21°
22°
10°

Paksi FC

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még 3 labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

A Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben csapatunk a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak.

1954-1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát. Nagyszerű edzők tanították a labdarúgás fortélyaira a gyerekeket: Somodi András (’54-58), Pákozdi Mihály (’55-57, ’61-63), Szentesi Alajos (’58), Weisz Jenő (’59-60), Peresztegi József.

1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte július 25-én a Ferencváros elleni, 5000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Elérkezett az oly sokat emlegetett ’76-os év: Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981-82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. ’83-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987-88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való feljutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó a 89-90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, távozni kényszerültek a második osztályból.

’90-91: újabb bajnoki győzelem, de már az anyagiak hiányoztak, így maradt ismét a harmadik vonal.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat továbbra is az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepel, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

2001-ben a csapatot nagy meglepetésre a Duna csoportba sorolták. A csoportot nem ismerve (fekete lóként) indultak neki a bajnokságnak, de az akadály nem tűnt leküzdhetetlennek, napjainkban a dobogóról várják a folytatást.Edzők, akik az elmúlt 50 évben irányították a csapatokat mérkőzésről mérkőzésre, akik formálták és a labdarúgás szeretetére nevelték a játékosokat:

Kővári István, Kiss László, Haraszti Zsolt, Fertőszegi Béla, Bagó Béla, Haaz Ferenc, Móricz József, Puskás Lajos, Patkós István, Váczi László, Laki Zoltán, Nagy Lajos, Vábró József, Blatt Pál, Klement István.

2001/2002-ben, Klement István irányításával a hetedik helyen végzett a Dráva-csoportban a PSE, de a következő évben – már a Duna-csoportban – bronzérmet vehettek át a játékosok. A vezetés benyújtotta a nevezést az NB II-es bajnokságba, amit a szövetség elfogadott. A magasabb osztályban rögtön harmadik helyezést értünk el.

Klement Istvánt 2004-ben Lengyel Ferenc váltotta a kispadon. A 2004/2005-ös idényben ezüstérmet, majd a 2005/2006-ban aranyérmet nyert a csapat, ezzel kiharcolta a jogot a legmagasabb osztályban való indulásra.

A csapat első szezonja a magyar élvonalban, tehát a 2006/07-es volt. A vezetőedző maradt Lengyel Ferenc. A bajnokság első felét a hetedik helyen fejeztük be. Egy gyengének nevezhető tavasz után, a tizenegyedik helyen végeztünk az első NB I-es szezonban.

A 2007/08-as szezon előtt, sok új játékos érkezett, például Tököli Attila, a magyar bajnokság korábbi gólkirálya, illetve a Debrecen korábbi bajnok labdarúgója Éger László is. A csapat vezetőedzője maradt Lengyel Ferenc. Az első kilenc forduló után, csak a tizenkettedik helyen álltak, hét ponttal. 2007. szeptember 22-én Gellei Imre, korábbi szövetségi kapitány lett a vezetőedző. A bajnokság végén újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2008/09-es szezonra maradt Gellei Imre a csapat vezetőedzője. Nagy erősítés nem történt a nyáron. Az őszi szezont tizennegyedik, azaz utolsó bennmaradó helyen fejeztük be. Egy jobban sikerült tavaszi szezon után újra a tizenegyedik helyen zártunk.

A 2009/10-es szezon előtt, sikerült megszerezniük Lisztes Krisztiánt, korábbi válogatott labdarúgót. Az őszt végül kilencedikként zártuk. A huszonkettedik fordulóban viszont már a tizennegyedik helyen álltunk. Gellei Imre ezután bejelentette lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Az új edző, a korábbi pályaedző, Kis Károly lett. A csapatnak sikerült bejutnia a Ligakupa döntőjébe, ahol a Debrecennel játszottunk Kecskeméten és 2–1-es vereséget szenvedtünk. A bajnokságot tizennegyedikként fejezték végül be.

A 2010/2011-es az 5. fordulóban szereztük meg első győzelmünket: Szombathelyen, 2010. aug. 29-én a Haladást 2-1-re megvertük és megszakadt egy hosszú idegenbeli sorozat. Ezzel elindult egy igazi sikertörténet, aminek eredményeképpen 56 megszerzett ponttal a bajnokság második helyén végeztünk, ami Európa Liga indulást jelent. Ráadásul megnyertük a Liga kupát a Debrecen ellen. Az első mérkőzésen idegenben ugyan kikaptunk 2:1-re, viszont a hazai 3:0-s győzelemmel bebiztosítottuk a kupagyőzelmet. Így fennállása eddigi legsikeresebb éve van a csapat mögött.

asztrológia
Wessely Gábor
Van, aki a tőzsdei döntéseinél is odafigyel az asztrológiára
három kategória / 7 perce
Ennyibe kerülnek majd a jegyek az Európa-bajnokság budapesti mérkőzésére
Az értékesítés június 12-én kezdődik.
Gyász
MEGEMLÉKEZÉS FERGELT ISTVÁN halálának 1. évfordulójára "Addig vagy boldog, míg van, aki szeret, aki a bajban megfogja kezed, s hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor érzed, ha nincs már veled." Szerető feleséged és családod
MEGEMLÉKEZÉS UJVÁRI SÁNDOR és UJVÁRI SÁNDORNÉ halálának 4. évfordulójára "Egy könnycsepp szemünkben érted él, Egy gyertya az asztalon még érted ég. Egy fénykép, mely őrzi emlékedet, És egy út, mely elvitte az életedet. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig Veled leszünk, az idő bárhogy is halad." Szeretteitek
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALKÓ LAJOS ANDRÁS aparhanti lakos 67 éves korában elhunyt. Temetése 2019. május 20-án, hétfőn 15 órakor lesz az apari temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük, részvétüket egy szál virággal fejezzék ki. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ID. AMBRUS JÓZSEF nagyvejkei lakos életének 76. évében elhunyt. Temetése 2019. május 18-án, szombaton 13 órakor lesz a nagyvejkei temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy WIESZNER GYÖRGY váraljai lakos 68 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. május 20-án, hétfőn 17 órakor lesz az otthonában. Kérjük, részvétüket csak egy szál virággal szíveskedjenek kifejezni! A gyászoló család
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy DÁVODI CSANÁD TAS tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gyászszertartása 2019. május 20-án, 13 órakor az alsóvárosi temetőben lesz. Kérnénk, hogy Drága halottunktól egy szál virággal búcsúzzanak, melyet részvétnyilvánításnak fogadunk. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BRENNER LÁSZLÓNÉ szül. Oláh Erzsébet volt kölesdi lakos 86 éves korában elhunyt. Temetése 2019. május 20-án, hétfőn 11 órakor református gyászszertartás keretén belül lesz a kölesdi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló családja
„Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, nem volt időm arra, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, ha látni akartok, nézzetek az égre.” Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy LÁSZLÓ JÓZSEF bonyhádi lakos Pannónia Mzg. TSz. volt dolgozója 80 éves korában elhunyt. Temetése 2019. május 20-án, hétfőn 15 órakor lesz a bonyhádi katolikus temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MÜLLER JÓZSEF tolnai lakos 66 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. május 20-án, hétfőn 13 órakor lesz a tolnai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesanyánk, testvérünk, nagymámánk BALOGH SÁNDORNÉ szül. Lang Erzsébet medinai lakos 65 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2019. május 17-én, pénteken 15 órakor lesz a medinai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
"Nem fogom már elgyengült kezed, nem simogatom őszülő fejed. Nem tekint rám aggódó szemed, megpihenni tért két dolgos kezed. Drága Édesanyánk, Isten veled." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HOSNYÁNSZKI JÁNOSNÉ szül. Hirth Julianna 91 éves korában elhunyt. Temetése 2019. május 16-án, csütörtökön 15 órakor lesz a zombai temetőben. Utána gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy STEIB GYÖRGY volt Volán dolgozó lengyeli lakos 84 éves korában elhunyt. Temetése 2019. május 16-án, csütörtökön 15 órakor lesz a lengyeli temetőben. Előtte gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Kérjük, a részvétnyilvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk , hogy CSERHÁTI PÉTER Simontornya Város korábbi polgármestere 2019. május 12-én, 62 éves korában váratlanul elhunyt. Az önkormányzat saját halottjának tekinti, temetéséről később gondoskodunk. Simontornya Város Önkormányzata
"Megpihent a kéz, mely értünk dolgozott, megpihent a szív, mely értünk dobogott, könnyes az út, mely Hozzád vezet, örökké őrizzük emlékedet." Mély fájdalommal, Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy LÁSZLÓ DÉNES postai műszerész életének 89. évében, 2019. április 16-án otthonában elhunyt. Felejthetetlen halottunk hamvasztás utáni búcsúztatása végakaratának megfelelően szűk családi körben történik. Lelki üdvéért a gyászmise 2019. május 17 én, reggel 7 órakor lesz a szekszárdi belvárosi római katolikus templomban. Gyászolják: felesége, lánya, veje, unokája, unokaveje, dédunokája, rokonok, barátok és mindazok, akik szerették.
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BERTA SÁNDOR kistormási lakos 59 éves korában súlyos betegség következtében elhunyt. Temetése 2019. május 16-án, csütörtökön 15 órakor lesz a kistormási temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
SELÉNYI OTTÓ BENŐ bonyhádi lakos 79 éves korában rövid betegségben elhunyt. 2019. május 9-én a katolikus temetőben eltemettük. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik együttéreznek fájdalmunkban. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MÁTHÉ FERENC kakasdi lakos 59 éves korában elhunyt. Temetése 2019. május 14-én, kedden 17 órakor római katolikus gyászszertartás keretében lesz a kakasdi temetőben. Lelki üdvéért 16.15 órakor gyászmisét tartunk. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
MEGEMLÉKEZÉS NAGY LAJOS halálának 20. és CSATH JÓZSEF halálának 3. évfordulójára "Fájdalmunkat nem enyhítik a múló évek, A mosoly mögött is ott vannak a fájó könnyek." Magdus és családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH JÁNOSNÉ szül. Horváth Erzsébet (Bözsi néni) volt selyemgyári dolgozó tolnai lakos 97 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. május 15-én, szerdán 15 órakor lesz a tolnai temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
SELÉNYI OTTÓ BENŐ bonyhádi lakos 79 éves korában rövid betegségben elhunyt. 2019. május 9-én a katolikus temetőben eltemettük. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik együttéreznek fájdalmunkban. A gyászoló család
Pokolgép / 1 órája
Robbantás történt a gízai piramisoknál
közgyűlés / 1 órája
Az öntözés fejlesztése fontos feladat a megyében
Hanol Erzsébet
középkori hangulat / 2 órája
Megostromolták a simontornyai várat
Hargitai Éva
Cannes / 2 órája
Alain Delon a tiltakozás ellenére megkapja az életműdíjat
szakértő / 2 órája
Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogyan használják a közösségi médiát
Cannes / 3 órája
A Napszállta nyerte el a France Culture diákzsűrijének díját