A növénytől a művészi értékekig sok minden fémjelzi megyénket

AGRÁR– ÉS ÉLELMISZERGAZDA

Decsi zöld szagos. Különleges, muzeális értéket képviselő ősi szőlőfajta, amelyet két hektár területen termeszt Decs-Szőlőhegy, Aranydomb-dűlőn a Fritz Borház egyedüli fajtatulajdonosként. Attalai tükrös tájponty. Ez a halfajta a második világháborúban teljesen kipusztult, de később sikerült újra kitenyészteni. Több a húsa, mint más pontyfajtáknak.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Az attalai Nepomuki Szent János szobor. A Dózsa György utca 4. számú ház előtt rendezett környezetben alépítményen áll hasáb alakú talapzaton Szent János kőszobra. Műemlékvédelem alatt áll. A tengelici Csapó-sírkert. Csapó Dániel, az első magyar nemzetgazda. Csapó Vilmos 1848 szeptember közepétől a vármegyei népfelkelés parancsnoka, fontos szerepet játszott az ozorai diadalban.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Sötétvölgy. A Szekszárdtól tizenkét kilométerre délre elterülő vidék a Szekszárd-Geresdi dombság egyetlen természetvédelmi területe, mely 1975 óta helyi védelem alatt áll. Keleti ajtóscsiga. A megyében a Sötétvölgyi Parkerdő az egyetlen ismert előfordulása. Védett, eszmei értéke ötvenezer forint. Imsósi-erdő. A védett természeti terület Paks közelében található, 75 százalékát erdő, 5 százalékát gyep, 15 százalékát cserjés, 5 százalékát vizes terület borítja.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

Az 1770-ben készült „rátétes terítő”. A terítő a Nagydorogi Református Templom érték részeként jelenik meg a megyei értéktárban. Gróf Széchenyi Sándor munkássága. A főnemes több mint huszonegy évig töltötte be Tolna vármegye főispáni tisztét. Irányításával szervezték meg a filoxéra elleni védekezést, és szőlőtelepítésekkel biztosította sok ezer ember megélhetését.

Végh András festőművész munkássága. Tolnán született 1940-ben, 1960-1967 között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Festészete a kortárs magyar képzőművészet egyedi, érdekes színfoltja, már 1994-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el munkásságát.

Szekszárdi Szüreti Napok. A Szekszárdi borvidék és Szekszárd város legjelentősebb és legnagyobb fesztiválja, melynek egyediségét a helyi hagyományok és a kitűnő szekszárdi borok adják. Matókné Kapási Julianna néptánc oktatói munkássága. A Bartina Néptánc Együttes egykori táncosa, jelenleg művészeti vezetője gyermekek ezreinek tanította és tanítja a Kárpát-medence tánckultúráját. A Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület tevékenysége. Az egyesület megalakulása óta szívvel-lélekkel fáradozik azon, hogy megőrizze a tánc hagyományát és átadja a fiatal korosztálynak, megyei, országos, nemzetközi viszonylatban. Beágyazódott Szekszárd kulturális életébe, társadalmi szerepe megkérdőjelezhetetlen.

Fel a magasba

Az ipari és műszaki megoldások kategóriájában került az értéktárba az első magyar hőlégballon-történeti gyűjtemény. Nem igazán ismert, hogy az első magyar hőlégballon, amely a HA-001 lajstromjelet kapta, 1977. november 3-án az őcsényi repülőtéren emelkedett először levegőbe. Ennek emlékére negyven év elmúltával az őcsényi Pannónia ’76 Alapítvány közadakozásból emlékművet emelt. Az emlékmű avatásával egy időben Stieber József kuratóriumi elnök, hőlégballon oktató pilóta bejelentette, hogy a hosszú évek munkája eredményeként létrejött magyar hőlégballon-történeti gyűjteményt a repülőtéren helyet kapott hőlégballon történeti múzeumnak ajándékozza.

Világbajnokok

Sipos Márton úszó munkássága és a Tolnai Kajak-Kenu Sportegyesület tevékenysége révén sport kategóriában is gyarapodott a megyei értéktár. Sipos Márton 1900-ban született Szekszárdon. Legkimagaslóbb eredményét 1922. szeptember 24-én érte el a Császár uszodában, ahol a BEAC versenyén világrekordot úszott 100 méter mellúszásban. 1926-ban gyógyíthatatlan csonttuberkulózissal a budakeszi szanatóriumba került, ahol 26 évesen tüdőgyulladásban hunyt el. A Tolnai Kajak-Kenu Sportegyesület 1991-ben a szövetkezeti sportmozgalom megszűnésével önálló szakosztályként alakult meg. A kiemelkedő tevékenységet számos világ- és Európa bajnoki cím bizonyítja.