Beavatkoznának a sajtószabadságba Karácsonyék

Inkább provokáció és politikai hisztériakeltés, semmint szakmailag megalapozott javaslat a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés október elején elfogadott, sajtótermékeket érintő előterjesztése – nyilatkozta a Médiapiacnak Lovas Dániel, a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke.

A Horváth Csaba (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztésben az szerepel, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken akkor adható közterület-használati hozzájárulás az ingyenes sajtótermékek osztogatásához, ha az adott termék tulajdonosa az egyes lapszámokban legalább négy oldalt ingyenesen biztosít a Főváros számára, amelyeken utóbbi tartalomban és formában a saját maga által meghatározott „közérdekű” anyagokat közölhet.

Lovas Dániel szerint a módosítás ezer sebből vérzik, s amellett, hogy szakmai szempontból átgondolatlan, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. – Eleve problematikus az ingyenes sajtótermék definíciója. Nem világos, mi történik, ha a jelenlegiek mellett újabb ingyenes lapok is megjelennének a közterületeken. Mivel ez a szabályozás napilapokat is érint, szinte megoldhatatlan technológiai problémák merülnek fel a gyártás során, hiszen mindegyik lapnak más a formátuma, a layout-ja, a lapzártája, a nyomdába küldési határideje – fogalmazott a szakember. Hogyan képzelik – folytatta –, hogy lesz olyan apparátus a fővárosnál, amelyik képes több lap számára naponta négy komplett oldalt nyomdakészen előállítani? – Még ha ugyanazt a „közérdekű” tartalmat tenné is bele a különböző lapokba a Fővárosi Önkormányzat, akkor is minimum 10-15 főfoglalkozású újságíróból és más, a lapgyártásban járatos szakemberből álló szerkesztőséget kellene felállítaniuk és fenntartaniuk. Hiszen egy naponta megjelenő négyoldalas melléklet előállítása rengeteg költséggel és teendővel jár a szerkesztéstől az adminisztrációs procedúrákon át a megfelelő színvonalú fotók beszerzéséig. Mindez éves szinten százmilliós nagyságrendű kiadás – fejtette ki a MÚK elnöke.

Szavai szerint ekkor még nem is beszéltünk az érintett lapokat terhelő, ugyancsak százmilliós nagyságrendű pluszköltségekről. – Komoly problémákat jelenthet bármely lap négy oldallal történő kibővítése, hiszen minden nyomdagépnek vannak bizonyos kötöttségei. Ráadásul olyan szerződéseket kellene kötnie a Fővárosnak a laptulajdonosokkal, amelyekben például rögzítik, hogy ki állná az akár milliós többletköltséget a nyomda felé, ha nem érkezik meg időben a melléklet, és emiatt csúszik a lap gyártása – sorolta a médiaelemző szakember.

Lovas Dániel úgy látja, az is tisztázandó, hogy mit takar a „közérdekű” kifejezés, hiszen szavai szerint egy újságba bekerülő külső, nem szerkesztőségi tartalom a jogi szabályozás szerint csak fizetett felület, azaz valamilyen hirdetés lehet. – Ha bármilyen politikai vonatkozást tartalmaz az említett rész, akkor pedig politikai hirdetésnek minősül, arra pedig megint más szabályok vonatkoznak. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy hirdetésről vagy politikai hirdetésről van szó, s annak egyértelműen el kell különülnie a szerkesztőségi tartalomtól, és ennek az olvasó számára is egyértelműnek kell lennie – fejtette ki. Szerinte, ha például a mellékletben megjelenik egy véleménycikk, és azt a Fővárosi Önkormányzat publicistája jegyzi, az teljesen szétzilálhatja egy más tematikájú, világnézetű lap tartalmi struktúráját.

– Ha kötelezővé szeretné tenni a Fővárosi Önkormányzat a külső tartalmakat, akkor az mindenképpen beavatkozási kísérlet a nyomtatott sajtó szabadságába. Elképzelhető persze, hogy ez egy burkolt üzleti ajánlat a laptulajdonosoknak, olyan nyomásgyakorlás, amelynek a rejtett célja, hogy az érintett lapok tulajdonosai felajánlják együttműködésüket, és „önkéntesen” megfinanszírozzanak szabadon használható médiafelületeket a fővárosi vezetés számára – hangsúlyozta a MÚK elnöke.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke nem osztja ezeket az aggályokat. A Médiapiac érdeklődésére úgy fogalmazott, az ügyben csak azt tudja jogsértésként elképzelni a kiíró részéről, ha az diszkriminatív feltételt szab meg, és csak bizonyos lapokra vonatkoztatja a négy oldal ingyenes biztosításáról szóló előírást. Szerinte „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein rendkívül nagy versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje. Hargitai abban sem látott problémát, hogy milyen közérdekű információk jelennének meg napi szinten a négy oldalnyi terjedelemben. Szerinte ezt a forgalomkorlátozásokról, a forgalomterelésekről, valamint a közösségi közlekedés más aktuális kérdéseiről szóló tájékoztatással is ki lehetne tölteni.