Érdeklődő, kíváncsi emberek néhány centire a 6-os út szélétől, és a hipermarket parkolójából is folyamatosan érkeznek a bámészkodók, hogy a város egyetlen, eddig ismeretlen, középkorból származó emlékét szemügyre vegyék. A gótikus templomrom különleges: ritka, hogy egy épületet évszázadokkal később a pusztulás állapotában találnak meg. Míg egyik oldalon a történelem és a régmúlt, amott a modern technika: a templom közvetlen szomszédságában munkagépek állnak, itt épül a bonyhádi városközpontot tehermentesítő út.
Fotók: Makovics Kornél
– Kedden több kolléga és specialista járt itt, felvették az adatokat, hogy akár az épület 3D-s rekonstrukcióját meg lehessen csinálni – kalauzol minket az ásatásnál dr. Szabó Géza, az ásatás vezetője. – A munka folyamatosan tart múlt csütörtök óta. Egy szintig el lehet jutni, de befejezni nem lehet. Rengeteg feladat van. Amit elvégeztünk pár nap alatt, egy normális terv ásatásnál több év munkája lenne. Itt pár nap alatt a templom úttest alól kilógó részének teljes körvonalát tisztáztuk. A hajóból kihordtunk hihetetlen mennyiségű omladékot, megtisztítottuk a padlót, előkerült a két mellékoltár. A mai napon pedig egy gödör bontása során vettük észre – nem mondanám, hogy meglepetésként ért –, hogy az alján egy emberi csontváz fekszik. Ez várható volt és normális is, hiszen a hajóban az oltár alá általában a donátort (adományozó, építtető) vagy a plébánost temették el. Emberfeletti, amit a kollégáim, a régészhallgatók végeznek, fizikálisan is nehezen bírják. Amit lehet, azt megtesszük szakmailag. Az eredmény több mint negyven ember munkája. Mindent elkövetünk azért is, hogy a beruházás érdekeit ne sértsük. Itt pár nap alatt az alapdolgokat tisztáztuk: mekkora a templom kiterjedése, mekkora az alaprajza. Egy későbbi kutatás már tervezhető lenne, jó lenne ha erre megmaradna a lehetőség – tette hozzá a régész.
Hivatalosan szerda estig kaptak engedélyt, hogy folytassák a munkát. Az örökségvédelmi törvény módosítása szerint az önkormányzat, mint beruházó dönthet arról, hogy folytatja-e a feltárást vagy utat épít helyette.
A bonyhádi városvezetés azzal érvel, hogy az összes jogszabályt betartják. Kompromisszumos megoldást keresnek, egyelőre visszahantolnák a romokat.
Dr. Szabó Géza (jobbról) ásatásvezető régész és Ungár Tamás, a Népszabadság újságírója a bronzharang darabját nézik
– Az elfedés hatósági intézkedés, amelyre a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak. Magánvéleményem, elfedni nem lehetetlen, de igazán szakszerűen megoldani, hogy a rom ne sérüljön a munkálatok közben – be kell tömöríteni a talajt, a forgalmat is csillapítani kell, hogy a rezgést ne vegyék át a falak – komoly tervezési munkát igényelne. Nagyon sok helyen úgy oldják meg, hogy megemelik a pályatestet, vagy áthidalást tettek fölé. Van ilyenre példa Magyarországon – jegyezte meg dr. Szabó Géza. – Bonyhádon az időfaktor ami fontos: van-e erre lehetőség? Inkább abba az irányba kéne terelni a dolgokat, hogyan lehetne visszaadni a közösségnek ezt a hatalmas értéket. Bonyhádnak ez az első és egyetlen középkori műemléke.
Egy emberi csontváz is előkerült
Országos médiumok is felkapták a történetet, s felvetődött, hogy célravezetőbb lenne turistalátványosságként bemutatni és megőrizni a kulturális értéket.
– Különböző érdekek csapnak össze, de ezzel nem szeretnék foglalkozni. Azt látom, hogy itt van egy örökségi érték, ami nagyon egyben van. Kevés olyan régészeti lelőhely van ebből a korszakból, ahol a templom így megmaradt. Az iszapfolyam zárta el ötszáz évvel ezelőtt, és mi vagyunk az elsők, akik ennyi idő után ide belépnek – érzékelteti a szituáció nem hétköznapi voltát a régész. – Körbe a lábazat megmaradt, a kapun sétálunk be. Sorra vesszük elő abban az összefüggésben a régészeti leleteket, ahogy azok a XVI. században ide kerültek. Kevés példát tudnék említeni, hogy ennyire zárt egységként megmaradt volna egy régészeti lelőhely – mint egy időkapszula. Információs bázis értéke talán még nagyobb, mint az építészeti. A padozaton itt feküdtek a gótikus faragványok, abban a rendben, ahogy az 1500-as évek közepén leomlottak. Ez alapján a templom belső építészetét is restaurálni lehetne: megvannak az ablakok oszloppálcái, három osztatú ablakai voltak. Elképesztő, hogy milyen részletességgel és pontossággal lehetne ezt bemutatni. És ez nemcsak a templomról szól, körbe itt van eltemetve Bonyhád középkori lakossága…
Az ombudsman a megóvásra szólít fel, a vis maior helyzetre való tekintettel felfüggesztené az építkezést
Székely László ombudsman és Szabó Marcel ombudsmanhelyettes szerda délután adott ki közleményt, amely a bonyhádi templomrom megóvására szólítja fel az illetékeseket.
Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét ellátó helyettese felkérik az illetékes döntéshozókat és szakhivatalokat, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a Bonyhád városában útépítési munkálatok közben az elmúlt héten feltárt gótikus plébániatemplom páratlanul értékes maradványai megőrizhetők legyenek, és feltárható, kutatható, megismerhető állapotban megmaradjanak.
Az iszaptakarás miatt egyedülállóan érintetlen állapotú, a későbbi korok által ki nem fosztott, el nem hordott templomrom a barokk korban újjáépült város egyedüli középkori emléke, egyben a nemzet kulturális örökségének kiemelt fontosságú épített emléke, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az Alaptörvény P) cikke értelmében az állam és mindenki kötelessége. A beruházó önkormányzat és a kivitelező az idő szorításában, a pénzügyi támogatással való elszámolás kényszerétől szorongatva a romok elfedésére törekszik, ami az útépítés megszokott technológiája, a hengerelt útalap készítése során jóvátehetetlen sérüléseket okozhat.
A biztos és helyettese mindezek miatt felkéri a közpénzek felhasználásáért felelős hatóságokat, tegyék lehetővé, hogy a vis maior helyzetre való tekintettel a beruházó – számára anyagilag hátrányos következmények nélkül – felfüggeszthesse az építkezést annak érdekében, hogy a tervek módosításával az út a középkori műemléket kikerülve épülhessen meg.
A biztos és helyettese felkérik Bonyhád önkormányzatát és polgármesterét, hogy saját egyedülálló kulturális örökségük megóvása érdekében keressen olyan szakmai megoldást, amely időt ad a középkori emlék feltárására és lehetővé teszi megőrzését és bemutatását. Egyben kérik az örökségvédelmi hatóságot, hogy fontolja meg a régészeti lelőhely védettségét célzó eljárás megindítását. És kérik az illetékes kormányhivatalt, hogy a szükséges engedélyek kiadásakor az Alaptörvény P) cikk értelmében kiemelt figyelmet szenteljenek az egyedülálló nemzeti örökség megóvásának.
Az újabb képgalériáért kattintson ide!
