Sok munkakörben hasznát veszik a drónoknak

Egyre jobban terjednek a drónok. Az élet számos területén megjelennek, a hadviseléstől a gyermekjátékokig. Polgári használatukról, különösen a térképkészítésben betöltött szerepükről tartott előadást egy szekszárdi konferencián Gombás László, a Leica Geosystems Hungary Kft. régióvezetője.

Némi visszatekintéssel is szolgált, miszerint a drón kifejezés a katonai szóhasználatban jelent meg először a hatvanas években. Az eszköz polgári felhasználása sokkal később kezdődött. Ezt a szakirodalom nem is drónnak, hanem UAV-nek nevezi. (unmanned aerial vehicle = pilóta nélküli jármű.) Vannak feszített szárnyú és kopter jellegű, rotoros típusok. Ez utóbbiak előnye, hogy meg tudnak állni a levegőben, például fényképkészítéskor.

Alakulóban a drónos jogszabályok

A pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos új szabályozás 2017. január 1-től hatályos. A légtérigényléshez szükséges dokumentumok letölthetőek az internetről. Még sok a tisztázásra váró kérdés. Nem lehet egységes szabályokat alkalmazni a gyerekjátéknak számító drónok és a komoly eszközök esetében. A legvalószínűbb felosztás szerint a 250 gramm alattiak játéknak tekintendők, használatukhoz nem szabnak külön feltételt. Az ennél nagyobbakat három kategóriába sorolják: I. – 2 kiló alattiak, II. – 2 és 25 kiló közöttiek, III. – 25 kiló feletti drónok. Lesz, amelynek a használatát tanfolyamhoz és vizsgához kötik.

A méretek csökkenése és a különböző érzékelők (kamera, lézerszkenner, infravörös érzékelő, szagszenzor stb.) felszerelhetőségének eredményeként egyre szélesebb körben használják ezeket. Jó szolgálatot tesz a drón a légi térképészetben, a mezőgazdasági termésbecslésben, az ipari létesítmények állapotfelmérésében, a katasztrófavédelemben, a régészetben és a filmgyártásban is. Hátrányuk ma még, hogy egy feltöltéssel mindössze húsz percet képesek a levegőben tartózkodni, de az alatt az idő alatt több adatot begyűjtenek, mint egy földmérő egyheti méricskéléssel.

Gombás László szerint ugrásszerű technikai váltás tanúi leszünk a most következő 15-20 évben. A mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek és nem utolsósorban a repülő eszközök fejlődésének eredményeként a háztartásoktól az ipari termelésig mindenhol megjelennek a robotok. Hétköznapi realitássá válik az önjáró autó, a térbeli adatgyűjtés, az okostérkép, az intelligens háztartás.

A térbeli adatgyűjtésnek már a szekszárdi régész, dr. Szabó Géza is hasznát vette. Egy bonyhádi ásatást, egy középkori templom feltárását gyorsan be kellett fejezni – útépítés miatt –, s egy geodéziai cég közreműködésével lézerszkenneres állapotrögzítést végeztek. Azt mondja: ez a jövő. Az USA-ban már a baleseti helyszíneket is lézerszkennerrel rögzítik, s ezt a digitális állományt mentik.

Egyébként már drónnal is dolgozott dr. Szabó Géza. Maga a feltárt terület lerepültetése, fotóztatása is fontos, és az is hatékony, ha egy szántóföld fölött készíttetnek felvételeket, és a talajelszíneződésből következtetnek az ember egykori jelenlétére. A drónos légi fotózás olcsóbb, mint a repülőgépes, és jobb felbontású, mint a műholdas. A régészt pedig megkíméli a létracipeléstől. Régen ugyanis nagy létrákat hordtak magukkal, hogy „magasról” szemlélhessék meg a tájat.