Közélet

2013.12.16. 17:03

Tanulságos történet egy család kálváriájáról

Kétszer adta el ugyanazt a földet egy bátaszéki tulajdonos. A két eset között tizenkét év telt el. Bár az első vevő kifizette a vételárat, de elkövette azt a hibát, hogy nem íratta át a földhivatalnál a nevére a területet. Így ezt az ügyletet jogi szempontból nem is lehet földvásárlásnak tekinteni.

TEOL/Mauthner Ilona

A következő történet egy bátaszéki család kálváriájáról szól, mely nagyon sok tanulsággal szolgál azok számára, akik földet szeretnének értékesíteni vagy vásárolni.

Molnár Lajosné idős, nyugdíjas asszony, aki családja segítségével évtizedek óta teheneket, bikákat, lovakat tart. A megélhetésük hol könnyebb, hol nehezebb volt. Tizenhárom évvel ezelőtt volt egy kis megtakarításuk, ebből megvásároltak a szomszédjukban egy kéthektáros területet.

– A szomszédunk, Simon István gyakran mondta, vegyük meg a földjét, mert ő nem akar rajta gazdálkodni – meséli az asszony. – Addig mondogatta, míg 2000-ben négyszázezer forintban megegyeztünk. Úgy ahogy kellett, megírtuk a megállapodást, ki is függesztettük az önkormányzatnál, kifizettük a pénzt, és elkezdtünk gazdálkodni rajta. Mivel addig nem használták, olyan volt, mint egy legelő, de mi a gyengébb minőségű földet a sok trágyázás után egy jobb szántóvá alakítottuk.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Mára se földünk, se takarmányunk, se pénzünk nincs, mondta elkeseredetten Molnár Lajosné bátaszéki családi gazdálkodó (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]Igen ám, csak közben nem íratták át a nevükre a megvett földet. Molnár Lajosné erre azt mondja, valóban, mert akkor erre nem volt pénzük, de a földhasználatuk a földhivatalnál be volt jegyezve. – Meghalt a férjem, a temetési költség elvitte azt a pénzt, amibe az átírás és az ügyvédi költség került volna – indokolja az asszony. – Tizenkét év után, ez év januárjában viszont kiderült, Simon István újból eladta ezt a területet egy nagy gazdálkodónak, immár 2 millió forintért.

– Amikor meghallottam a hírt, összeomlottam. Sírva kerestem meg a tulajdonosokat, az újat és a régit is, de egyik sem állt velem szóba. Az új tulajdonos nem tudott a korábbi megállapodásról, és nem is érdekelte, hiszen a földhivatalnál valóban nem volt bejegyezve a nevünk, a régi meg nem állt szóba velünk. Nem hajlandó visszafizetni a négyszázezer forintot sem, noha elismerte, hogy azt átvette. Ráadásul, mi a múlt év őszén elvetettük árpával az említett földet, egy helyi gazda segítségével, akinek 200 ezer forinttal tartozunk emiatt, de idén ezt már az új tulajdonos aratta le. Így se földünk, se takarmányunk, se pénzünk – teszi hozzá zokogva az idős nő.

Simon Istvánt is szerettük volna megkérdezni az elmondottakról, de azt mondta, az ügyvédjét keressük. Dr. Sándor Attila elmondta, az ügyfele elismeri, hogy a négyszázezer forintot 13 éve átvette, de mivel a vételi szándékból végül nem lett adás-vétel, hiszen ilyen szerződést nem írt alá egyik fél sem, így úgy tekintik a pénzt, hogy azt a földhasználatért fizette ki a Molnár család. Az új tulajdonos pedig nem megvette a földet – nem is függesztettek ki ilyen jellegű vételi szándékot az önkormányzatnál –, hanem életjáradéki szerződést kötött Simon Istvánnal.

Erkölcsileg elítélendő az eset

Megkérdeztünk az esettel kapcsolatban egy kívül álló jogászt is. Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd elmondta, nagy hibát követett el a Molnár család azzal, hogy ilyen sokáig nem rendezték a földhivatalban a tulajdonjog átíratását. Ha pert indítanának, valószínűleg megnyernék, ugyanakkor viszont követeléssel élhetne a Simon család a földhasználati díj miatt, és nagy valószínűséggel ők is megnyernék a követelt összeget. Így az ügyvédeken kívül senki nem járna igazán jól. Az más kérdés, hogy erkölcsileg igenis el lehet ítélni azt az embert, aki kétszer adja el a földjét, tette hozzá dr. Gáll Ferenc.

Jogi furfangokat is alkalmaznak

A megyei földhivatal vezetője, Koppánné dr. Kertész Margit megdöbbentőnek tartja az esetet, mert egyrészt ugyanazt a földet kétszer adták el, majd jogi furfanggal, kikerülve az önkormányzati kifüggesztést, életjáradéki szerződéssel egy nagy gazdálkodónak játszották át. Jogilag nem támadható a helyzet, de az illetékesek, az agrártárca vezetőinek figyelmét mindenképpen fel kell hívni arra, hogy sajnos vannak olyan jogi kiskapuk – életjáradéki szerződés; csereföld szerződés; egy aranykoronát megvásárol, vagy elcserél az osztatlan közösből –, melyeket ügyvédi segédlettel ki lehet játszani.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!