Megbukott a román kormány

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt 261 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához a törvényhozók többségének támogatására, legalább 233 voksra volt szükség.

A PSD és az RMDSZ ily módon megakadályozta a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet a parlamenti vitát mellőzve, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya.

Az RMDSZ becslése szerint

a romániai magyarság polgármestereinek 20 százalékát elveszítette volna a kétfordulós rendszerben,

mivel az lehetővé tenné, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első körben élre került magyar jelöltekkel szemben.

A legtöbb romániai polgármesterrel rendelkező PSD is azért tiltakozott a kétfordulós rendszer ellen, hogy megkönnyítse elöljáróinak újraválasztását, illetve elkerülje, hogy a jobboldali jelöltek a második fordulóban összefogjanak ellene.

A PSD-nek és az RMDSZ-nek eredetileg néhány szavazat hiányzott a kormánybuktatáshoz. A mérleg nyelvét ismét Victor Ponta volt kormányfő Pro Romania pártja billentette át, akárcsak tavaly októberben, Viorica Dancila szociáldemokrata kormányának bukásakor. Ponta arra hivatkozott, hogy a parlamentet megkerülő, sürgősségi rendeletek tucatjait elfogadó, az egészségügyet privatizáló Orban-kormány ámokfutását meg kell állítani.

Ponta ugyanakkor azzal vádolta a reflektorok előtt egymást támadó PNL-t és PSD-t, hogy a színfalak mögött összejátszanak egymással a kisebb pártok rovására. Szerinte valójában a PNL is csak eljátszotta, hogy kétfordulós polgármester-választást akar, a nagy pártoknak valójában megfelel a jelenlegi egyfordulós rendszer.

A kormány bukása megnyitja az utat az év végén esedékes parlamenti választások előrehozása előtt. A kormány bukása ezért mind az ellenzéknek, mind a PNL-nek megfelel. A PSD és az RMDSZ megakadályozta ezzel, hogy bevezessék a kétfordulós polgármester-választást, a jelenleg példátlan népszerűségnek örvendő PNL pedig elérte, hogy megnyissák az utat az előrehozott parlamenti választások előtt.

A közvélemény-kutatások szerint a PNL – Klaus Iohannis volt pártja – látványosan megerősödött a tavalyi európai parlamenti és elnökválasztás óta, és ezt a szimpátiát szeretné minél gyorsabban parlamenti mandátumokra váltani, még mielőtt az elkerülhetetlenné vált megszorítások miatt csökkeni kezdene támogatottsága.

Ludovic Orban már január elején bejelentette: az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanák meg.

Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előrehozott választásokat rendezni, ha a kormány bukását vagy lemondását követően a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.

Kelemen Hunor: a román kormány „lenullázta” az előrehozott választások melletti érveket

A szerdai bizalmi szavazáson megbuktatott román kormány „lenullázta” a parlamenti választások előrehozása mellett szóló érveket azáltal, hogy előző este 25 sürgősségi rendeletet fogadott el – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva.

Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy

Ludovic Orban kormánya visszaélt a rendkívüli helyzetekre kitalált jogalkotási lehetőséggel, erről pedig – az ombudsman óvása alapján – az alkotmánybíróságnak is véleményt kell mondania.

Kiemelte, hogy a sürgősségi rendeletek egyike lényeges módosításokat hoz a parlamenti választásokban.

„Nem lenne jó úgy nekiszaladni az előrehozott választásoknak, hogy a kedden elfogadott sürgősségi rendeletek életben vannak” – szögezte le Kelemen Hunor.

Hozzátette:

eddig támogatta a parlamenti választások előre hozását, de ezek után szerinte inkább arra kell készülni, hogy a törvényhozás kitölti mandátumát, és csak novemberben lesznek választások.

A bukaresti kormány a parlamenti választásokra vonatkozó törvény módosító sürgősségi rendeletet fogadott el keddi ülésén, felkészülve arra az esetre, hogy a parlament megszavazza az ellenzéki szociáldemokraták és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt, és így lehetőség nyílik az előrehozott választások „kiprovokálására”.

A jogszabály egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és arról intézkedik, hogy a tavalyi európai parlamenti, illetve elnökválasztáshoz hasonlóan a külföldi szavazókörök három napig tartsanak nyitva.

Az RMDSZ és a szociáldemokraták által is kifogásolt másik előírás szerint a választópolgárok nem csak a lakhelyük szerinti megyében voksolhatnak, hanem bármely szavazókerületben.

Borítókép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke (k) szavaz a Ludovic Orban miniszterelnök vezette kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2020. február 5-én