Erős érdekellentét feszíti a baloldalt a 2022-es összefogás ügyében

Bár a baloldal bejelentette, hogy közös miniszterelnök-jelöltet indít 2022-ben, ez a leglényegesebb kérdés szempontjából – egy vagy két listát állítanak-e – nem jelent érdemi előrelépést Kiszelly Zoltán politológus szerint. Az elemző a Magyar Nemzetnek úgy értékelt, komoly érdekellentétek feszítik belülről az ellenzéket, és elképzelhető, hogy a választás el7őtt csak három hónappal hoznak majd döntést a listák számáról.

Közös baloldali miniszterelnök-jelölt indítását jelentette be a szivárványkoa­líció a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP, valamint a Párbeszéd elnökei­nek tegnapi egyeztetése után. A bejelentés szerint a közös kormányfőjelölt kiléte előválasztáson dőlhet majd el, legkésőbb jövő év október 23-ig. Továbbra is közös jelöltet indítanának mind a 106 választókörzetben, ám az még nem dőlt el, hogy lesz-e közös pártlista.

Bár a közös miniszterelnök-jelölt választásának a szándéka is valamelyest a közös lista irányába tolja a baloldalt, lényegi lépést mégsem jelent ezen a téren Kiszelly Zoltán politológus szerint. Az elemző a lapnak elmondta, úgy véli, továbbra is komoly fejtörést okoz az ellenzéknek, hogy közös listát állítsanak-e vagy alternatív lehetőségként két külön tömbben induljanak, és

akár az is előfordulhat, hogy csak a 2022-es választás előtt három–hat hónappal dől el, hogy melyik formációban indul a baloldal.

„Nem véletlen, hogy nem született döntés ebben a kérdésben, hiszen az ellenzéki esélyek szempontjából nagyon sokat számít, hogy mennyire lesz protest hangulat a 2022-es választás idején. Amennyiben erős kormányellenes érzelmek uralkodnak a társadalomban (amire már csak azért is megvan az esély, mert Brüsszel is növelte a nyomást hazánkon, és az is ismert, hogy Soros György ötvenmillió dollárral támogatta Joe Biden kampányát, amiért várhatóan benyújtja a számlát a mil­liárdos, amikor a megválasztott elnököt beiktatják a hivatalába, továbbá a pandémia hosszú távú gazdasági hatásai sem ismertek), az egy lista akár kétharmados baloldali győzelmet is hozhat” – fejtette ki Kiszelly. Szavai szerint a külön indulásból pedig a Momentum profitálhatna jelentősen.

„Valószínűleg az egyik oldalon a DK, az MSZP–Párbeszéd, valamint a Jobbik áll majd, a másikon pedig a Momentum, az LMP és Márki-Zay Péterék. Bár az utóbbi tömb mért támogatottsága kisebb, mint Gyurcsányéké – ­10-12 százalékos, szemben Gyurcsányék nagyjából 25 százalékos tömbjével –, ám ha egy erős kormányellenes légkör alakul ki, az valószínűleg az egykori inkumbenseknek sem kedvez, ami helyzetbe hozhatja a kormányzatilag és parlamentileg még szűz Momentumot” – fogalmazott az elemző. Hozzátette: a kisebb pártok számára is két lista kedvezne, hiszen akkor több mandátumot alkudhatnának ki maguknak.

„Ismert, hogy a teljes összefogásnak Gyurcsány Ferenc a leghangosabb szószólója, mivel az egy lista állítása esetén mindenképpen csak nyerne a DK elnöke.

Ha megnyernék a következő választást, akkor – ahhoz hasonlóan, ami a fővárosi közgyűlésben játszódik le – Gyurcsány a DK-ba szervezné ki és egyesítené a baloldal többségét. Amennyiben nem nyernek, akkor az MSZP-t tüntetné el, és így is meglenne az esélye annak, hogy 2026-ra Gyurcsány pártja lesz az egyedüli ütőképes baloldali erő – amely akár 20-30 százalék szavazatra is számíthat –, hiszen a Momentum addigra elveszítheti a varázsát, és a fiatalságuk sem lesz már eladható üzenet” – értékelt Kiszelly Zoltán.

Megjegyezte:

komoly érdekellentétek várhatók az ellenzéken belül az egyéni jelöltekről,

mert míg az olyan, erős pártháttér nélküli szereplők, mint Márki-Zay, előválasztást szeretnének az egyéni választókerületek többségében, a nagyobb pártok belső alkuk révén döntenének.