Ki fizeti a közvilágítást? A válasz egyszerű, az önkormányzatok, de végső soron az adófizető polgárok, vagyis mindannyian. Hogy miért pont annyit, és mit takar a számla, erre a válasz már bonyolultabb, a legtöbb hivatalban nem is értik melyik szorzószám, mit takar.
Az ország különböző pontján, egymástól függetlenül, az önkormányzatoknál elkezdték a közvilágítási számláikat vizsgálni, többek között Komlón is. Bogyay László, aki a város gondnokságát vezeti, elmondta, évek óta küszködtek a szolgáltatóval, az éves fogyasztásuk elérte a 40 millió forintot. Ezért úgy döntöttek, korszerűsítenek, amit csak tudnak a közvilágítás területén. Közel ezer lámpatestet cseréltek le újra, ennek ellenére a számlájuk semmit sem változott. Komló az elsők között döntött úgy, hogy „felveszi a kesztyűt” a szolgáltatóval. Bogyay László szerint a legnagyobb gond az, hogy a legtöbb önkormányzatnál nincs olyan villamossági szakember, aki egyáltalán a számlákat értelmezni tudja.
Közvilágítás: több önkormányzat is átvizsgáltatja a számláit
Az ügyvéd szerint, alulról szerveződve, az önkormányzatok összefogásával megkerülhetetlen a probléma kezelése, akár állami szinten is. A cél az lenne, hogy az áramszolgáltatók értékeljék át számlázási szokásaikat.
Kovács János szedresi polgármester elmondta, éves szinten 2 millió forintot fizetnek az E.ON-nak, amit nagyon sokallnak egy kis település esetében. Nincsen hozzá szakemberük, így nem is értik a számlán szereplő számokat.
Azt viszont tapasztalják, hogy az alkonykapcsoló úgy van beállítva, hogy hamar bekapcsol (még javában világos van) és későn kapcsol ki (vagyis akkor is már javában világos van). Mindez a szolgáltatónak kedvez. Ha kiég egy lámpa, sokszor 2-3 hét is eltelik mire kicserélik, de kevesebbet akkor sem fizetnek, sőt az „aktív elemek karbantartási díja”, magyarul égő csere, is komoly tétel a számlán.
A hétköznapi ember nem érti a számlák tartalmát
Az ügyvédet felkereső villamosmérnökök számításaik szerint az áramszolgáltatók (mind az öten) a hatályos jogszabályi előírásokat megsértve magasabb díjakat számítanak fel, mint azt jogszerűen tehetnék. A szakemberek két jogcímet jelöltek meg, amelyek felülvizsgálatára minden önkormányzatnál szükség lenne: nevezetesen az égésidő szerződésben rögzített mennyiségét és a rendszerhasználati díj vonatkozásait tekintve. Az áramszolgáltatók által használt speciális szakmai kifejezések miatt a hétköznapi ember az áramszámlákon feltüntetett adatokat nem is érti, legfeljebb a végén kimutatott fizetendő pénzösszeget.
Nyilvánvalóan az önkormányzatok összefogására lenne szükség ahhoz, hogy a megfelelő felkészültségű szakembereket megbízzanak a közvilágítási díjak jogszerűségének felülvizsgálatára.
Levelet küldött az áramszolgáltató a hivataloknak
Az év végéig az E.ON tartja karban a szedresi közvilágítás eszközeit, január elsejétől azonban az E.ON csoportba tartozó EH-SZER Kft. végi ezt a feladatot. Legalábbis Kovács János polgármester szerint így lehet értelmezni azt a levelet, melyet az áramszolgáltató küldött az önkormányzatnak, ráadásul az új szerződés tervezete is megérkezett a hivatalba. Eszerint az eddigi 292 ezer forint helyett 482 ezret kell majd fizetnie Szedresnek a közvilágítás üzemeltetéséért, mely közel 70 százalékos áremelkedést jelent. Kovács János azt is elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt a település 5,9 millió forintot fizetett korszerűsítésre úgy, hogy az eszközök egyébként nem az önkormányzat, hanem az E.ON tulajdonában vannak. – Úgy érzem, az E.ON kényszerpályára állított minket, azt is mondhatnám, hogy kiszolgáltatott helyzetben vagyunk – fogalmazott Szedres első embere.
