoztatóján kísérleti jellegű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaként hivatkozott az eszközre, szemben a korábban említett interkontinentális ballisztikus rakéta meghatározással.

Úgy fogalmazott, hogy „új típusú halálos képességről volt szó, amit korábban még nem vetettek be hadszíntéren, így ez természetesen aggodalommal tölt el bennünket”.

A németek szerint számolni kell azzal, hogy kirobban a harmadik világháború

Németországban megkezdődik a felkészülés egy olyan háború esetére, amely még az Ukrajna elleni orosz támadásnál is közvetlenebb hatással van az országra – a németek ugyanis úgy látják, számolni kell azzal, hogy kirobban a harmadik világháború – számol be róla a Magyar Nemzet. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap szerint a Bundeswehr a közelmúltban megkezdte a századok kiképzését a politikusok által elfogadott Németországi műveleti terv című dokumentum alapján, amelynek első változata ezeroldalas. A részletek egyelőre nem ismertek, az azonban bizonyos, hogy az ipar szerepe világosan körvonalazódik a tervben.

A hamburgi kereskedelmi kamarában nemrég egy olyan rendezvényt szerveztek, amely során közvetlenül a vállalatokat szólították meg. Jörn Plischke alezredes konkrét tanácsokat adott egy esetleges háborúra vonatkozóan.

A részletekről IDE kattintva olvashat.

Mintegy kilencezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 4730-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4125-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - olvasható a közleményben.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: