2019. 08. 17. 06:30 | [email protected]

Azért az szívet melengető érzés, hogy újra van olyan férfi sportolónk, akit nemcsak a sportága mikrokozmoszában ismernek, hanem már-már globális „brandnek” számít, még ha nem is akkorának, mint Ronaldo, Messi vagy Federer. (A nőknél Hosszú Katinka évek óta ezen a szinten mozog, sőt…)

Természetesen Milák Kristófról, a 200 méteres pillangóúszás világbajnokáról, világcsúcstartójáról beszélünk.

A 19 éves zseni július 24-én, amikor 1.50.73 perc alatt pillangózott végig négy hosszt a kvangdzsui Nambu Egyetem uszodájában, a világlapok sportoldalának tetejére került. Azzal, hogy a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps eredményét adta át a múltnak. És persze azzal is, hogy – és még véletlenül se vegyék zokon csodálatos kajakosaink, birkózóink, öttusázóink – az egyik legszélesebb mezőnyű, kereskedelmi és financiális szempontból legmagasabbra taksált (alap)sportágban, az úszásban nőtt a világ fölé.

A Milák-jelenséggel csütörtökön (is) szembesültünk a Duna Arénában. (Nem csak ott – már Kvangdzsuban úgy éreztem magam, mintha hájjal kenegetnének, amikor elkapott Craig Lord, a földkerekség legnevesebb úszó-szakújságírója, és félórán át faggatott Milák előéletéről, fejlődéséről, pályafutásáról, családjáról, edzőjéről. És pár óra múlva a portálon elégedetten láthattam viszont az általam megosztott információkat.)

Szóval, csütörtökön sajtónyilvános edzést tartottak a jövő kedden kezdődő ifjúsági világbajnokságra készülő magyar úszók a Duna Arénában. Több tucatnyi újságíró jelenlétében. Az első negyedóra mérsékelt érdeklődés jegyében telt el, aztán egyszer csak megérkezett Milák, és

mint a darazsak a mézre, úgy rontottak rá a kollégák.

De nem csak ők.

Ott edzett a szingapúri és a mexikói válogatott is, a fiatal úszók rögvest abbahagyták a bemelegítést, és körüldongták világbajnokunkat. Villogtak a mobiltelefonok kamerái, készültek a közös szelfik, a csoportképek, a jól megtermett tárnoki srác pedig félszeg mosollyal a szája szegletében derekasan állta a rohamot. Még az újságírók között is akadt olyan, aki beállt egy közös képre a világsztárral, öt perc múlva már láthattuk a becses „trófeát” a közösségi portálon.

Hirtelen hozzám fordult a világcsúcstartó: „Leugrunk a kocsimhoz?”

Leugrottunk, miközben égették a hátamat a kollégák irigykedő pillantásai. Vajon mit csinálnak ezek ketten?!

Aztán leértünk a parkolóba, felpattant az Audi A3-as csomagtartója, Kristóf elővette a filctollal aláírt, nevét viselő úszósapkát, és átnyújtotta. „A fiadnak. Tudod, még Kvangdzsuban megígértem…”

Hozzászólások