A kaliforniai tűzvészt átélve írta meg „földi” védőbeszédét

„Nézz körül, ugye, milyen gyönyörű? Ez a mi örökségünk. Örökségként kaptuk ezt a csodálatos Földet, de nem bántunk túlságosan jól vele. Nem tiszteltük eléggé. Kizsákmányoltuk és beteggé tettük.” Ezekkel a mondatokkal – gondolatokkal – kezdődik a Shoot4Earth, azaz Forgass a Földért világjáték nagydíjas alkotása.

Készítője százharminchárom, a világ különböző helyszíneiről származó rövidfilmet utasított maga mögé. Az Egyesült Államokból, azon belül a filmgyártás fellegvárának számító Kaliforniából küldte művét a Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas elnök vezette nemzetközi zsűrinek. Könnyű a nyertesnek, gondolhatnánk, amerikai születéssel, háttérrel és lehetőségekkel.

A látszat azonban csal. A nagydíjas hat éve költözött a tengerentúlra, egyébként született magyar, Hajdú Zsuzsanna a neve. S hogy még érdekesebb legyen a helyzet, közölhetjük, hogy Tolna megyében, Szekszárdon látta meg a napvilágot. Zombán nőtt fel, szülei jelenleg is ott laknak.

Pedagógusi, valamint kommunikációs diploma birtokában közel tíz éven át a Tolnatáj Televízió szerkesztő-riportereként dolgozott, számos tudósítást készített, műsort vezetett, de emellett a megyei nyomtatott sajtóban is megjelentek írásai. Úgy tűnhetett tehát, hogy a szakmába magát bedolgozó, tevékeny és rátermett fiatalt semmi sem menti meg megyei médiakarrierje kiteljesedésétől.

– Jól éreztem magam a televíziónál, rengeteget tanultam ott – mondta el lapunknak Hajdú Zsuzsanna, akivel internetes kapcsolatnak köszönhetően beszélgettünk. – Egy idő után azonban úgy éreztem, hogy szükségem lenne még erőteljesebb fejlődésre, úgy szakmai, mint emberi szempontból.

– Mindig is szerettem utazni, más országokkal, kultúrákkal és emberekkel megismerkedni. Megpályáztam a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíját, és nyertem. Így utazhattam hat évvel ezelőtt San Franciscóba, segítve az ottani magyar szervezetek munkáját. Ez így ma már egyszerűen hangzik, de ha valaki a pályázatom előtt azt mondta volna nekem, hogy hamarosan organikus kávét iszom kókuszcukorral és mandulatejjel a Csendes-óceán partján, Bay Area régióban, akkor azon jót nevettem volna.

A San Franciscó-i Hungarian Heritage – Magyar Örökség – alapítvány minden év májusában több ezer fős fesztivált rendez. Hajdú Zsuzsanna a szervező csapat tagjaként többek között ebből a munkából vette ki a részét. Emellett tartotta a kapcsolatot az ottani két magyar egyházzal, és tanított a magyar cserkészek ifjú közösségében.

Ám a vér nem válik vízzé még Amerikában sem. Amint tehette, immár az Egyesült Államokban folytatta az egykoron Tolna megyében megkedvelt tevékenységét. Filmes interjúkat kezdett forgatni közeli és távoli környezetében élő, különleges, példaértékű élettörténettel rendelkező magyarokkal. A ZsuzsCali márkanevet viselő gyűjteményének nagy része megtekinthető a legnagyobb videómegosztón. Kedv- csinálóként olyan kiváltképp különlegességeknek számító skalpok szolgálhatnak, mint például Pavlics Ferenc, az első holdjármű megalkotója, dr. Tilesch György mesterséges­intelligencia-szakértő, a Fehér Ház tanácsadója, avagy Steve Hideg jazzdobos, Michael Jackson személyes i­smerőse.

– Nemrég jöttem haza Arizona államból, a vadregényes Grand Canyon vidékéről – kezdett bele egy újabb történetbe. – Beültem az autómba, és pár nap alatt oda-vissza kétezer-ötszáz mérföldet, átszámítva mintegy négyezer kilométert vezettem. Eljutottam a világ végére, azaz a mexikói határig. Itt, egészen pontosan Salton Sea kietlen, lepusztult településén, Mad Max filmet idéző díszletek között ugyancsak találkoztam egy magyar emberrel. A nyolcvanon túli férfi egykor Hollywoodban gyártott dísz­leteket. Szeretettel fogadott, és az ő történetét is sikerült kamerával – okostelefonnal – rögzítenem.

Ilyen előzmények és egyedülálló, feltöltődést biztosító élmények birtokában jelentkezett a már említett, Shoot4Earth – Forgass a Földért elnevezésű, egyébként Kindl Gábor kezdeményezése révén annak idején Szekszárdról útjára induló világjátékra. Ihletet egy módfelett szomorú esemény adott számára: idén az elmúlt száz év legnagyobb erdőtüze pusztított Kaliforniában.

A szennyezett levegő miatt két hétig tilos volt ablakot nyitni, illetve az utcára menni. Történt mindez a világ legfejlettebb országának leggazdagabb tagállamában, ahol az elszenesedett facsonkok most vádló ujjakként mutatnak felénk. Ezek után talán nem véletlen, hogy éppen ezekkel a gondolatokkal fejeződik be a nyertes film: „Nézd ezeket a fákat, történetük van, ahogy neked is. Te milyen természetben képzeled el a jövődet?”

A természet egy darabja, mint cseppben a tenger

A piece of Nature. Ezt a címet viseli az egyperces klip, melynek Hajdú Zsuzsanna egyszerre volt szövegírója, operatőre, vágója és szerkesztője. A filmben munkatársa, Frederick Alexander látható, aki a rábízott szerep mellett a zenét és a narrációt is vállalta.

– Arra jutottam, hogy nem érdemes túlgondolni a történetet – engedett betekintést az alkotói koncepcióba. – Valami olyasmire van szükség, ami megérinti az embereket, ami hat az érzelmeikre. Egyszerre igyekeztem érzékeltetni azt, hogy nagy a gond, ugyanakkor Kalifornia csodálatos tájaiból, a sivatagból, a hegyekből és az óceánból is adtam ízelítőt.

Hajdú Zsuzsanna nyert, és így, legalábbis lélekben, diadalmasan térhetett vissza szeretett Tolna megyéjébe. A fizikai jelenlét, tervei szerint, ezen a nyáron valósul meg, amikor is hazalátogat Zombára. Család, halászlé, rétes, Túró Rudi és egy kis jóféle házi pálinka – már várja a nagy találkozást.

Borítóképünk: Hajdú Zsuzsanna San Franciscóban, ezúttal hajában virág nélkül