Barbi és Olívia Erasmus kalandjai Olaszországban

Az Erasmus, ez a fél vagy egy év, amit külföldön tölthetünk, egy csoda, és egy iszonyatosan szerencsés generáció vagyunk, amiért erre lehetőségünk van. DE. Mindig, amikor elmesélik, hogy mennyire buli és milyen felejthetetlen, hogy egy család lesztek az ottani emberekkel arra az időre, amit együtt töltötök, hogy meghatározza a későbbi életed, stb., már mindenki arról mesél, ahogy utólag látja a kint töltött időt, egy végső következtetést levonva, és ez csalóka. Mert az a helyzet, hogy előbb-utóbb (esetünkben ez körülbelül egy hónap volt) rá kell jönni arra, hogy kint is a saját életedet éled tovább, a saját személyiséged ugyanúgy megmarad, mintha otthon maradtál volna. Vagyis nem változtat meg mindent az, hogy máshol vagy. És ebből egyenesen következik, hogy amilyen különbözőek vagyunk, annyira máshogy éljük meg az élményeket. Azért mindannak ellenére, amit hallani lehet, ne várjatok el semmit, mikor odaértek a helyetekre, ne gondoljátok, hogy ez az érzés, amiről beszélnek, már az első naptól fogva ott lesz. Mégiscsak egy idegen országban, idegen emberek között, idegen nyelven kell ilyenkor megtalálnunk a helyünket, és ez sokszor nehéz, de legalább annyira fantasztikus is. Oké, ha Erasmus alatt is vannak rossz napok, oké, ha nem szerzel millió meg egy barátot odakint, oké, ha nem vagy ott minden buliban, oké minden, amiről te úgy érzed, hogy oké. Mert ez az egész tényleg meghatározza majd az életed, de hagyd meg neki az esélyt, hogy ezt úgy tegye, ahogy tenni kell, és ne várd el, hogy sablon szerint folyjon az élet.

Barbi és Olívia Erasmus kalandjai Olaszországban

Ami minket vezérelt ebben az egészben (na persze az olasz ételek és italok hívó szava mellett), az volt, hogy szerettük volna, ha kinyílik egy kicsit a szemünk a világra. Szerettünk volna utazni, nyelvet tanulni, érdekes embereket megismerni, önállóságot tanulni, szabadnak lenni.

És visszanézve, ezeket mind meg is tettük.

Utazás?

Bejártuk a Gargano-félsziget leggyönyörűbb részeit, amely számtalanszor lenyűgözött minket annak ellenére, hogy nem is tudtunk előtte arról a sok kis csodáról, amit a csizma sarkantyúja rejteget. Október közepéig hetente legalább egy napot a tengerparton töltöttünk. Megjártuk Barit, Rómát, Bolognát, Veronát, Nápolyt, Pompejit, Caprit és sétálhattunk a Vezúv tetején. Egy helyi olasz vezetésével Foggiához közeli településeket ismerhettünk meg. Elrepülhettünk és megismerhettük Koppenhágát, hogy utána nyugodt szívvel mondhassuk, hogy az északiak modern, szép és szervezett élete és országa ellenére milyen jó döntést hoztunk azzal, hogy Olaszországot választottuk. Pipa.

Barbi és Olívia Erasmus kalandjai Olaszországban

Nyelvtanulás?

Két olasz kurzusra is lehetőségünk volt járni, ahol anyanyelvű tanároktól tanulhattunk. Habár ki kell jelenteni, hogy fél év nem elég egy nyelv teljes elsajátítására, és hogy a mi tapasztalatunk alapján jobb, ha Olaszországba úgy érkezik az ember, hogy rendelkezik legalább egy alapszintű nyelvtudással, mégis remek lehetőség olyan környezetben nyelvet tanulni, ahol az mindenhonnan visszaköszön. Minden boltban és étteremben rá voltunk kényszerítve az olaszra, mert mást nem értettek meg sehol. Ha akartuk volna, se lehetne másképp: pipa.

Érdekes embereket megismerni?

Az olasz emberek fantasztikusak. Kedvesek, érdeklődők, barátságosak, segítőkészek. Nagyon tudnak enni, inni, lazítani, kiabálni, gesztikulálni, élni. Közlekedni, azt mondjuk nem. De az ember elnézi nekik. És habár mi négyen is ott voltunk egymásnak magyarok, sok-sok embert ismertünk meg sok országból, kultúrákba kukkanthattunk be. Már tudjuk, hogy ha egy töröktől megkérdezed, hogy kér-e enni vagy inni, és azt feleli, hogy „köszönöm”, nem fogja folytatni a mondatot és azt jelenti, hogy nem kér belőle. Tudjuk, hogy a beton, a város, a müzli, a bordó és még jónéhány másik szavunkon osztozik a török és a magyar nyelv. Tudjuk, hogy nem szabad ebéd után cappuccinót rendelni olasz étteremben, mert nagyjából szentségtörésnek minősül, és, ha állva iszod meg a kávéd a pultnál, elég, ha odacsúsztatsz egy eurót, de ha leülsz, már ki kell fizetned a coperto-t, vagyis a díjat a kiszolgálásért. Tudjuk, hogy a szerencsés románok, spanyolok és franciák szinte kapásból megértik az olasz nyelvet,
annyira hasonlít az övékhez. Tudjuk, hogy a spanyoloknál hajnalban kezdődik a buli, délelőtt ér véget és estig van éjszaka. Tudjuk, hogy az emberek, akik Dél- és akik Észak-Spanyolországból érkeztek, mintha ég és föld lennének. Tudjuk, hogy mostantól, ha tűzijátékot hallunk, már mindig előbb fog eszünkbe jutni, hogy a maffia visszaért a városba, mint az, hogy ünnep van. Tudjuk, hogy a lengyelekre ugyanúgy sztereotípiaként vonatkozik, hogy tudnak inni, mint a magyarokra. Tudjuk, hogy a török kávé zaccából ki lehet olvasni a jövődet. És tudjuk azt is, hogy bármennyire is különbözőként érkeztünk ide, összehozott minket az Erasmus. Mert jóllehet különböző országokból érkeztünk, különböző szokásaink vannak, különböző nyelveken beszélünk, ide mégis ugyanúgy érkeztünk. Kíváncsian, várakozva, kicsit félve és kicsit zavarban, de mégis sokkal nyitottabban mindenre és mindenkire, mint otthon tettük volna. Természetes lett, hogy ha angolul mesélünk és hallgatunk történeteket, és hogy ha leülünk egy asztal köré, legalább három különböző országból származó emberek ülnek velünk szemben. És milyen jó is ez. Bármekkora buli és szabadság is az Erasmus, észrevétlenül is, de megismerteti más-más nemzetek fiataljait egymással, és így már nem tekintünk valakit idegennek csak azért, mert a világ más pontjáról származik. Szóval: pipa.

Önállóságot tanulni?

Mivel mindketten pécsiek vagyunk, ezért az eddigi egyetemi éveink alatt nem volt szükséges az, hogy elköltözzünk otthonról és huzamosabb ideig távol legyünk a megszokott környezetünktől és a családtól. Ehhez képest a külföldre költözés éles váltás volt, de hamar megszerettük a függetlenséget. Hamar kialakultak az itteni szokásaink, a hétköznapi rutinok. Megtanultuk beosztani a pénzünket. Megszoktuk, hogy magunknak kell megoldani a felmerülő problémáinkat, mert más nem fogja. Persze mondhatjuk azt, hogy “csaltunk” kicsit, mert egymásnak mindig ott voltunk, mint biztos pont. Együtt lettünk önállóak… bár nem hiszem, hogy ez a kifejezés megállja a helyét, de mégis jól tükrözi a valóságot. Természetesen megértjük azt, ha valaki erre azt mondja, hogy ez így nem az igazi elszakadás, nem az igazi “Erasmus élmény”. De őszintén szólva, ha újra választhatnánk, hogy együtt vagy külön menjünk-e, mindenféle kétely nélkül ismét közösen vágnánk bele.

Barbi és Olívia Erasmus kalandjai Olaszországban

Szabadnak lenni?

Ha valamit meg lehet és meg kell tanulni az olaszoktól, akkor az az, hogy nem kell mindent túl komolyan venni, élvezni kell az életet és nem szabad mindenre rástresszelni. Néha mondjuk ők ezt már olyan szinteken tudják művelni, ami nekünk megdöbbentő. Az biztos, hogy a szervezettség és a szervezés nem az erősségük, de nagyon tudnak “élni”, élvezni a mindennapokat, szinte mindig mosolyognak és vidámak. A mentalitásuk talán azon alapul, hogy nem azon aggódnak, hogy mi az, ami nincs, hanem arra gondolnak, hogy milyen jó minden, ami megadatott. Reméljük, hogy ebből a mentalitásból sikerült elsajátítanunk valamit az elmúlt félévben, és sikerül majd ezt nekünk is a mindennapjaink részévé tenni. Így összegezve tehát a legfontosabb dolog, amit szerettünk volna elmondani, hogy hálásak vagyunk, amiért megélhettük ezt az élményt. Habár Foggia nem a legszebb, legkülönlegesebb város, nem a legnépszerűbb választás, és valószínűleg mi sem ide jöttünk volna, ha más lehetőség is van Olaszországban, de mégis, itt igazán megismerhettük az olaszok életét, valóban a mindennapokba, az igazi szokásokba tekinthettünk be. Ez a kis hely az otthonunkká vált. És mi lehet furcsább és fantasztikusabb annál, mint egy idegen országba hazamenni?

Köszönjük Erasmus 🙂

Arrivederci tutti,

Olívia e Barbi

További infók az Erasmus+ ösztöndíjakról: mobilitas.pte.hu/erasmus és [email protected]

Hozzászólások

Szponzorált tartalom
Lottózni otthon is lehet – biztonságos lottózási ötletek otthonra – #lottózzotthon
gyilkos ámokfutás
Vizsgálatot indított a terrorellenes ügyészség a dél-franciaországi késelés miatt
antitest / 7 órája
Amerikai immunológus: megvan a vírus kezelésének lehetséges ellenszere
Reményei szerint az új antitest-kezelést már a nyáron ki lehet próbálni embereken is.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy POTZNER BÉLÁNÉ szül.: Gergely Zsuzsanna bonyhádi lakos 81 éves korában elhunyt. Temetése szűk családi körben történik. A gyászoló család
MEGEMLÉKEZÉS ID. KEDVES LAJOS halálának 4. évfordulójára ,,Bánatot nekünk te sohasem okoztál, csak amikor örökre itt hagytál." A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BARCZA ZSUZSANNA pécsi, volt bonyhádi lakos életének 89. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. április 6-án, hétfőn, 15 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, szeretett édesapa, após, testvér, barát BALI JÓZSEF tengelici lakos életének 73-dik évében hosszan tartó, türelemmel és méltósággal viselt betegségben örök nyugovóra tért. Temetése a koronavírus-helyzetre való tekintettel, szűk családi körben történik. Megkérünk mindenkit, aki emlékezni, búcsúzni szeretne Tőle, hogy ezt otthonában egy szál gyertya meggyújtásával tegye. A temetés a tengelici temetőben 2020. április 4-én lesz. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy HOLLENDUS JÁNOS 2020. március 29-én 74 éves korában, hosszú betegség után elhunyt. Tekintettel a mostani járványhelyzetre -hamvasztás utáni búcsúztatására- a járvány elmúltát követően kerül sor. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NEMESVÁRI AMBRUSNÉ szül. Antal Jusztina felsőnánai lakos 86 éves korában elhunyt. Temetése szűk családi körben kerül megrendezésre. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZABÓ JÓZSEF volt gerjeni, szekszárdi lakos /a volt Szekszárdi állami Gazdaság újbereki kerületi vezetője/ 85 éves korában csendesen elhunyt. A jelenlegi helyzetre való tekintettel kérjük, hogy otthonukban gyújtsanak gyertyát Szerettünkért. A gyászoló család
Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy ORBÁN GYÖRGY a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat egykori igazgatója életének 90. évében elhunyt. Temetése - a kialakult sajnálatos helyzethez alkalmazkodva - szűk családi körben történik. Tisztelettel kérjük a részvétnyilvánítások mellőzését és ezúton is köszönjük az együttérzést. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NÉMETH JÁNOS Szekszárd, Baka utcai lakos 85 éves korában elhunyt. Végső nyugalomra helyezése - a kialakult helyzethez alkalmazkodva - szűk családi körben a szekszárdi újvárosi temetőben lévő családi sírboltba megtörtént. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BOGOS MIHÁLYNÉ szül. Csobaji Borbála szekszárdi lakos 78 éves korában váratlanul elhunyt. Szeretett hozzátartozónk végső nyugalomra helyezése 2020. március 28-án, szombaton, 11 órakor lesz a zombai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MÁRTONFAI DÉNESNÉ szül. Harkai Mária 92. életévében, hosszantartó betegséget követően elhunyt. Temetése 2020. március 27-én, pénteken 11 órakor lesz nagyon szűk családi körben a szekszárdi újvárosi temetőben. A jelenlegi helyzetre való tekintettel kérjük, hogy otthonukban gyújtsanak gyertyát és imádkozzanak szeretett halottunk lelki üdvéért. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PESTI LÁSZLÓ bonyhádi lakos 83 éves korában elhunyt. Temetése 2020. március 27-én, pénteken, 15 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KŐVÁRI JÓZSEFNÉ szül. Tóth Erzsébet szekszárdi lakos /a volt szekszárdi Húsipari Vállalat dolgozója/ 90 éves korában csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2020. március 27-én, pénteken, 13 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZAUTER MIHÁLY szekszárdi lakos 77 éves korában csendesen elhunyt. Szeretett hozzátartozónk végső nyugalomra helyezése katolikus gyászszertartás keretében, 2020. március 27-én, pénteken, 15 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NÉMETH TIBOR vállalkozó bogyiszlói lakos 55 éves korában váratlanul hunyt el. Temetése 2020. március 24-én, kedden, 15 órakor lesz a bogyiszlói református temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HERCZIG FERENC ,,SICI" szekszárdi, volt tolnai lakos 70 éves korában váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2020. március 23-án, hétfőn, 11 órakor lesz a tolnai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NEINER ISTVÁNNÉ sz. Klézli Erzsébet szekszárdi lakos 92 éves korában visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése 2020. március 24-én, kedden, 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HAJMANN FERENCNÉ szül. Pegler Erzsébet szekszárdi lakos életének 84. évében csendesen elhunyt. Végső nyugalomra helyezése szűk családi körben a szekszárdi alsóvárosi temetőben megtörtént. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÉRCES LÁSZLÓ tolnai lakos 73 éves korában elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2020. március 23-án, hétfőn, 13 órakor lesz a tolnai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy férjem FŐGLEIN ISTVÁN volt OTP osztályvezető 87 éves korában elhunyt. Temetése 2020. március 23-án, hétfőn, 15 órakor a szekszárdi újvárosi temetőben lesz. Ezúton köszönöm mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerető felesége Gabi
kórház / 7 órája
Intenzív osztályon tett látogatást Orbán Viktor (videó)
home office / 7 órája
Figyelni kell a munkakörülményekre otthon is
ne veszítsük el a humorunkat / 8 órája
Szájmaszkdesignversenyt szervez az Első Magyar Karantén Színház
Posztumusz / 8 órája
Kobe Bryant is bekerül a Hírességek Csarnokába
segítségnyújtás / 9 órája
Más szemüvegen át láttatja a világot Lili a családjával
Hanol Erzsébet
védőeszköz / 10 órája
Megérkezett a gép, kezdődhet a gyártás (videó)