Egyre szorosabb az együttműködés Kazahsztán és Magyarország között

Muhtar Tleuberdivel a Magyar Nemzet készített interjút.

Hogyan értékeli a Kazahsztán és Magyarország közötti jelenlegi kapcsolatokat? Ebben a bonyolult időszakban megerősödhet még jobban a két ország közötti, jelenleg is fennálló barátság?

Magyarország az első és egyetlen olyan állam Közép- és Kelet-Európában, amellyel Kazahsztán még 2014-ben stratégiai partnerségi megállapodást írt alá. Ez az országaink közötti erős baráti kötelékeknek, közös történelmi gyökereknek, országaink regionális vezető szerepének, a külpolitikai prioritások hasonlóságának köszönhetően vált lehetségessé, valamint annak, hogy mindkét ország aktív szerepvállalásra törekszik a fundamentális nemzetközi folyamatokban. 2019-ben Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök hivatalos látogatást tettek Kazahsztánban. Varga Mihály miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter részvételével Nur-Szultánban lezajlott a stratégiai tanács harmadik ülése. Ezenfelül Madridban 2019 decemberében lehetőségem volt találkozni kollégámmal, Szijjártó Péterrel. Kazahsztán kereskedelmi kulcspartnerei sorában Közép- és Kelet-Euró­pában Magyarország igazán jó pozíciót foglal el. Adataink szerint a magyar vállalatok közvetlen befektetéseinek összértéke Kazah­sztán gazdaságába meghaladta a 220 millió amerikai dollárt. A teljes összeg nagyjából negyven százaléka az utóbbi három évben folyt be, ami tanúsítja azt, hogy a magyar üzleti körök egyre nagyobb érdeklődést mutatnak Kazahsztán iránt. A világjárvány alatt segítséget nyújtunk a felmerülő problémák megoldásában, a magyar és kazah állampolgárok hazajuttatásában. Önök is tudják, hogy a koronavírus elleni harc során, annak ellenére, hogy nálunk is meglehetősen súlyos a helyzet, Kazahsztán százezer orvosi maszkot juttatott humanitárius segítségként a baráti Magyarországnak. Hivatalos budapesti látogatásom során tervezem azt, hogy Szijjártó Péterrel megvitatjuk kétoldalú együttműködésünk perspektíváit és az elmélyítés irányában tett lépéseket.

Kazahsztán egyfajta pénzügyi központtá kíván válni Közép-Ázsiában, ezért is hozták létre az Asztana Nemzetközi Pénzügyi Központot. Úgy vélik, hogy az emberek most olyan helyként fognak Kazahsztánra tekinteni, ahol üzletelni tudnak?

A Nurszultán Nazarbajev, Kazahsztán első elnökének kezdeményezésére létrehozott Asztana Nemzetközi Pénzügyi Központ (ANPK) ma már a befektetések zászlóshajója a régióban. A világ gazdasági térképén ez egy egyedülálló központ, amely New Yorktól és Londontól Dubajig, Hongkongig és Szingapúrig a legjobb gyakorlatokat és a legkorszerűbb lehetőségeket foglalja magába. Kazahsztán legnagyobb vállalatainak privatizációja, amelyek a GDP 35 százalékát biztosítják, nagy aktivitást kíván az ANPK-tól. Legfontosabb előnye az, hogy a résztvevők Kína integrációs kezdeményezéseinek pozitív hatá­sait élvezhetik az Egy övezet, egy út projekt és az ­Eurázsiai Gazdasági Unió kezdeményezései részeként, amelyek jelentős mértékben képesek módosítani a régió gazdasági képét. Örülök a magyar Eximbank és az ANPK közötti együttműködés előrehaladásának. A bank képviselője 2019 decemberé­ben már elkezdte munkáját Nur-Szultánban az ANPK keretein belül. A magyar Keler Elszámolóház és Értéktár a szükséges európai uniós engedély megszerzését követően ugyancsak tervezi megjelenését az ANPK-ban.

Milyennek látja ma a világot, a vírus okozta válság közepette? Milyen lesz az élet a válság után?

A jelenlegi rendkívüli helyzet a világban, amely egészségügyi rendszerek összeomlását okozta, és humanitárius, szociális-gazdasági szempontból is megrengette a világot, mindenki számára komoly stabilitási próbát jelent. Aktuálissá vált az ENSZ megállapítása arról, hogy a fenntartható fejlődés kulcseleme az egészséges élet biztosítása és a jólét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának. A Kazah Köztársaság Középtávú stratégiai fejlődési tervében 2025-ig az ENSZ fenntartható fejlődési céljai a legfontosabb iránymutatóként szerepelnek. Kászim-Zsomárt Tokajev, hazám elnöke a legutóbbi üzenetében az egészségügyi rendszer fejlesztése keretein belül számos fontos aspektust emelt ki, mint például az egészségügyi intézmények hosszú távú szakember-ellátási előrejelzésének kimunkálása, járványkórházak, tudományos-kutatási központok építése, a mobil orvosi rendelők visszaállítása a távoli régióknak és az alapellátás jobb és korszerűbb megszervezése. Mindez a világjárvány következményeinek felszámolására irányul. A válságra való reakciók részeként láthatjuk a kereskedelmi protekcionizmus és a politikai nacionalizmus előretörését, ami fennakadásokat okozott a nemzetközi együttműködésben. A nemzetközi közösségnek sokkal többet kell tennie a világjárvány elleni harcban. Mindenekelőtt a megfelelő globális egészségügyi rendszer létrehozásához a fejlődő országokban, a fejlett országok és nemzetközi szervezetek időben és koordináltan történő támogatásával, korszerűsíteni kell a nemzeti intézményeket és egészségügyi intézeteket. Másodsorban ebben a fontos kérdésben általános nemzetközi megállapodás megkötésére kell törekedni a befektetések és a kereskedelem terén, ami segítene a globális vakcinagyártásban és a hatékony logisztikai láncok kialakításában a szállítások során. Harmadrészt érdemes lenne elgondolkodni a nemzetközi közegészségügyi szabályok felülvizsgálatáról ahhoz, hogy megerősítsük a WHO lehetőségeit, valamint az egyes országok lehetősé­geit a világjárványok megelőzése és leküzdése terén. Fontos szem előtt tartani azt, hogy minden válság új lehetőségek előtt tárja szélesre a kaput. Ha hatékonyan használjuk a lehetőségeket, sokkal kiegyensúlyozottabb, igazságosabb és befogadóbb világot tudunk felépíteni.

Mi Kazahsztán szerepe az EU és Közép-Ázsia kapcsolataiban?

Az Európai Unió Kazahsztán egyik kulcspartnere politikailag és gazdaságilag, hiszen az EU és Közép-Ázsia közötti kereskedelem több mint nyolcvan százaléka jut Kazahsztánra. Aktív szerepet vállalunk a stratégiai, partneri kapcsolatok elmélyítésében valamennyi európai országgal. Az Út Európába kazahsztáni program és az EU közép-ázsiai stratégiája jól példázza kiváló együttműködésünket a legkülönbözőbb területeken. Az EU-val a legmagasabb szinten folyik a politikai dialógus. A közép-ázsiai országok nagy jelentőséget tulajdonítanak a régiók közötti együttműködésnek. Ilyen értelemben a visegrádi csoportot tekintjük a sikeres regionális együttműködés példájának.

Hogyan látja ön az EU jövőjét ma, a pandémia közepette?

A Covid–19 az egész világban befolyásolta a politikát és az emberek életét. Valószínűleg a világ elhúzódó gazdasági válság előtt áll. A nemzetközi szervezetek azt prognosztizálják, hogy ebben az évben a világgazdaság három százalékkal fog csökkenni, ezen belül azon országokban, amelyek Kazahsztán legfőbb kereskedelmi partnerei. Ezért mi támogatjuk az EU-t abban, hogy a Covid–19-cel leginkább érintett országokat támogassák. A járványügyi helyzet normalizálása Európában fontos feltétele annak, hogy Kazahsztán és az Európai Unió közötti aktív kapcsolatok teljes értékűen álljanak helyre. Sőt az első hullámhoz képest az EU-s állampolgárok sokkal nagyobb felelősséggel kezelik a távolságtartást, és az orvosok is komoly tapasztalatokra tettek szert a Covid–19 kezelésében.

Hogyan értékeli a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának munkáját?

A Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsát 2009-ben alapították Nurszultán Nazarbajev kezdeményezésére. A célja az volt, hogy kedvező feltételeket teremtsen a türk nyelvű államok és népek közötti együttműködés megerősítéséhez és elmélyítéséhez. A kibővített partnerségi és együttműködési megállapodás részeként folyamatosan munkálkodnak az együttműködés fejlesztésén 14 területen, például a gazdaság, oktatás, kultúra, idegenforgalom és még sorolhatnám. 2019 májusában létrejött a közös türk Kereskedelmi-Ipari Kamara. Ennek feladata a türk nyelvű országok üzleti körei közötti együttműködés fejlesztése és elmélyítése a tagországok gazdasági integrációja és szociális fejlődése érdekében. Üdvözöljük Magyarország aktív együttműködését a türk világ államaival és sokoldalú struktúráival, és ezen belül a kibővített partnerségi és együttműködési megállapodás európai részlegének megnyitását Budapesten 2019-ben. Ma Magyarország megfigyelőként vesz részt a szervezet rendezvényein. 2021 márciusában Turkesztánban tervezzük a tagországok államfői informális találkozóját, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök is meghívást kapott.

Véleménye szerint szükséges az ENSZ megreformálása?

Ma az ENSZ az egyetlen valóban univerzális nemzetközi szervezet. Kazahsztán támogatja a főtitkár által kezdeményezett reformot, amely évtizedek óta a legátfogóbb fejlesztés, és arra irányul, hogy erősítsék a szervezet támogatási képességét a tagországok fenntartható fejlődési céljai elérése érdekében. Szerintünk az ENSZ megérett a reformokra, nagyobb átláthatóságra és nyitottságra kell törekedni, hatékonyabbá kell tenni a működést és szigorúbban kell elszámoltatni a világszervezet vezetőségét. A járvány nyilvánvalóvá tette a mai világ törékenységét és még jobban elmélyítette az egyenlőtlenséget a fejlődő és fejlett országok között. Ezzel kapcsolatosan 2020 májusában az ENSZ fejlesztésfinanszírozási fórumán országunk elnöke az adósságok elengedésével és az adósságteher csökkentésével kapcsolatos innovációs javaslatokat tett, ezzel szemben javasolta az egészségügyi beruházások növelését és a regionális fejlesztési projektek megvalósítását. Ami az ENSZ legfontosabb szervei megreformálását illeti, megjegyezném, hogy azt az ENSZ alapszabályában lefektetett alapvető céloknak és elveknek megfelelően konszenzussal kell végrehajtani és meg kell felelni valamennyi tagország követelményei­nek. Úgy vélem, hogy ma különösképpen szükség van egy tekintélyes, legitim és hatékony Biztonsági Tanácsra, amely az egész világban képes szavatolni a békét és biztonságot. Támogatjuk a BT reformálásának rendszerszerű és átfogó megközelítését és fellépünk a mennyiségi és minőségi összetétel kibővítéséért. Mindazonáltal az állandó és nem állandó ENSZ BT-tagok növelésével kapcsolatos kérdést valamennyi érdekelt fél maximálisan széles konszenzusának alapján kell eldönteni.