JEGYZET

2020.03.12. 06:30

Böjt

Novák Miklós

Miközben az FTC kifutott a kezdőkörbe az MTK elleni örökrangadó előtt, Sárosi György elégedetten nézett körbe a zsúfolásig megtelt Üllői úti stadionban.

„Ma szép summa lesz a prémium. Győzni kellene” – szólt oda a csapat másik sztárjának, Toldi Gézának, aki egyetértően bólintott, s hozzátette: „Két gólt vállalok. És te, Gyurka?”

A történet vagy igaz, vagy nem, de tökéletesen jellemzi a második világháború előtti magyar profi futballt. Még nem volt tévéközvetítés és „merchandising”, átigazolási díj sem nagyon, a kluboknak lényegében a jegyeladás volt az egyetlen bevételi forrásuk; a nézőszám tehát lényegében közvetlenül meghatározta a labdarúgók jövedelmét is.

„Ha van alkalmas játéktér, s lehet telepíteni tizenhat, de inkább harminckét kamerát, továbbá van műholdas összeköttetés, akkor a világ- vagy az Európa-bajnokságot egy csendes-óceáni szigeten vagy akár az Antarktiszon is meg lehetne rendezni” – jegyezte meg az egyik sportközgazdász, miközben a modern labdarúgás sajátosságairól beszélgettünk.

Természetesen a jegybevételről ma sem mondhat le a legtöbb klub – még ha ez a tétel a magyar futballban nem is állja meg a helyét –, de a néző ma már elsősorban tévénéző, még inkább médiafogyasztó. A helyszínen szurkolókra inkább a jobban közvetíthető látvány miatt van szükség. Innen nézve nem kell félteni a sportgazdaságot attól, hogy a koronavírus-járvány miatt néhány hétig adott esetben zárt kapuk mögött rendezik meg nemcsak a futballmérkőzéseket, hanem a legtöbb sporteseményt is.

Mégis mélységesen megértem LeBron Jamest, a Los Angeles Lakers játékosát, napjaink egyik legismertebb kosárlabdázóját, aki azt mondta, zárt kapuk mögött, nézők híján nem hajlandó pályára lépni.

A néző ugyanis nem díszlet, szükséges gazdasági kellék, hanem a játék, a sport szerves része, sőt érte van az egész, még ha erről maguk a sportolók olykor hajlamosak is megfeledkezni.

Az egész világot megbénító járvány a labdarúgó-Európa-bajnokság, valamint a tokiói nyári olimpia megrendezését is fenyegeti, a kisebb eseményekről nem is szólva. Van egy közismert szólás: ami nem öl meg, az megerősít. Ha a sportvilág azzal a felismeréssel jut túl a jelenlegi vészhelyzeten, hogy a néző szerepe felértékelődik, a sportolók, a sportvezetők ismét partnerekként, nem pedig fogyasztókként tekintenek rájuk, akkor akár úgy is tekinthetünk az előttünk álló hetekre, mint egy kiadós böjtre. Amely, jól tudjuk, megtisztít.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!