Barbi és Olívia Erasmus kalandjai Olaszországban

Az Erasmus, ez a fél vagy egy év, amit külföldön tölthetünk, egy csoda, és egy iszonyatosan szerencsés generáció vagyunk, amiért erre lehetőségünk van. DE. Mindig, amikor elmesélik, hogy mennyire buli és milyen felejthetetlen, hogy egy család lesztek az ottani emberekkel arra az időre, amit együtt töltötök, hogy meghatározza a későbbi életed, stb., már mindenki arról mesél, ahogy utólag látja a kint töltött időt, egy végső következtetést levonva, és ez csalóka. Mert az a helyzet, hogy előbb-utóbb (esetünkben ez körülbelül egy hónap volt) rá kell jönni arra, hogy kint is a saját életedet éled tovább, a saját személyiséged ugyanúgy megmarad, mintha otthon maradtál volna. Vagyis nem változtat meg mindent az, hogy máshol vagy. És ebből egyenesen következik, hogy amilyen különbözőek vagyunk, annyira máshogy éljük meg az élményeket. Azért mindannak ellenére, amit hallani lehet, ne várjatok el semmit, mikor odaértek a helyetekre, ne gondoljátok, hogy ez az érzés, amiről beszélnek, már az első naptól fogva ott lesz. Mégiscsak egy idegen országban, idegen emberek között, idegen nyelven kell ilyenkor megtalálnunk a helyünket, és ez sokszor nehéz, de legalább annyira fantasztikus is. Oké, ha Erasmus alatt is vannak rossz napok, oké, ha nem szerzel millió meg egy barátot odakint, oké, ha nem vagy ott minden buliban, oké minden, amiről te úgy érzed, hogy oké. Mert ez az egész tényleg meghatározza majd az életed, de hagyd meg neki az esélyt, hogy ezt úgy tegye, ahogy tenni kell, és ne várd el, hogy sablon szerint folyjon az élet.

Ami minket vezérelt ebben az egészben (na persze az olasz ételek és italok hívó szava mellett), az volt, hogy szerettük volna, ha kinyílik egy kicsit a szemünk a világra. Szerettünk volna utazni, nyelvet tanulni, érdekes embereket megismerni, önállóságot tanulni, szabadnak lenni.

És visszanézve, ezeket mind meg is tettük.

Utazás?

Bejártuk a Gargano-félsziget leggyönyörűbb részeit, amely számtalanszor lenyűgözött minket annak ellenére, hogy nem is tudtunk előtte arról a sok kis csodáról, amit a csizma sarkantyúja rejteget. Október közepéig hetente legalább egy napot a tengerparton töltöttünk. Megjártuk Barit, Rómát, Bolognát, Veronát, Nápolyt, Pompejit, Caprit és sétálhattunk a Vezúv tetején. Egy helyi olasz vezetésével Foggiához közeli településeket ismerhettünk meg. Elrepülhettünk és megismerhettük Koppenhágát, hogy utána nyugodt szívvel mondhassuk, hogy az északiak modern, szép és szervezett élete és országa ellenére milyen jó döntést hoztunk azzal, hogy Olaszországot választottuk. Pipa.

Nyelvtanulás?

Két olasz kurzusra is lehetőségünk volt járni, ahol anyanyelvű tanároktól tanulhattunk. Habár ki kell jelenteni, hogy fél év nem elég egy nyelv teljes elsajátítására, és hogy a mi tapasztalatunk alapján jobb, ha Olaszországba úgy érkezik az ember, hogy rendelkezik legalább egy alapszintű nyelvtudással, mégis remek lehetőség olyan környezetben nyelvet tanulni, ahol az mindenhonnan visszaköszön. Minden boltban és étteremben rá voltunk kényszerítve az olaszra, mert mást nem értettek meg sehol. Ha akartuk volna, se lehetne másképp: pipa.

Érdekes embereket megismerni?

Az olasz emberek fantasztikusak. Kedvesek, érdeklődők, barátságosak, segítőkészek. Nagyon tudnak enni, inni, lazítani, kiabálni, gesztikulálni, élni. Közlekedni, azt mondjuk nem. De az ember elnézi nekik. És habár mi négyen is ott voltunk egymásnak magyarok, sok-sok embert ismertünk meg sok országból, kultúrákba kukkanthattunk be. Már tudjuk, hogy ha egy töröktől megkérdezed, hogy kér-e enni vagy inni, és azt feleli, hogy „köszönöm”, nem fogja folytatni a mondatot és azt jelenti, hogy nem kér belőle. Tudjuk, hogy a beton, a város, a müzli, a bordó és még jónéhány másik szavunkon osztozik a török és a magyar nyelv. Tudjuk, hogy nem szabad ebéd után cappuccinót rendelni olasz étteremben, mert nagyjából szentségtörésnek minősül, és, ha állva iszod meg a kávéd a pultnál, elég, ha odacsúsztatsz egy eurót, de ha leülsz, már ki kell fizetned a coperto-t, vagyis a díjat a kiszolgálásért. Tudjuk, hogy a szerencsés románok, spanyolok és franciák szinte kapásból megértik az olasz nyelvet,
annyira hasonlít az övékhez. Tudjuk, hogy a spanyoloknál hajnalban kezdődik a buli, délelőtt ér véget és estig van éjszaka. Tudjuk, hogy az emberek, akik Dél- és akik Észak-Spanyolországból érkeztek, mintha ég és föld lennének. Tudjuk, hogy mostantól, ha tűzijátékot hallunk, már mindig előbb fog eszünkbe jutni, hogy a maffia visszaért a városba, mint az, hogy ünnep van. Tudjuk, hogy a lengyelekre ugyanúgy sztereotípiaként vonatkozik, hogy tudnak inni, mint a magyarokra. Tudjuk, hogy a török kávé zaccából ki lehet olvasni a jövődet. És tudjuk azt is, hogy bármennyire is különbözőként érkeztünk ide, összehozott minket az Erasmus. Mert jóllehet különböző országokból érkeztünk, különböző szokásaink vannak, különböző nyelveken beszélünk, ide mégis ugyanúgy érkeztünk. Kíváncsian, várakozva, kicsit félve és kicsit zavarban, de mégis sokkal nyitottabban mindenre és mindenkire, mint otthon tettük volna. Természetes lett, hogy ha angolul mesélünk és hallgatunk történeteket, és hogy ha leülünk egy asztal köré, legalább három különböző országból származó emberek ülnek velünk szemben. És milyen jó is ez. Bármekkora buli és szabadság is az Erasmus, észrevétlenül is, de megismerteti más-más nemzetek fiataljait egymással, és így már nem tekintünk valakit idegennek csak azért, mert a világ más pontjáról származik. Szóval: pipa.

Önállóságot tanulni?

Mivel mindketten pécsiek vagyunk, ezért az eddigi egyetemi éveink alatt nem volt szükséges az, hogy elköltözzünk otthonról és huzamosabb ideig távol legyünk a megszokott környezetünktől és a családtól. Ehhez képest a külföldre költözés éles váltás volt, de hamar megszerettük a függetlenséget. Hamar kialakultak az itteni szokásaink, a hétköznapi rutinok. Megtanultuk beosztani a pénzünket. Megszoktuk, hogy magunknak kell megoldani a felmerülő problémáinkat, mert más nem fogja. Persze mondhatjuk azt, hogy “csaltunk” kicsit, mert egymásnak mindig ott voltunk, mint biztos pont. Együtt lettünk önállóak… bár nem hiszem, hogy ez a kifejezés megállja a helyét, de mégis jól tükrözi a valóságot. Természetesen megértjük azt, ha valaki erre azt mondja, hogy ez így nem az igazi elszakadás, nem az igazi “Erasmus élmény”. De őszintén szólva, ha újra választhatnánk, hogy együtt vagy külön menjünk-e, mindenféle kétely nélkül ismét közösen vágnánk bele.

Szabadnak lenni?

Ha valamit meg lehet és meg kell tanulni az olaszoktól, akkor az az, hogy nem kell mindent túl komolyan venni, élvezni kell az életet és nem szabad mindenre rástresszelni. Néha mondjuk ők ezt már olyan szinteken tudják művelni, ami nekünk megdöbbentő. Az biztos, hogy a szervezettség és a szervezés nem az erősségük, de nagyon tudnak “élni”, élvezni a mindennapokat, szinte mindig mosolyognak és vidámak. A mentalitásuk talán azon alapul, hogy nem azon aggódnak, hogy mi az, ami nincs, hanem arra gondolnak, hogy milyen jó minden, ami megadatott. Reméljük, hogy ebből a mentalitásból sikerült elsajátítanunk valamit az elmúlt félévben, és sikerül majd ezt nekünk is a mindennapjaink részévé tenni. Így összegezve tehát a legfontosabb dolog, amit szerettünk volna elmondani, hogy hálásak vagyunk, amiért megélhettük ezt az élményt. Habár Foggia nem a legszebb, legkülönlegesebb város, nem a legnépszerűbb választás, és valószínűleg mi sem ide jöttünk volna, ha más lehetőség is van Olaszországban, de mégis, itt igazán megismerhettük az olaszok életét, valóban a mindennapokba, az igazi szokásokba tekinthettünk be. Ez a kis hely az otthonunkká vált. És mi lehet furcsább és fantasztikusabb annál, mint egy idegen országba hazamenni?

Köszönjük Erasmus 🙂

Arrivederci tutti,

Olívia e Barbi

További infók az Erasmus+ ösztöndíjakról: mobilitas.pte.hu/erasmus és [email protected]

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Díjakat alapít és adományoz a Magyar Batthyány Alapítvány
születésnap Foray Nándor
Negyed évszázada kapott városi rangot Simontornya
Veszélyhelyzetekben profi / 17 perce
Már korábban is bizonyított az operatív törzs ezredese
Lakatos Tibor rendőr ezredest az eredmény, a vészhelyzet elhárításának sikere motiválja.
Gyász
Mély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy CZANK JÓZSEFNÉ sz. Szabó Julianna volt Samsonite dolgozó szekszárdi lakos életének 84. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 15-én, szerdán, 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Kérem részvétüket egy szál virággal fejezzék ki. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik búcsúztatóján részt vesznek. Gyászoló veje
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÖZV. WUGRIK VALENTINNÉ szül. Király Mária (a volt Toldi utcai fürdő masszőrje) 92 éves korában csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2020. július 15-én, szerdán 15 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ANTAL GÉZA volt cipőgyári dolgozó bonyhádi lakos 77 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2020. július 13-án, hétfőn 15 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Amikor Isten látta, hogy az út túl hosszú, a domb túl meredek, a lépés túl nehéz lett, átölelt és mondta: gyere haza!' Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALKÓ AMBRUSNÉ sz. Palkó Mária aparhanti lakos 90 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 14-én, kedden 15 órakor lesz az apari temetőben. Előtte gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Szívünkben mély fájdalommal tudatjuk, hogy RÁCZ JÓZSEFNÉ szül: Loboda Ilona 2020. július 6-án, életének 85. évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése Szekszárdon, az újvárosi temetőben, a római katolikus egyház szertartása szerint 2020. július 13-án, 15 órakor lesz. Gyászolják: gyermekei és unokái, azok házastársai, dédunokái, rokonai és mindazok, akik szerették
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HOLLENDUS JÁNOS GYÖRGY szekszárdi lakos 74 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 11-én, szombaton, 15 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NASZVADI JÁNOSNÉ sz. Szekeres Margit volt szedresi őcsényi lakos 76 éves korában elhunyt. Szeretett hozzátartozónk temetése 2020. július 14-én, kedden 15 órakor az őcsényi református temetőben lesz. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KANCZLER ISTVÁNNÉ szül: Antus Mária 76 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2020. július 10-én, pénteken, 13 órakor lesz a tolnai katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
,,Az édesanyák nem halnak meg, csak fáradt szívük megpihen." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesanyánk GÁSPÁR FERDINÁNDNÉ szül.: Szőts Gizella majosi lakos 89 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 10-én, pénteken, 15 órakor lesz a majosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FIÁTH BÉLA sióagárdi lakos 78 éves korában elhunyt. Felejthetetlen hozzátartozónk hamvasztás utáni örök nyugalomra helyezése 2020. július 10-én, pénteken, 17 órakor lesz a sióagárdi temetőben. Kérjük a személyes részvétnyilvánítás mellőzését! A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HOPP KONRÁD nagymányoki lakos 69 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 10-én, pénteken 15 órakor lesz a nagymányoki temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Ezúton mondunk köszönetet a szekszárdi Balassa János Kórház Neurológiai Osztály dolgozóinak KISS JÓZSEF lelkiismeretes, odaadó, gondos ápolásáért. Gyászoló szerettei
Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KISS JÓZSEF ny. pénzügyőr százados parancsnokhelyettes 71 éves korában, 2020. július 2-án elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2020. július 14-én, kedden 17 órakor a borjádi temetőben lesz. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GYŐRFFY JÓZSEF a szakályi általános iskola volt tanára 86 éves korában visszaadta lelkét az Úrnak. Temetése 2020. július 9-én, csütörtökön 11 órakor lesz a szakályi temetőben, a 10.15-kor kezdődő gyászmisét követően. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük, a részvétnyilvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. A gyászoló család
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FARKAS ISTVÁN kajmádi születésű volt műszergyári dolgozó életének 76. évében elhunyt. Szeretett hozzátartozónk hamvainak végső nyugalomra helyezése 2020. július 8-án, szerdán 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Gyászoló rokonai
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett testvér TUSA JÁNOS volt zománcgyári dolgozó bonyhádi lakos életének 65. évében elhunyt. Temetése 2020. július 8-án, szerdán, 13 órakor lesz a bonyhádi evangélikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
fortuna / 42 perce
Több mint másfél milliárd forint a főnyeremény az Ötöslottón
maradnia kell / 43 perce
Nem engedik eltávolítani az emlékkövet a braunaui Hitler-ház elől
Problémás aláírásgyűjtés / 1 órája
Egymillió forintra büntette Hadházy Ákost az adatvédelmi hatóság
tapasztalt művész / 1 órája
Egy csodagyerek lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője
biztató hírek / 1 órája
Orosz hadsereg: a tesztelt vakcina immunitást alakított ki
rendőrségi hírek / 1 órája
Megpróbált elmenekülni a rendőrök elől, nem járt sikerrel
TEOL