Hétköznap délidő. Üresen kong a paksi vasútállomás szocreál épülete. Sehol egy ember, egy élőlény. Pontosabban növény igen. Az épület egy részét télikertnek használhatja valaki, több tucatnyi kaktusz pompázik benne.
A kis piros – mármint a vonat – a sínen várakozik. A két kocsi, majdnem olyan üres, mint az épület. Ketten vannak rajta csupán, a mozdonyvezető és a kalauznő. Kedvesek, készségesek, de nyilatkozniuk tilos. Miután megtudjuk, hogy ez a MÁV összes munkatársára vonatkozik, a forgalmi szolgálattevővel már nem is próbálkozunk. A menetrend szerint a vonat 12 óra után 2 perccel indul és 13:42-kor érkezik meg Pusztaszabolcsra. A 80 kilométert szűk két óra alatt teszi meg. Állítólag gyorsabban, mint az autóbusz. Már ha az minden olyan településre bemegy, ahol a vonat is megáll.
Az említett menetrend nem tartalmaz túl sok információt: naponta négy vonat indul, három érkezik Paksra. A váróterembe közben utas érkezik. Kiderül, hogy egyenesen Veszprémből jött csak azért, hogy legalább egyszer utazhasson a bezárásra váró szakaszon.
Fülöp János szerint szomorú, hogy újabb vonalak szűnnek meg, mert a vonat kényelmesebb, mint az autóbusz. A vasút mellett szól az is, hogy a vonatok akkor is járnak, amikor a közúti közlekedés hóakadály miatt szünetel.
– Tény, hogy nincs utas, sokan járnak inkább autóval – ismeri el. A baj szerinte az, hogy nem akkor mennek a vonatok, amikor kellene, nincs csatlakozás. A vasútvonalak bezárása szerinte jószerivel a rossz menetrend számlájára írható. Ezt a véleményt mások is osztják. Vasúton dolgozók, néha vonattal utazók is, de egyikük sem szeretné viszont látni nevét az újságban, illetve az interneten.
Kétség sem fér hozzá, nem tolonganak az utasok a paksi vasútállomáson. Többek szerint ennek a rossz menetrend az oka
Mint mondják, a legutóbbi menetrendváltozás adta meg a kegyelemdöfést. Azok, akik dolgozni járnak, nem egyszer másfél-két órát kénytelenek várni a vonatra. Ez főként a vasmű munkásait érinti, de a Szent András Otthon andráspusztai részlegén dolgozók helyzete sem lesz rózsás. Ha valóban megszűnik a vonal, Andráspuszta tömegközlekedéssel elérhetetlenné válik.
Takács Istvánné, az intézmény vezetője elmondta, hogy őket senki nem kérdezte, nem tájékoztatta. A sajtóból tudták meg, hogy az őket érintő szakaszon „autóbusz közlekedés nélkül” szűnik meg a vonal.
Andráspuszta tömegközlekedés nélkül marad
A pszichiátriai betegeknek otthont adó intézetben hetven emberről gondoskodnak. Ha nem lesz vonat, nem marad semmilyen tömegközlekedési lehetőség, amivel el lehet majd jutni a Bölcskétől öt kilométerre fekvő pusztára. Ez érinti a betegeket, a hozzátartozókat, de a dolgozókat is. Mindenki azzal megy, amivel tud. Kerékpárral, motorral, autóval, mondja az intézményvezető. Az otthon télen, ha rosszak a közlekedési körülmények, saját buszával hordja-viszi a dolgozókat, de ezt nem tudja állandóan biztosítani. Erre se emberük, se pénzük nincs. Harminchárman dolgoznak Andráspusztán, közülük öten Paksról, Dunakömlődről ingáznak. Akad, aki kocsival, de olyan is, aki vonattal jár. A hatkor kezdődő éjszakás műszakba másfél órával előbb érkeznek. Tizenkét óra munka után pedig újabb másfél-két órát kell várniuk, ha haza akarnak menni, mert a vonat 8-kor indul vissza. Tehát eddig sem volt könnyű a helyzetük. Hogy miként lesz ezután, azt nem tudják…
