A napokban deviza alapú kölcsönszerződésről döntött a Kúria. Ezt követően a híradások arról számoltak be, hogy eladósodott családok tüntettek a bíróság épülete előtt, mert a példaértékű ítélet nem kedvezett azoknak, akik hitelt vettek fel. Később a szakemberek úgy értelmezték a Kúria döntését, hogy a sajtó félretájékoztatott. Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvédet – aki a témában már többször is megszólalt – arra kértük, segítsen eligazodni.
Az Ítélőtábla az adósnak kedvezett, a Kúria már nem
– A Kúria a július 4-én kihirdetett közbenső ítéletében egy érvénytelen kölcsönszerződést nyilvánított érvényessé a devizavételi és eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség meghatározásával. Hogy ez mit jelent pontosan? Míg a Kúria ítéletét megelőzően az Ítélőtábla azt mondta ki, érvénytelen a szerződés – ez egyértelműen az adósnak kedvezett – addig a Kúria ítélete szerint, az eredeti szerződés érvénytelen, mert árfolyamrést nem tartalmaz. De a Kúria ebben a konkrét esetben (OTP-adós perben) képes volt kijavítani a szerződést. Lefordítva: érvénytelen a szerződés a bank és az adós között, de ha egy bírósági eljárást végigcsinál a pénzintézet, a Kúria ott és akkor kijavíthatja a szerződést. Így az ítélet már nem egyértelműen kedvez az adósnak.
A Kúria indokolása szerint „… nem volt vitatott, hogy van tényleges átváltás, vagyis hogy a folyósításkor a pénzügyi intézmény a devizát átváltja forintra, majd a törlesztésekor a forintot visszaváltja devizára”. A gyakorlati tapasztalat azonban az, hogy a bankok deviza átváltási bizonylatot a konkrét kölcsönszerződésekkel összefüggésben nem tudnak felmutatni, üzleti titokra hivatkozva.
Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd, banki szakjogász szerint a megoldáshoz hiányoznak a jogszabályok (fotó: Gottvald)
Az adósok továbbra is kiszolgáltatottak
A legfontosabb megállapítása a Kúria ítéletének az, hogy érvénytelen az a kölcsönszerződés, amely az árfolyamrést mint költséget nem tartalmazza. Ebből következik, hogy az érvénytelen szerződések alapján végrehajtási eljárás az adósokkal szemben nem indítható, a folyamatban levő végrehajtási eljárások megszüntetését lehet kérni.
– Meglátásom szerint az adósok kiszolgáltatottsága továbbra is fennáll, a bankok anyagi fölénye és speciális tudású szakemberei megnehezítik az igényérvényesítést. Elengedhetetlen az állam hatékony fellépése az adósok érdekében, ennek eszköze a jogszabályok módosítása – mondta az ügyvéd.
Három éve az állam ígéretet tett arra, hogy „senkit nem hagynak az útszélén”. Különféle intézkedéseket hoztak is, hiszen megalakult a Pénzügyi Békéltető Testületet, majd 2010-től a deviza középárfolyamán történő törlesztést írták elő. Továbbá 2011 augusztusától bevezették az árfolyamgátat, létrehozták az eszközkezelő szervezetet, Ócsán az „adós lakóparkot”. A felsoroltak valódi segítséget az adósoknak azonban nem nyújtottak, kivétel a másfél éve bevezetett, rövid ideig tartó végtörlesztési lehetőség – azok számára, akik tudtak élni vele -, amellyel szabadulni lehetett a deviza alapú adósságtól.
– Még egyszer mondom, a megoldás az állam kezében van, ahogy a jogszabályok alkotása is, melyek segítségével meg tudnák oldani a problémát. – tette hozzá az ügyvéd.
Ez lehetne a valódi előrelépés ebben a témában
Általában a bankok nem egyezkednek az adósokkal, csak akkor, ha valamilyen kényszerhelyzet miatt ez szükséges. Ez a kényszerhelyzet a bírósági eljárás. Csakhogy a bírósági eljárás költséges, – ez sokakat visszariaszt – hiszen a felvett kölcsön 6 százalékának megfelelő illetéket, ügyvédi munkadíjat és pervesztés esetén az ellenfél ügyvédjének díját is ki kell fizetni. Gáll ügyvéd felhívta olvasóink figyelmét arra is, ha az ügyfél olyan szerencsés lenne, hogy sikerül a bankkal megállapodnia, mondjuk a felvett 10 milliós hitelből már visszafizettek kamattal együtt 15 milliót, de a bank még követel 6 milliót, aminek az egyezkedés után a felét elengedné, akkor a bank által „elengedett” követelés után – jelen esetben 3 millió forint után - személyi jövedelemadót kell fizetni, az adójogszabályok szerint bevételnek minősül a soha nem látott pénz. A példa is azt bizonyítja, hogy jogszabályok módosításával – ami az állam kezében van – oldható meg a devizahitelesek ügye. Ezen kívül még két jogszabályt kellene alkotni, melyek segítségével meg lehetne szüntetni a bankok egyoldalú szerződés-módosításának a lehetőségét és a közjegyzői okiratok alapján a közvetlen bírósági végrehajtás kérésének lehetőségét. Ezek jelenthetnék a valódi előrelépést ebben a témában.
