Nagy port vert fel annak a gazdának az esete, aki a saját pincéjében fagyállót kevert a borába, melyet addig is rendszeresen dézsmáltak a tolvajok. Egy ember meghalt az eset miatt, viszont azóta a fél ország azt vitatja, megengedhető-e ez a fajta önbíráskodás. Tolna megyében a KSH adatai szerint tavaly 4115 vagyon elleni bűncselekményt követtek el (Pest megyében 24 966-at, a fővárosban 74 517-et, Somogyban 10 233-at). A számok azt mutatják, viszonylag nyugodt megyében élünk, de annak, akinek valaha is feltörték már a tanyáját, a lakását vagy a kocsiját, az nyilván másként vélekedik erről.

A megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Steinbach Zsolt kérdésünkre elmondta, van, amikor napokig nincs bejelentés betörésről, de van, amikor egyszerre 8-10 esetet is jeleznek egymás után a tulajdonosok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elindul egy bűnöző társaság, és egymás után törik fel a présházakat, nyaralókat, lakásokat, mindent, ami az útjukba kerül. Vannak úgynevezett utazó bűnözők is, ilyen társaságot lepleztek le a közelmúltban, akik Somogyból „ruccantak át” Tolnába. A sajtószóvivő szerint a megelőzésre kell nagyobb gondot fordítani, az épületeket ráccsal, zsalugáterrel, zárral, riasztóval  kell felszerelni. Ha egy bekerített területre tör be valaki, az akkor is bűncselekménynek számít, ha csak tízezer forint értékű tárgyat visz el, mondta a szakember.

Mindenkinek joga van a támadás elhárítására

Mint ismert, a nyáron életbelépett új Btk. elismeri a jogos és a megelőző jogos védelmet, és a korábbinál megengedőbben szabályozza azt. Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd úgy véli, nagyon helyes, hogy a jogalkotók a megtámadottak oldalára álltak. Ők ugyanis mindig hátrányban vannak az elkövetőkkel szemben, hiszen a betörő dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a megtámadott felkészületlen. Dr. Gáll Ferenc szerint azonban hazánkban nincs kialakult kultúrája az önvédelemnek, emiatt a jogalkalmazásnál nagyon résen kell lenni, hogy ne lehessen vele visszaélni. A jogos védelem szabályozása nem csak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához.

– Bosszantó és tehetetlen érzés, amikor azt látja az ember, hogy megint elvitték a hónapokon keresztül gondozott kiskertjéből a krumplit, a sárgarépát, leszedték a paprikáját, a fáról lelopták a gyümölcsöt, sőt leütötték a lakatot a kisházról, és elvitték belőle a fűkaszát, a motoros permetezőt – sorolta a sérelmét Hosszú Péter, aki már többször tett feljelentést lopás miatt. – Az ember már nem tudja, hogyan védekezzen. A minap hallottam erről a fagyállós borról, őszintén szólva, nekem is megfordult már a fejemben, hogy valamit tenni kellene, amivel megfogom a tolvajokat. Szereltettem fel rácsot, lakatot, de egyik sem riasztotta vissza ezeket – tette hozzá keserűen.

Járőröznek, tanyáról tanyára járnak

Országos híre lett annak a mozgalomnak, mely Szekszárdról indult. A Szőlő-szem Mozgalom Civil Bűnmegelőzési Szervezetnek ma már ötszáz tagja van. Vezetőjük Balogh László elmondta, példásan jó kapcsolatuk van a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel, mezőőrökkel is. Járják a külterületet, benéznek a tanyákhoz, akkor is, ha nincs ott senki. Ellenőrzik, hogy az ablakon, ajtón, tetőn nincs-e nyoma a betörésnek. Sokszor riasztottak már el a tolvajokat, de olyan esettel is találkoztak, amikor emberéletet mentettek, és sajnos olyannal is, amikor már csak az elhunytat találták meg kihűlve a hóban. Arra kérik a tanyák tulajdonosait, hogy az épület falán tüntessék fel a helyrajzi számot, így ugyanis, ha rendőrt vagy mentőt kell riasztani, pontos címet tudnak megadni, akik GPS-el hamar oda érnek, míg ha nem tudják megmondani a helyrajzi számot, akkor órák is eltelhetnek, mire megtalálják a helyszínt. A Szőlő-szem mozgalommal a jövőben a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács is felveszi a kapcsolatot.

Az önvédelemnek is vannak korlátai

Az általunk megkérdezett pszichológus szerint megmérgezi a közösség hangulatát és az emberek egymáshoz való viszonyát is, ha a lopások rendszeresen ismétlődnek. Ez ugyanis arra sarkalja a sértetteket, hogy valamilyen eszközzel megvédjék magukat. Ez lehet az oka annak is, hogy sokan kiállnak azok mellett, akik elkeseredettségükben önbíráskodásra szánják el magukat. Ha egy településen csak egy embert érne ilyen igazságtalanság, akkor a többség elítélné és kirekesztené az illetőt, de mivel sokan érintettek, átérzik a helyzetet, és inkább támogatják, mintsem elítélik azt, aki adott esetben önbíráskodott.

A jogos önvédelemnek is vannak azonban korlátai, például nem vehető igénybe megtorlásként, nem szabad kiprovokálni a támadást, nem alkalmazható kisgyermekkel vagy súlyosan mozgáskorlátozott személlyel szemben. Az erőszakkal nem járó támadást (kisebb lopásoknál) csak úgy lehet megelőzni, ha az nem veszélyezteti a tolvaj életét, mondta dr. Gáll Ferenc ügyvéd.

Tisztelt olvasóink! A cikkhez a jövőben nem lehet hozzászólni! Megértésüket köszönjük! A szerkesztő