Szorult helyzetben sokféle megoldás adódhat

Egyre gyakrabban hallani olyanokról, akik az otthoni barkácsolások, kézműves termékek eladásával egészítik a gyakran szűkös családi kasszát, és az sem példátlan, hogy végül a hobbiból lesz a fő bevételi forrás. Ez történt egy fiatal paksi nővel is, aki a közösségi oldalakra tette fel az általa készített táskák, kitűzők és egyéb kiegészítők fotóit, majd fokozatosan növekvő igénnyel szembesült. Tanult szakmájáról ennek ellenére sem mondott le, de amikor hiába pályázta meg a kiszemelt állást, döntött: a varrásra szánja inkább az idejét és az energiáját. Mostanra pedig már egy saját üzlet megnyitását fontolgatja.

Dr. Gáll Ferenc ügyvéd a hasonló cipőben járóknak ugyanakkor azt tanácsolja, hogy kis tétel értékesítéshez nem szükséges a vállalkozói engedély kiváltása, lényeg, hogy az eladásból származó bevétel az adóbevallásában legyen feltüntetve.

Egy huszonéves szekszárdi nő azt mesélte, hogy a diploma megszerzése és a munkatalálás közti időszakot internetes piacolással vészelte át. De nemcsak saját megunt ruháit árusította ki, hanem a turkálókban olcsón beszerzett holmikat is meghirdette és magasabb áron túl adott rajtuk. Jelenleg ugyan nem ez jelenti számára az elsődleges pénzforrást, de mellékesként most sem jön neki rosszul az a pár ezer forint, amit így tud megkeresni.

A gyors pénzhez jutás érdekében van, aki zálogosítja értéktárgyait, más az interneten árusítja megunt ingóságait. De megoldást jelenthet egy jobban eleresztett ismerős által nyújtott kölcsön is. A zálogosítással óhatatlanul együtt jár a szegénység szégyenérzete, miközben a felsőbb rétegek tagjai közül is egyre többen választják ezt a lehetőséget pénzügyi nehézségeik gyors áthidalására. Kármán Ferenc, a Szekszárdon is évek óta jelen lévő BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. zálogigazgatója szerint 2009-től 2011-ig érezhető volt egyfajta „zálogpiaci bumm”. A gazdasági helyzetet jól jellemzi, hogy a BÁV Zrt. forgalma is jelentősen megnőtt.

A forgalom jó része – a BÁV esetében például 97 százalék – a nemesfémek zálogosításából származik, a fennmaradó hányadon pedig a műtárgyak, ékkövek, bútorok, kiváló minőségű bőr- és szőrmeáruk, szőnyegek és műszaki cikkek osztoznak – ismertette az igazgató. Az elmúlt évben viszont azt tapasztalták, hogy fogyóban van a lakosság szó szerint vett aranytartaléka. Ez részint a kevésbé legális eladásoknak is betudható. Sokan ugyanis arany-ezüst tárgyaik eladásával igyekeztek átvészelni a nehéz időket, emiatt azonban évente több tonnányi nemesfém áramlott ki az országból és végezte beolvasztva külföldön. Kármán Ferenc azt is hozzátette, megsokasodtak a kapualjakban, buszmegállókban nyélbe ütött adásvételek és ez sem könnyítette a zálogfiókok működését. Az ilyen üzletek vesztesei többnyire a pénzszűkébe került, utolsó szalmaszálba kapaszkodó eladók, hiszen ékszereik jobbára nem a valós értékükön cserélnek gazdát. Az ellenőrzött és szabályozott körülmények között működő zálogházak esetében viszont a fogyasztóvédelmi szempontokat is szem előtt tartják, így az biztonságos módja a gyors pénzhez jutásnak.

Ugyanakkor biztató jelként említette az igazgató, hogy a legtöbben még a legnehezebb körülmények ellenére is előteremtik a záloghitel összegét és kiváltják a tárgyaikat. A családi ékszerekhez ugyanis ragaszkodnak az emberek és csak a legvégső esetben mondanak le róla.

Magánszemélyek közt sem árt az írásos megállapodás

Bőkezű nagymamával ritkán köt az ember kölcsönszerződést, más esetekben viszont nem árt az elővigyázatosság. A magánszemélyek közti kölcsönzésnél ugyan nincs kötelező alakszerűséghez kötve a megállapodás, különösen nagy összeg esetében mégis tanácsos írásban is megállapodni. Dr. Gáll Ferenc ügyvéd elmondta, hogy a hitelező és az adós nevét, a kölcsön összegét, a visszafizetés határidejét, az esetleges részletfizetés mértékét, esedékességét, az idegen pénz használata után járó ügyleti kamat és a fizetési elmaradás után járó késedelmi kamat mértékét érdemes írásba foglalni. Bár – a magánszemélyek egymás közötti megállapodásának egyik előnyeként – utóbbi kettő nem feltétlen része a kölcsönnek.

Dr. Gáll Ferenc arra is kitért, hogy amennyiben ügyleti és késedelmi kamatról is döntenek a felek, annak tisztességes mértékűnek kell lennie. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapja szerint a magánszemélyek szerződéseiben kikötött kamatláb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis, azaz érvénytelen. Például 7 százalékos alapkamat mellett legfeljebb 31 százalékos lehet a meghatározott kamatláb.

Emberi szövet nem hirdethető

Népszerű pénzforrást jelentenek az internetes adok-veszek oldalak is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarország egyik legnagyobb online piacterének több mint 1 millió 400 ezer felhasználója van. Igény és kereslet pedig bármi iránt lehet. A meghirdetett, majd értékesített termékek között felbukkant már jégkorszaki iszaptóba fulladt barlangi medve koponyája, sétapálca kézzel faragott fa sasfejjel és kihúzható tőrrel, rendőrségi körözés 1850-ből, köldökszösz, falra szerelhető pénzbedobós vonalas telefon, nyerőautomata otthoni használatra és titokzatos angol ládák is. A jogszerű árusítás mégsem korlátlan. Emberi szerv és szövet például nem bocsátható áruba az internetes piactéren, mint ahogy engedély köteles lőfegyver és szexuális szolgáltatás sem.