Tilos: Egy múzeumi élménybeszámoló margójára

Megmenekültem. Kijutottam. Már nincs gombóc a torkomban, se szorítás a mellkasomban. Hátamat az Andrássy út 60. falának vetem, és zsebre tett kézzel bámulom az utcán villódzó fényeket. Az este jótékony hűvöse segít kitisztítani a fejem. Fáradt vagyok. Lehetetlen, hogy valaha is képes leszek újra megmozdulni. Elindulni. Valahová. Körbenézek, lassan. Az arcok ismerősek, hogyne lennének azok. Együtt voltunk benn, együtt jöttünk ki is. Mégsem látom rajtuk nyomát az elmúlt látogatásnak. Ott, a falnak dőlve, a téli hidegben, üresen csengett minden, amit megpróbálhattam ép ésszel felfogni. Elképzelni, milyen volt, amikor nem volt. Önálló gondolat. Saját elhatározás. Talán, egy idő után megszokták, hogy nem lehet. Tilos. Ráerőltettem magamra, hogy belerúgjak egy kavicsot a csatornába. Sikerült. Bebizonyítottam magamnak, újra tudok létezni. Ennek a kavicsnak például beteljesítettem a végzetét. Milyen sors ez, ami csak így, ripsz-ropsz véget ér egy pillanat alatt. Lövés dördült, vagy utolsó kiáltás hallatszott. És ezekre a téglákra odabenn valakik úgy meredtek, utoljára. És valaki épp ott úgy álmodott, utoljára. Reménykedtek talán. Mert hinni már tilos volt. Remegve belélegeztem a nagyváros szúrós szagát, és megfontoltan képzeletbeli karikákat fújtam belőle. A következő célom az volt, hogy elővegyek egy rágót. Zsebre dugott markomban ott lapult egy csomaggal. Mégis mérlegeltem, megéri-e azért a mozdulatért. Ha akarom, előveszem, ha akarom nem. Fel sem tűnik már, mennyi választási lehetőség áll előttem. Egyszerű, eldöntendő kérdések sora, amiken gátlástalanul gázoltam át eddig, észre sem véve őket dobtam el magamtól a döntés örömét. Pedig ha tilos lenne, ó, mennyire akarnánk mindannyian dönteni.

A kommunizmus áldozatainak emlékére
1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok a Szovjetunióba hurcolták. Ennek emlékére lett egy 2000-es határozat szerint minden év február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja a középfokú oktatási intézményekben. 2007. november 17-én garaysként jutottam el többek közt a budapesti Terror Háza Múzeumba. Jó (?) volt.