A Kúria arra várt, mielőtt döntést hozott, hogy az Európai Bíróság miként válaszol az általa feltett kérdésekre, miután ezt megkapta, meghozta jogegységi döntését. A három témában meghozott döntést ismerjük, de vajon ezek hogyan érintik az adósokat?
– Az árfolyamréssel kapcsolatos döntés megfelel a Kásler-ítéletben született döntésnek – mondta Gáll Ferenc ügyvéd. Hozzátette, a másik két kérdésben minden attól függ, mit tartalmaz az egyedi hitelszerződés, és milyen tájékoztatást kapott a szerződés megkötése előtt az ügyfél. Ha az egyoldalú szerződésmódosítás nem felelt meg az eredeti szerződésben kikötötteknek, azaz nem szerepelt olyan ok-lista (ennek tartalmát a Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 27-én részletezte), melyek bekövetkezte esetén a bank egyoldalúan emelhette a követelését, akkor az a szerződés érvénytelen.
SZAVAZZON A JOBBOLDALI HASÁBBAN!
Hasonló a helyzet az árfolyamrésnél is, ha az ügyfél és a bank közötti szerződésben az árfolyamrés nem szerepel, akkor az a szerződés részben vagy teljesen érvénytelen. Ez azt jelenti, ha bírósághoz fordul az érintett, akkor megállapíthatják az érvénytelenséget, ebben az esetben pedig a feleknek egymás között el kell számolniuk. Az érvénytelen szerződés alapján az adós nem köteles teljesíteni, vagyis törleszteni, de az eredetileg felvett kölcsönt vissza kell fizetni. Az egyoldalú szerződésmódosítás szabálytalansága is a kölcsönszerződés érvénytelenségét vonja maga után.
A bankokat közvetlenül kötelezhetik az elszámolásra, ezzel a tömeges pereskedéseket valóban el lehet kerülni (illusztráció)
– A kölcsönszerződések fogyasztói szerződésnek minősülnek, ezért véleményem szerint a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy a megfelelő a tájékoztatást megadták – fűzte hozzá a szakjogász. Jellemzően kétfajta nyilatkozatot írattak alá a pénzintézetek az adósokkal: az egyoldalú kötelezettséget vállalót, illetve a kockázat feltárási nyilatkozatot.
Ugyancsak fontos, hogy a jogegységi határozat azt is kimondta: a vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni, amíg más törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
Az ügyvéd szerint nem várható tömeges pereskedés a Kúria döntése után sem, a többség megvárja azt a jogszabályt, mely ezt a kérdés végre rendezi. A kormány nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy teljes egészében ki akarják vezetni a deviza-alapú hiteleket a rendszerből. Ha az adósok érdekeire is figyelemmel lesz a jogszabály, akkor a bankokat közvetlenül kötelezhetik az elszámolásra, ezzel a tömeges pereskedéseket valóban el lehet kerülni.
Mit tehetnek azok, akik még törlesztenek?
Gáll Ferenc ügyvéd szerint két lehetőség van: az ügyfelek várakoznak a kormány által ígért jogszabályra, és addig is fizetnek, vagy bírósághoz fordulnak a szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt. Aki pedig már nem tud havonta törleszteni, a bank végrehajtást kezdeményezett, az kénytelen bírósághoz fordulni a végrehajtási eljárás megszűntetését kérve. Ebben a perben a bíróság kimondhatja az alapul szolgáló kölcsönszerződés érvénytelenségét is. Sokan vannak, akiknek már lejárt a hitelük, de igazságtalannak érzik, hogy jóval többet fizettek vissza az egyoldalú szerződésmódosítás miatt, nekik azt ajánlja a szakember, próbáljanak a pénzintézettel peren kívül egyezséget kötni.
