22°
20°

Paksi FC

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

Monhaltné Patkós Mária
Hanol Erzsébet
Örömfestőnek tartja magát a pálfai alkotó
Merényletek Srí Lankán / 18 perce
Szijjártó Péter: a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon
A magyar hatóságok hét, Srí Lankán tartózkodó regisztrált magyar állampolgárról tudnak, nekik nem esett bajuk.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BOGOS JÓZSEF cikói lakos életének 79. évében elhunyt. Temetése 2019. április 24-én, szerdán 15 órakor lesz a cikói temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
MEGEMLÉKEZÉS drága gyermekünk halálának 25. évfordulóján HAJNAL ZOLTÁN emlékére "Még fiatal voltál és vidám, előtted az élet, A legboldogabb éveid vették el tőled. Köszönjük, hogy voltál nekünk. Hogy boldoggá tetted életünk. Mosolygós arcod örökké velünk él, Számunkra nem haltál meg, Csak álmodni mentél." Szerető családod
Fájdalommal tudatjuk, hogy édesanyánk HAHNER JÓZSEFNÉ szül. Fauszt Anna türelemmel viselt betegség után 94 éves korában eltávozott közülünk. Temetése 2019. április 24-én, szerdán 16.30 órakor lesz a bonyhádi evangélikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük, a részvétnyilvánítást mellőzni szíveskedjenek. A gyászoló család
MEGEMLÉKEZÉS PAPP JÓZSEF halálának 20. évfordulójára "Nem hal meg az, ki szerettei szívében él tovább." Szerető családja
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÉZSI SÁNDORNÉ szül. Béda Éva 79 éves korában elhunyt. Temetése 2019. április 24-én, szerdán 15 órakor lesz a őcsényi református temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÍRÓ SÁNDOR képzőművész kakasdi lakos 80 éves korában csendesen elhunyt. Végső nyugalomra helyezése katolikus gyászszertartás keretében 2019. április 23-án, kedden 15 órakor lesz a kakasdi temetőben. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló özvegye
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÁTOR GERGELY 84 éves korában elhunyt. Temetése 2019. április 17-én, szerdán 17 órakor lesz a bonyhádi evangélikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NÜBL ISTVÁN volt hőgyészi lakos 67 éves korában elhunyt. Temetése 2019. április 23-án, kedden 11 órakor lesz a hőgyészi temetőben. Előtte 10 órakor gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KATONA FERENCNÉ született Kovács Mária "Klári néni" életének 96. évében csendesen elhunyt. Temetése 2019. április 23-án, kedden 11 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászmise 2019. április 23-án, 16 órakor lesz a belvárosi templomban. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZENTIRMAI ANIKÓ életének 86. évében visszatért Teremtőjéhez. 2019. április 23-án, kedden 15 órakor a paksi Kálvária temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra. Emlékét soha el nem múló szeretettel őrizzük!"
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FELDENNÉ HECKMANN ÉVA (volt Marosiné) az Állami Biztosító volt dolgozója szekszárdi lakos 85 éves korában csendesen elhunyt. Szeretett hozzátartozónk végső nyugalomra helyezése 2019. április 23-án, kedden 11 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Édesapám PINTÉR FERENC volt TÁÉV dolgozó Szekszárd, felsővárosi lakos 81 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2019. április 24-én, szerdán 15 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Kérem, kegyeletüket egy szál virággal róják le. Kérem, a részvétnyilvánítást mellőzni szíveskedjenek. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOZMA LAJOSNÉ szül. Mathész Anna 64 éves korában türelemmel viselt betegség után elhunyt. Temetése 2019. április 18-án, csütörtökön 13 órakor lesz a majosi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett feleség, édesanya, nagymama, gyermek, testvér és rokon FÜLÉNÉ VÉKONY GABRIELLA 52 éves korában elhunyt. Temetése 2019. április 18-án, csütörtökön 15 órakor lesz a váraljai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy WAGER JÓZSEFNÉ tabódszerdahelyi lakos 82 éves korában elhunyt. Temetése 2019. április 17-én, szerdán 13 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Gyászmise aznap reggel. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük, a részvétnyilvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. A gyászoló család
„Értünk többé már nem aggódsz, nem fáradsz, és nem dolgozol. Pihensz csendben csillagok közt, hol nincs már fájdalom.” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk HERING PÁLNÉ 80 éves korában elhunyt. Temetése 2019. április 17-én, szerdán 15 órakor lesz a bonyhádi evangélikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
Fájdalommal és végtelen szomorúsággal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KÖHLER PÁL a várdombi Mezőgép nyugállományú főkönyvelője 83 éves korában végleg megpihent. Szerettünktől 2019. április 17-én, szerdán 15 órakor veszünk végső búcsút a bátaszéki köztemetőben. Lelki üdvéért gyászmise a szertartást követően a katolikus templomban lesz. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
"Ezen a napon minden más, Újra mélyen érint meg a gyász. Nincs már velünk együtt, Kit ismertünk és szerettünk Ma lélekben újra együtt lehetünk." ZSIROS FERENCNÉ Nagy Paula Lenke halálának 16. évfordulóján. Emlékező családod.
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOVÁCS ANDRÁSNÉ sz. Telkes Anna 1931 Tolna volt BM dolgozó 87 éves korában csendesen elhunyt. Temetése szűk családi körben a szekszárdi alsóvárosi temetőben lesz. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SCHÄFFER MÁRTON kőfaragó 87 éves korában elhunyt. Temetése 2019. április 16-án, kedden 11 órakor lesz az újdombóvári temetőben. Gyászoló család
müpa / 32 perce
Alexander Buzlov lép fel a Pannon Filharmonikusok évadzáró koncertjén
Hankó Linda / 45 perce
Cate Blanchett magyar fénydublőre madarakon segít
húsvétvárás / 1 órája
Jóságpontokat is gyűjtöttek a gyerekek
Wessely Gábor
Éneklő Ifjúság / 2 órája
Nagyra értékelték a produkciókat
TN
figyelmeztetés / 3 órája
Többfelé rossz a levegő minősége
húsvét / 4 órája
Mit adhatunk a piros tojás mellé?