23°
30°
16°

Támogassa adója 1+1%-ával a Magyarországi Evangélikus Egyházat és a Bonyhádi Evangélikus Egyházközség alapítványát

Nemzetiségi, felekezeti tekintetben változatos környezetben működik a Bonyhád–Hidas–Kismányoki Evangélikus Egyházközség. Parókus lelkésze Aradi András, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese. Egy havas, téli napon látogattuk meg a Völgység fővárosát, hogy az esperest, illetve György Ferenc egyházközségi felügyelőt a gyülekezet sajátos színeiről, a közösségépítésről, a drámaian sűrű múltról, a jövő reményeiről és az elmaradhatatlan hálaadásról kérdezzük. Kérjük, támogassa adója 1+1%-ával a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bonyhádi Evangélikus Egyházközség alapítványának, a Bonyhádi Evangélikus Egyházközség Templom 2000 Alapítvány (adószám: 18851564-1-17) szolgálatát!

Nézzünk először is a térképre, hol van a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperesének szolgálati területe. Bonyhád mellett először is Hidas ellátása tartozik a feladatai közé. Korábban Krähling Dániel látta el Mucsfát, Mekényest, de ezek azóta át lettek szervezve. Viszont Bátaapáti, Alsónána és Kismányok is Aradi Andráshoz tartozik. Tehát – a bonyhádival együtt – három gyülekezetben van istentisztelet minden vasárnap. A két szórvány, Alsónána, Bátaapáti közül már csak az előbbin van istentisztelet havonta. Ez négy alkalom, amelyhez Aradi András segítséget, beosztott lelkészt is kapott.

Az adatok nem okoznak meglepetést, sajnos itt is megfigyelhető, hogy a szórványokban már csak néhány ember van, Alsónánán a kitelepítés miatt alig maradtak evangélikusok… Akik még vannak, hűen ápolják hitüket. A fogyás Kismányokon is érezhető, de harmincvalahány egyházfenntartó jelenleg is van. Hidason tíz-húsz fő vesz részt az istentiszteleten a száznál kevesebb egyházfenntartóból. Bonyhádon pedig a mintegy háromszázötven fenntartóból negyven-ötven főre számíthat a lelkész vasárnaponként.
A cél, amelyet Aradi András kitűzött, Istennek hála, megvalósulni látszik: az idősebb korosztály mellett a fiatalokat is meg tudta szólítani, tehát nem elöregedő közösségről van szó. A középgeneráció bevonása is kulcsfontosságú, őket családként is megszólítják.

Charis és kórustalálkozó

Lelkésszé szentelése óta a Pécs–Dombóvár–Bonyhád-háromszög az otthona Aradi Andrásnak, illetve családjának. Hamar belekóstolhatott a szórványlelkészi munkába, az építkezésbe, a gyülekezet infrastrukturális gyarapításának feladataiba is, de a kaposszekcsői idősek otthonának létesítését is végigkísérhette. Több mint huszonnégy éve szolgál a Tolna-Baranyai Egyházmegyében; megtiszteltetésnek érzi, hogy három éve az esperese is. 2008 augusztusa óta Bonyhád a szolgálati helye. Előtte Pécsett volt segédlelkész, majd Dombóvár következett, ahol tizenkét évet töltött.

„A mai napig jó viszonyban vagyok a régebbi gyülekezeteimmel, tartjuk a kapcsolatot, de Isten kezét látom abban, hogy tizenkét év után új gyülekezetbe kerülhettem. Kopf András akkori másodlelkészt váltottam, és hálával fogadtam a bonyhádi hívást” – mondja. Arról, hogy milyen helyzet fogadta, így mesél: „Amikor idekerültem, Dani bácsi (Krähling Dániel, a korábbi esperes – a szerk.) még aktív lelkészként szolgált. Nagycsaládosként, négy gyermekkel érkeztünk; ő azonnal kiköltözött a parókiáról, és édesanyjától örökölt lakásába ment át – ismétlem, aktív lelkészként mondott le a parókiáról a javunkra! Itt nagyon szervezett, szépen épített közösség és infrastrukturális körülmények fogadtak. Felújított bonyhádi templom és hidasi templomtorony, szép fejlesztések, kismányoki ifjúsági ház… Tehát egy folyamatba érkeztem, és ezt próbáljuk azóta is a lehetőségekhez mérten továbbvinni. Így sikerült Bonyhádon a gyülekezeti házat és a hidasi templomot is felújítani.”

Nagy adomány az esperes komolyzenei talentuma s persze a könnyűzene iránti szeretete, emlékezzünk a Promise zenekarra! A családok hívogatásának egyik eszközeként többekkel együtt kórust alapítottak, amelyben szervezőként felesége is részt vállalt. Tíz éve énekel ez a kis közösség: a Charis kamarakórus a város zenei életére is hatással volt. Ünnepekkor kórustalálkozó hoz új színt a város és a gyülekezetek életébe.

A középkorú csapat apránként a gyülekezet kemény magja lett, a gyermekeik is közösséggé váltak. „A fiatalok sokszor jönnek ötletekkel, elképzelésekkel, hogy csináljuk meg együtt. Egy példa: Antal Bálint javasolta, hogy alakítsunk zenekart Győrffy Lajossal és másokkal. Ez lett a Gábriel zenekar 2008 tájékán. Koncertekkel, CD-kel szolgáltunk, így olyanokat is sikerült bevonni a gyülekezeti közösségbe, akik nem zenéltek, de segédkeztek.”

Történelmi viharok után

A gyülekezet elsőrendű jellemzőjét, speciális színét a sváb gyökerek adják. „A mai napig havonta van német istentisztelet, noha én nem tudok németül – nevet András. – Mégis megválasztottak. Mára már azért sok minden rám ragadt, felolvasok, énekelünk, imádkozom…” A német istentiszteleteket a nyugdíjazása óta is Krähling Dániel látja el. Sajnos az ezeken részt vevő hívek száma is fogyatkozik.

A reformáció indulása ötszázadik évfordulójának évében Bonyhádon rendezték a bajor–magyar testvérkapcsolati találkozót, ebben az országos iroda ökumenikus és külügyi osztályának bonyhádi kötődésű vezetője, Cselovszkyné dr. Tarr Klára játszott nagy szerepet. A Völgység reformációi értékeinek bemutatása óriási sikert aratott, a helyi német kultúrából kapott ízelítő örök emléke a bajor vendégeknek. A néptánccsoportokat nézve azt mondták: otthon érzik magukat…

Az összetartó közösség a németségnek a 20. század embert, családot, gyülekezetet tépázó viharaival való szembenézését is segíti – nem hallgathatjuk el ugyanis azt sem, hogy ezek a viharok a mai napig fájó sebeket ejtettek. Szülőföldjükről elűzésre ítélt németek és szintén kitelepített bukovinai székelyek találkoztak e kis szegletében az országnak. De miként is kerültek az utóbbiak a Tolna megyei Völgységbe?

Nos, a mai Románia északkeleti részén fekvő Bukovina öt székely falujának lakói távol éltek őseik földjétől, a tömbmagyarság lakta területektől, megnövekedett lélekszámuk miatt is kedvezőtlen körülmények között, ráadásul erősödő magyarellenesség közepette. Ezért telepítette e falvak lakóit 1941-ben az akkori magyar kormány az Alföldre, a Duna–Tisza közének déli részére, Bácskába. 1944 októberében azonban a front elől innen menekülniük kellett; végül 1945 márciusában telepítették őket Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyébe; a legtöbben a Völgységbe kerültek. Itt a Németországba való kitelepítésre ítélt, de még ott élő svábok házaiba kellett beköltözniük. De érkeztek a Felvidékről kitelepített magyarok is.

A történtek feldolgozása a mába érő, nem kis lelki feladat. Sok tag van a gyülekezetben, akik máig megállnak egykori házuk előtt, ahol felnőttek, ahonnan elűzték őket. Ellenpélda is akad: van olyan, aki úgy találta meg a feloldást, hogy bukovinai székelyhez ment feleségül.

Ma is érezhető ezeknek az embert próbáló időknek a következménye: itt természetes a nyelvek, felekezetek, kultúrák, hagyományok változatossága. A lejátszódott drámákat pedig Aradi András erős kisugárzású hitével, végtelen nyugalmával, harmóniájával, minden gesztusából áradó türelmével és derűjével nagy tapintattal kezeli. Érdekesség, hogy a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület is aktív szolgálatot látott el a városban 1928-tól. Kegyességük például a baptisták által „elszippantott” evangélikusok elvándorlását is egy csapásra megállította. „A szerzetesrendek feloszlatása után menniük kellett, de a mai napig emlegetik a diakonisszákat! – mondja az esperes. – Őrzünk tárgyakat is, illetve amikor a hetvenes években a gyülekezet eladta a régi parókiáját, az új épület felhúzásához a Fébé imaházának tégláit használták fel. A falakban is tovább él a szellemiség. Nem is beszélve az énekeskönyvekben máig őrzött, a testvérek által kézzel festett igés lapokról. Azt is tudják, hogy melyiket melyik testvér rajzolta.”

Bukovinai gyökerű katolikusból evangélikus

A gyülekezet épülését György Ferenc felügyelőként 2018 tavasza óta segíti. Története, mondjuk úgy, atipikus, és sokat elárul mind róla, mind a közösségről, ökumenéről, nyitottságról, Isten ügyének mindenek felett való, lélekkel áthatott szolgálatáról. Két ciklust már jegyzőként vitt végig a gyülekezetben, így a teendők sora ismert volt előtte.

„Nagy megtiszteltetés, hogy ilyen fontos feladatot láthatok el – meséli, majd meglepő választ ad az evangélikus gyökereire vonatkozó kérdésre. – 1992-ben kezdtem el tanítani itt, a bonyhádi evangélikus gimnáziumban, akkor került vissza az iskola az egyházhoz. Itt ismerkedtem meg leendő feleségemmel, gyermekeim édesanyjával. A Völgység sajátos világáról tudni kell, hogy az evangélikus felekezetet meghonosító sváb népesség jó részét kitelepítették, helyükre pedig katolikus bukovinai székelyeket telepítettek. Én is ennek a népcsoportnak a tagja vagyok. Történt, hogy evangélikus anyósom nyolcvankét éves korában eltávozott, s mikor pakoltuk a holmijait, a kezembe került egy énekeskönyv, benne családtagok neveivel. Korábban párszor elvittem őt az istentiszteletre, de katolikus lévén nemigen maradtam ott. Aznap, amikor az énekeskönyv a kezembe került, úgy éreztem: ennek bizony el kellene jutnia még az evangélikus templomba. Sokat beszélgettem Krähling Dániel akkori esperes úrral, ő ajánlotta fel, hogy elvezet a konfirmációig. Ez egy karácsonykor meg is történt, azóta teljes értékű gyülekezeti tag vagyok, később presbiter lettem. Nagyon nagy öröm volt hazaérni így egy gyülekezetbe!”

Személyében tehát – többedmagával a gyülekezetben – két népcsoport találkozik, és gazdagítja egymást értékeivel. Hogy György Ferencet mi ragadta meg az evangélikus felekezetben? A válasz azonnal érkezik: „A közvetlen Jézus-kapcsolat! Az igehirdetésekben a lelkész segít megérteni a jézusi tanítást, de nem szabályokat ír elő. Engedi, hogy bejárjam a hitem útját, és megéljem a krisztusi igazságokat. A sok beszélgetési lehetőség is vonzó. Ennek kiteljesedése, a hétköznapi alkalmak sokasága nagyon fontos mindannyiunknak.”

Meghatottan beszél arról, hogy konfirmációja óta élhet az úrvacsorával. Még pedagógus-továbbképzést is végzett az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, hogy mélyebben megértse új lelki otthonának tanításait. Krähling Dánielt lelki atyjaként, „kedves nagypapaként” említi, derűjét, kisugárzását csodálattal nézi. Aradi András esperesről így vall: „Nagyszerű ember! Nagyon nagy szerencsénk van vele. Több nyelven is szól hozzánk. A Biblia és az igehirdetések nyelve mellett a zene és a családi példaadás szeretetnyelvén is. Hitoktatóként is kiváló. Esperesként az egész tájegységet – a Völgységet, Hegyhátat – összekovácsolja.”

A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Atlétikai Centruma remek terepet kínál a déli egyházkerületi találkozóknak, ezt is kiemeli felügyelő, amint az egyházmegyei családi nap közösségépítő szerepére is rámutat. A gimnázium „saját lelki életet él” – említi mind Aradi András, mind a felügyelő. Az iskolalelkészi szolgálatot Makán Hargita látja el, és persze hitoktatók is dolgoznak. A hitoktatás áttevődött az iskolába a gyülekezetből – ennek a helyzetnek az előnyei és hátrányai nem csak Bonyhádon figyelhetők meg. De az ifjúság megszólítását elsőrendű feladatként határozzák meg. Olvasóink is emlékezhetnek a televízióban 2017-ben sugárzott, Re: formáció – Megújuló világ című műveltségi és vallástörténeti vetélkedőre, amelynek országos második helyezettje – a vidéki gimnáziumok között pedig az első – a Petőfi-gimnázium csapata volt. Lelkesedésük és felkészültségük sokat elmond a pedagógusok és a lelkészek munkájáról.

Jézus útmutatása szerint

A ciklus kezdetén vajon milyen tervekkel vág neki a felügyelő a hatéves periódusnak? „Szeretnék minél többeket bevonni a gyülekezeti munkába, kinek-kinek konkrét feladata és felelőssége legyen. Szerencsénk van a presbitériummal, sok különböző terület képviselői vannak benne, és a tagok életkori megoszlása is rendben van, fiatalok, középkorúak is bekerültek a választásokon. Tapasztalatukkal az idősebbek is jelen vannak, így múlt, jelen, jövő együtt van személyükben.”
A felügyelő két gyermeke már felnőtt, természetesen itt konfirmáltak a gyülekezetben. A közösség hazavárja a most egyetemre járó fiataljait is.

Nagy kérdés, hogy napjainkban mi a szerepe és üzenete a világ felé ennek a szép hagyományú gyülekezetnek. „Az erkölcsi normák a meghatározók az élet minden területén. Ha ezt tudja képviselni, ha Jézus útmutatása szerint tud élni az egyház, akkor megmutatjuk a világnak, hogy meg lehet lelni a helyes utat. Még ha lekeveredik is róla időnként az ember vagy a közösség, vissza lehet találni” – mondja a felügyelő. Mélységesen szereti és forgatja a Bibliáját: legkedvesebb bibliai könyveként Jób könyvét említi, amely az egyszerű ember nyelvén hordoz örök érvényű tanításokat. Az Újszövetségből pedig János evangéliuma a vezérfonala.

Otthonná tenni a közösséget

Miért hálás leginkább az esperes az elmúlt évtizedben? Aradi András először azt említi: ennek a közösségnek ő nem egyszerűen vezetője, hanem alapvetően tagja. Ez fontos. Családjával – gyógypedagógus feleségével, gyógytornász lányával, Rebekával és három gimnazista lányával: Sárával, Eszterrel és Annával – együtt így érzi, éli meg ittlétét. Az esperes különben már nagypapa, Izlandon élő nagylányáéknál közel egyéves az unoka. Akit persze itt kereszteltek… „Nem arról van szó, hogy én mint esperes-lelkész adok, hanem hogy milyen sokat kapok én és a családom ettől a közösségtől.”

Hálás az esperes a Petőfi-gimnázium létéért is. Egyházunk minden intézménye missziói terep is, ám az ezekben végzett munka nem egyszerű. A pedagógusok, a diákok és a szüleik itt találkoznak az evangélikus értékrenddel, tárt karokkal várja őket az evangélikus gyülekezet – s szép, ha a heti reggeli áhítaton a katolikus gyerekek keresztet vetnek, mert felszabadultan élik meg a hitüket.
Az esperest jelenleg Barcsik Zoltán beosztott lelkész segíti, illetve Schaller Bernadett váraljai lelkész, aki hitoktatóként dolgozik az iskolában.

Végül a családi istentiszteletekre terelődik a szó. A gyülekezetépítés egyik sarokköve ez! A német istentiszteletek vasárnapján, havonta egyszer délutánra is szerveznek alkalmat, s ezekre szép számban jönnek a hívek. Húsvét hajnalán például hatvanan is, élén a középkorosztállyal. „Szeretnénk az otthonukká tenni ezt a közösséget” – mondja Aradi András.

Hálás azért is, hogy Bonyhádon kövekből építeni jelenleg nem kell, a tavaly felállt presbitérium a jövő prioritását a gyülekezetépítésben fogalmazta meg. Látva őt, közvetlen munkatársát, György Ferenc felügyelőt és persze Andorka Gábor gimnáziumigazgatót, biztatónak látszik a jövő. Isten megáldja elhivatott szolgáinak munkálkodását.

Hozzászólások

Polgári kezdeményezés
Székelyföldért megmozgatjuk Európát – aláírásgyűjtés indult
Szoros küzdelem / 5 órája
Balázs Attila kikapott az umagi tenisztorna fináléjában
A magyar sportolónak ez volt az első ATP-döntője.
Gyász
MEGEMLÉKEZÉS VOLENT JÓZSEF Szedres halálának 9. évfordulójára "Pihensz csendben csillagok közt, hol nincs már fájdalom." Szeretteid
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY ZOLTÁN Decs nagyközség egykori polgármestere 75 éves korában váratlanul elhunyt. Végső nyugalomra helyezésére református gyászszertartás keretében 2019. július 22-én, hétfőn 15 órakor kerül sor a decsi köztemetőben. Gyászoló család Az elhunytat Decs Nagyközség Önkormányzata saját halottjának tekinti.
Fájó szívvel tudatjuk, hogy PATAKI HENRIK nyugdíjas tanár született: Nagyszékely paksi lakos életének 80. évében 2019. július 15-én, elhunyt. Végső búcsút 2019. július 25-én, csütörtökön 15 órakor veszünk Tőle a nagyszékelyi temetőben. A gyászoló család Emléke legyen áldott!
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy LAMPEK JÁNOS volt szövőgyári dolgozó tolnai lakos 82 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. július 23-án, kedden 11 órakor lesz a tolnai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KÖŐ GÉZA ISTVÁNNÉ szül. Antal Rozália györei lakos 76 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2019. július 23-án, kedden 13 órakor lesz a györei temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
A csillagok ragyogása volt két szemében, Nap tündöklésénél szebb volt mosolya! Elindult egy lélek, tovább szállt, Távolra tőlünk, mely nagyon fáj! Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesanyánk MOLNÁR FERENCNÉ szül. László Margit szekszárdi, volt tolnai lakos 65 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2019. július 23-án, 15 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Kérjük, kegyeletüket piros virággal róják le, valamint a részvétnyilvánítást mellőzni szíveskedjenek. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FORRAY ANTALNÉ szül. Hein Katalin bonyhádi lakos 60 éves korában váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2019. július 22-én, hétfőn 15 órakor lesz a bonyhádi evangélikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY ZOLTÁN Decs nagyközség egykori polgármestere 75 éves korában váratlanul elhunyt. Végső nyugalomra helyezésére református gyászszertartás keretében 2019. július 22-én, hétfőn 15 órakor kerül sor a decsi köztemetőben. Gyászoló család Az elhunytat Decs Nagyközség Önkormányzata saját halottjának tekinti.
MEGEMLÉKEZÉS VENTER DÉNES halálának 10. évfordulójára "Számunkra Te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok." Szeretteid
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ID. STALLENBERGER JÓZSEF nagymányoki lakos 87 éves korában elhunyt. Temetése 2019. július 19-én, 15 órakor lesz a nagymányoki temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
MEGEMLÉKEZÉS HEGEDŰS LÁSZLÓ faddi lakos halálának 10. évfordulójára "Hiába szállnak, múlnak az évek mi soha nem feledünk Téged." Szeretteid
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH JÓZSEFNÉ szül. Tikos Éva 91 éves korában szerettei körében csendesen megpihent. Temetése 2019. július 19-én, 13 órakor lesz az őcsényi református temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy KAPÁS ISTVÁN 73 éves korában elhunyt. Temetése 2019. július 19-én, pénteken 17 órakor lesz a hőgyészi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
MEGEMLÉKEZÉS VARGA PÁL halálának 2. évfordulójára "Távol vagy tőlünk, mégis oly közel, Örökké a szívünkben élsz, hol lelkünk átölel." Gyászoló feleséged és családod
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BÉK JÓZSEF életének 74. évében méltósággal viselt súlyos betegség következtében elhunyt. Temetése 2019. július 19-én, 13 órakor lesz a nagymányoki temetőben. Előtte gyászmise. Kérjük a részvétnyilvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ERDÉLYI GYULÁNÉ szül. Elekes Gizella szekszárdi lakos 75 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2019. július 18-án, csütörtökön 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. Kérjük, részvétüket csak egy szál virággal fejezzék ki. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DARADICS JÁNOS "Dirdur" Jani kakasdi lakos 62 éves korában elhunyt. Temetése 2019. július 16-án, kedden 13 órakor lesz a kakasdi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy BERTA JÁNOSNÉ Sulyok Erzsébet újdombóvári ny. pedagógus rövid betegség után elhunyt. Temetése és búcsúztatója 2019. július 16-án, kedden 17 órakor lesz az újdombóvári temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy CSILLAG JÓZSEFNÉ sz. Fridrich Mária tolnai lakos 91 éves korában elhunyt. Temetése 2019. július 16-án, kedden 11 órakor lesz a tolnai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GÁL ZOLTÁNNÉ szül. Bencsik Erzsébet várdombi lakos 63 éves korában váratlanul elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2019. július 16-án, kedden 17 órakor lesz a várdombi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Hit és szórakozás / 5 órája
Pár nap múlva már a Lóci Játszikra rophatják a református fiatalok
luxusutazás / 5 órája
Függőséget okozhat a hajón töltött nyaralás
labdarúgás / 6 órája
Veretlenül zárt a maribori edzőtáborban a Paksi FC
Berg Sándor
Kajak-kenu / 6 órája
Érmek tucatjait szerezték megyénk versenyzői
Rónai Gábor
Adatvédelem / 6 órája
Munkaadónk csak kivételes esetekben másolhatja le személyes iratainkat
labdarúgás / 7 órája
Öt után most hatig jutott a Szekszárdi UFC
Rónai Gábor