Gyerekszáj – Tablet vagy játszótér?

Az Euronics Műszaki Áruházlánc legfrissebb felmérése a digitális gyerekkorról szól, arról, hogy akár már hétévesen tablettel mennek iskolába a gyerekek. Íme, a részletes eredmény Tolna megyei adatokkal!

A felmérés 1 018 fő megkérdezésével készült, a 18 év feletti magyar internethasználó lakosság körében 2017 júliusában, a 18 év feletti magyar lakosságra súlyozva, mi pedig kiegészítettük a gyerekek véleményével.

A felmérés mellett megkérdeztem két Tolna megyei fiatalt, egy óvodás korút és egy iskolást, hogy mit gondolnak a témáról. Kiss Dorottyát (11 éves) és Wirth Somát (5 éves) faggattam. Dóri már rendelkezik okos kütyükkel, amiket hét évesen, iskolakezdésnél kapott. Használatuk elsajátítása nem okozott gondot, minden funkciót ki tudott okoskodni, a pin-kód megfejtése igényelt egyedül némi segítséget. Soma, ahogy fogalmaz – Nekem nincsen telefonom, csak anyáéknak és ő megengedi, hogy fél órát játsszak rajta. A tabletet tanítás nélkül, simán használom – teszi hozzá.

A szülők többsége korlátozza valahogy a 14 éves kor alatti gyermekük otthoni digitális eszköz-, és internethasználatát. Ez sokszor jelszavas védelmet (34%), szülői felügyeletet (29%) vagy különböző szűrőprogramokat jelent (22%), de legtöbbször gyakorlatiasabb feltételekhez kötik a használatot. A szülők 43 százaláka szerint például gyermekük csak akkor használhat digitális eszközöket, ha már készen van a leckével vagy a tanuláshoz van szüksége rá. Továbbá maximalizálják azt az időt, amit okostelefon, tablet vagy számítógép nyomkodásával tölthet el a gyermeke.

Ez majdnem minden második Tolna megyében lakóra jellemző, de sokan vallják azt is, hogy nincs igazán értelme a korlátozásnak.

A válaszadóink teljes mértékben egyetértettek ezzel, náluk is így működik a dolog és még hozzátették, korlátozás lép életbe rossz jegy esetén is. Ilyenkor például a telefon megléte is veszélybe kerülhet, ezért első mindig a lecke. Az ovisoknál még nincs leckeírás, náluk olyankor áll fent a korlátozás lehetősége, ha nem viselkednek jól.

2017-ben már az internetbiztonság sem elhanyagolható dolog, a többség (53%) pedig úgy véli, hogy a legjobb taktika a figyelemfelhívásra, ha elbeszélgetünk a gyerekekkel a témában vagy ha a gép előtt ülve megmutatjuk, hogy mire kell figyelni. Érdekes, hogy azoknak, akiknek még nincs gyereke közel kétszer olyan hatékonynak (29%) tartják az oktatóvideókat, mint azok, akiknek már van (17%). Többen gondolják azt, hogy az iskolának kéne ezzel a feladattal foglalkozni és felkészíteni a gyerekeket az internet használatára.

Tolna megyében az országos átlagnál is többen beszélgetnének el a gyerekekkel az internet veszélyeiről, de sokan inkább letiltanák azokat az oldalakat, amiket nem szeretnének, hogy a fiatalok megnézzenek.

A gyerekek szerint az internetbiztonság azzal egyenlő, hogy nem adjuk ki a személyes adatokat. Játékoknál becenevet használunk és a lakcímet, telefonszámot, sosem adjuk meg. Ezeket persze a szülői elbeszélgetésekből szűrték le. Soma, játék közben nem találkozott még azzal a kifejezéssel, hogy internetbiztonság, de teljes magabiztossággal állítja, hogy az internetezés azt jelenti, amikor apa olvassa a híreket.

Az iskolai mobilozás például a válaszadók háromnegyede szerint problémát jelent. A szülőknek csupán 15 százaléka gondolja, hogy jó ötlet, ha mesevideóval kötjük le a kisgyerekeket a családi étkezések alatt, az egyedülállók majdnem 40 százaléka viszont egész jó tippnek tartja. A digitalizáció azonban mégsem mindenki szerint ördögtől való, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis a kézírás eltűnését például a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka jósolja a jövőben, és minden harmadik válaszadó annak is örülne, ha a gyermeke egyszer saját YouTube csatornát indítana.

Tolna megyében például alig a lakók ötöde YouTube csatorna-párti.

A gyerekek az iskolába vihetik a telefont, de a tanítási idő alatt lenémítva a táskában kell tartani. Szerintük azért jó, ha van náluk telefon, mert el lehet érni a szülőket, ha például betegek lesznek vagy elmarad egy óra.

A digitalizáció tehát vitathatatlanul jelen van a mai gyerekek, és így tulajdonképpen a felnőttek életében is, a lényeg az, hogy tanuljunk meg alkalmazkodni hozzá, tudjuk letenni és a való világban is élni. A tiltás tehát nem elsődleges, leginkább az a fontos, hogy beszélgessünk a gyermekeinkkel, mind a használati szokásokról és a biztonságról.

Ezt a célt tűzte ki az Euronics idén útjára indult Digitális felzárkóztatás programja is, mely már az első évében 8 általános iskola 10 osztályában több mint 200 diákhoz jutott el. A hosszú távú program célja, hogy felhívja a figyelmet a biztonságos internethasználatra és megismertesse a fiatalokat az új technológiák nyújtotta lehetőségekkel.