Hallgassa élőben!

Paksi FC

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

1 hete
A világbajnoki selejtezők miatti bajnoki szünetet követő első mérkőzésen a Paksi FC 3-1-re győzte le az MTK-t. (Paks, 2021. 04. 03. - Fotó: Molnár Gyula)

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

Magyar Kupa
A Veszprém visszahódította a kézilabda-trófeát
menekültek a rendőrök elől / 4 órája
Két magyar meghalt, öten súlyosan megsérültek egy autós üldözésben Bajorországban
Egy ideiglenes rendszámmal ellátott BMW sofőrjét akarták igazoltatni a rendőrök, de az autó elhajtott, később pedig egy fának csapódott.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KÖVECSES JÓZSEF szekszárdi lakos 71 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2021. április 15-én, csütörtökön 13 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MÖSZMER MÁRTONNÉ sz. Schwarcz Teréz volt teveli lakos 87 éves korában elhunyt. Temetése 2021. április 15-én, csütörtökön 12.30 órakor lesz a teveli temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BODONY JÓZSEFNÉ sz. Tóth Erzsébet györei lakos 96 éves korában elhunyt. Temetése 2021. április 14-én, szerdán 15.30 órakor lesz a györei temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatom, hogy édesanyám ÖZV. PRETZ GYÖRGYNÉ szül. Dohóczki Erzsébet volt vadászmajori, tolnai lakos életének 98. évében, szerető családja körében csendesen elhunyt március 21-én. Hamvasztás utáni búcsúztatása katolikus szertartás szerint a tolnai temetőben, szűk családi körben megtörtént. Szerető családja
MEGEMLÉKEZÉS IFJ. PÁSTI FERENC halálának 10. évfordulójára "Csak az idő múlik, feledni nem lehet, mert fiatalon tört végleg ketté az életed." Nekem te nem haltál meg, csak álmodni mentél drága fiam. Örökké szerető édesanyád és családod
MEGEMLÉKEZÉS ID. PÁSTI FERENC halálának 9. évfordulójára "Drága Papa! Szép életem volt veled, az együtt töltött évek minden percét köszönöm neked. Gondolatban mindig velem vagy, soha nem feledlek." Szerető feleséged és családod
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOZMA BÉLA cikói lakos 62 éves korában elhunyt. Temetése 2021. április 13-án, kedden 15 órakor lesz a cikói temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy ORBÁN GYÖRGYNÉ Rehák Zsuzsanna életének 79. évében elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Gyászoló családja
"A köd, a csönd sosem ragyog. Én már ködből, csöndből vagyok." (József Attila) Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett férj, édesapa, nagypapa KISS LÁSZLÓ szekszárdi szerszámkészítő 2021. március 28-án, 67 éves korában elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2021. április 15-én, csütörtökön 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Emlékét soha el nem múló szeretettel megőrizzük: a gyászoló család.
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy RAZI JÓZSEFNÉ szül. Kovács Julianna volt bogyiszlói lakos 86 éves korában elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2021. április 8-án, csütörtökön 15 órakor lesz a bogyiszói katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akikk utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALOTÁS JÓZSEFNÉ szül. Bucher Anna tolnai lakos 90 éves korában csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni végső nyugalomra helyezése 2021. április 9-én, pénteken 13 órakor lesz a tolnai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HOFFMANN BOLDIZSÁRNÉ szül. Mágel Katalin cikói lakos 82 éves korában elhunyt. Temetése 2021. április 8-án, csütörtökön 13 órakor lesz a cikói temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GYÖRGY MIHÁLY bonyhádi lakos 72 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2021. április 8-án, csütörtökön 15 órakor lesz a majosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TAKÁCS JÓZSEF JOKO autószerelő mester 70 éves korában hosszantartó betegség következtében elhunyt. Végső nyugalomra helyezése 2021. április 10-én, szombaton 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TILLMANN JAKAB életének 82. évében elhunyt. Temetése 2021. április 7-én, szerdán 15 órakor lesz a hőgyészi temetőben. Előtte 14.15 órakor gyászmise lesz a templomban. Ezúton mondunk köszönetet azoknak, akik koszorút, virágot helyeznek a sírjára és utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÖZV. TILL MÁTYÁSNÉ teveli lakos életének 89. évében elhunyt. Temetése április 7-én, szerdán 12.30 órakor lesz a teveli temetőben. Előtte gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
gyönyörű / 6 órája
Teljesen meztelenül pózol a kertben a terhes Mihalik Enikő
Egy hagyaték jövője / 6 órája
Két megállapodás született a szekszárdi egyetemi karon
Szepesi László
kosárlabda / 6 órája
Felkészülési meccsen győzte le a soproniakat az ASE
TEOL
bronzmeccs / 7 órája
Hétméteresekkel a Balatonfüred nyerte a bronzérmet a kézilabda Magyar Kupában
toplista / 7 órája
A Barcelona a világ legértékesebb futballcsapata
rejtély / 7 órája
Feltehetőleg saját unokája holttestét rejti egy 17. században élt püspök koporsója