Paksi FC

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

laureus-díj
Djokovic mindenkit maga mögé utasított
Amerikai-kínai kutatócsoport / 5 órája
A robotorvosok pontosabbak, mint a kezdő doktorok
Megbízhatóan diagnosztizálja a mesterséges intelligenciával dolgozó rendszer a gyerekeknél és fiataloknál fellépő betegségeket.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÁNYAI MÁRTONNÉ szül. Schroth Borbála bonyhádi lakos életének 95. évében elhunyt. Temetése 2019. február 20-án, szerdán 13 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Apám magyarnak faragott, igaznak. Hogy van hazám, néki köszönhetem. Anyám a szépet hagyta rám vigasznak, Így lett "gyötrelmes-szép" az életem." Fájdalommal tudatom, szeretett férjem MÖZSI-SZABÓ ISTVÁN festőművész, tanító 92 éves korában csendesen elhunyt. Búcsúztatása - végakarata szerint, a mözsi temetőben 2019. február 18-án, hétfőn 15 órakor történik. Gyászoló felesége Györke
"Ha el is mentem, itt leszek Veled, leszek a lelkeden aranykeret. Mindig itt leszek titkon, észrevétlen, Ha el is mentem, itt marad léptem, Végig kopog az édes otthonon." (Goethe) Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MIKSAI JÁNOSNÉ váraljai lakos életének 87. évében csendesen elhunyt. Temetése 2019. február 18-án, hétfőn 13 órakor lesz a váraljai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GARAMVÖLGYI ISTVÁNNÉ szül. Tanner Katalin volt medina-szőlőhegyi lakos 94 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 19-én, kedden 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÖZV. BALOGH JÓZSEFNÉ szül. Tóth Julianna tengelici lakos 93 éves korában csendesen elhunyt. Szeretett hozzátartozónk végső nyugalomra helyezése 2019. február 19-én, kedden 15 órakor lesz a tengelici temetőben. Lelki üdvéért gyászmisét előtte 14 órakor tartunk a tengelici templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ANTAL PÁLNÉ szül. Konrád Balbina 92 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 16-án, szombaton 11 órakor lesz a zombai katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy LÁZÁR SÁNDORNÉ szül. Bartos Sára 71 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 19-én, kedden 15 órakor lesz az őcsényi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
MEGEMLÉKEZÉS Drága férjem, édesapánk, nagyapánk ID. BÖCZ FERENC halálának 2. évfordulójára "A te szíved pihen, A miénk vérzik, A fájdalmat csak az élők érzik." Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SCHMIEDER LAJOS Öcsi szekszárdi lakos 73 éves korában váratlanul elhunyt. Szeretett hozzátartozónk búcsúztatása 2019. február 20-án, szerdán 11 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Elmentem Tőletek, nem tudtam búcsúzni, nem volt időm arra, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre. Ha látni akartok, nézzetek az égre." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy RASCH HENRIKNÉ szül. Kasznár Klára bonyhádi lakos 76 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 19-én, kedden 13 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Kérjük, a részvétnyilvánítást mellőzni szíveskedjenek. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Angyalaid vezessenek tovább az utadon, legyen lelkednek örök béke és nyugalom. Búcsúzunk kedves, volt munkatársunktól, barátunktól, kolléganőnktől, PERTESZ JÓZSEFNÉ Marikától, aki 2019. 01.26-án hagyta el a földi életét. Nyugodj békében drága Marika! Emléked szeretettel megőrizzük. Szekszárdi Véradó Állomás volt és jelenlegi dolgozói
EMLÉKEZÉS KAJTÁR GERGELY kalaznói lakos halálának 1. évfordulójára "Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk. Enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk. Az ész megérti, de a szív soha, hogy egyszer majd mi is elmegyünk, ahol Ő van oda. Az élet múlik, de akit szeretünk, arra életünk végéig könnyes szemmel emlékezünk..." Lányod, Bea és feleséged Mariska
MEGEMLÉKEZÉS "Du bist nicht mehr da, wo warst, aber du bist überall, wo wir sind" /Victor Hugo/ DR. BRAUN MIHÁLY halálának 50. és DR. BRAUN MIHÁLYNÉ szül. Ferkelt Lívia Éva halálának 2. évfordulóján. Szerető lányuk Melinda és családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ANTAL PÁLNÉ szül. Konrád Balbina 92 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 16-án, szobaton 11 órakor lesz a zombai katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
MEGEMLÉKEZÉS NAGY GÉZA 1974-1998 volt majosi lakos halálának 21. évfordulójára "Temető kapuja sarkig ki van tárva, útjait naponta oly sok ember járja. Van, aki mécsest hoz, van, aki virágot! Én a szívembern a nagy szomorúságot! Másképp lenne minden, ha velünk lennél, ha hozzánk szólnál, ha ránk nevetnél." Édesanyja, öccse és családja
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KAUFMANN JÁNOS szakadáti lakos életének 90. évében elhunyt. Temetése 2019. február 18-án lesz a szakadáti temetőben 15 órakor, gyászmise 14.30 órakor. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÖZV. KULCSÁR GYULÁNÉ szül. Komjáti Irén aparhanti lakos 84 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 16-án, szombaton 11 órakor lesz az apari temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOVÁCS LAJOS 88 éves korában elhunyt. Temetése 2019. február 16-án, szombaton 11 órakor lesz a hőgyészi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BORBÉLY LAJOS bonyhádi lakos volt Szekszárd, Cserhát utcai lakos 60 éves korában csendesen elhunyt. Végső nyugalomra helyezése katolikus gyászszertartás keretében 2019. február 18-án, hétfőn 13 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Minden külön értesítés helyett. Gyászoló szerettei
Köszönetem minden egészségügyi dolgozónak, akik férjem gyógyulását segítették. Külön köszönetem a bonyhádi kórház Ápolási osztályának vezetője, Dr Bősze Tibor főorvos úrnak és minden munkatársának. Tisztelettel adózom munkájuk előtt. Mözsi-Szabó Istvánné
színes paletta / 5 órája
Kiosztották az idei Artisjus-díjakat
betolakodók / 5 órája
Feloldják a jegesmedvék miatt elrendelt szükségállapotot Oroszországban
Forma-1 / 6 órája
Vettel volt a leggyorsabb a szezon első tesztnapján
együttműködés / 7 órája
Katolikus óvoda kezdi működését szeptembertől Pakson
Hanol Erzsébet
kosárlabda / 7 órája
Végig kontroll alatt tartották a meccset
Balázs László
farsang / 8 órája
Az álarcok és maszkok viselése kötelező volt
Balázs László