Csúcstalálkozó volt Szekszárdon

A jó viszony minden párbeszéd előfeltétele, akárcsak a hasonló értékek és célok, fogalmazott Áder János. A magyar köztársasági elnök összefoglalójából kiderült: a visegrádi országok államfőinek két napos szekszárdi tanácskozásán mind három témában közös álláspontot sikerült kialakítaniuk. A Nyugat–Balkán helyzetével kapcsolatban elmondta: veszélyes folyamatokat látnak, amelyek időnként az 1990-es évek elejét idézik. Vonatkozik ez területi, politikai, de vallási és identitásbéli kérdésekre is. Érzékelhető emellett a radikális iszlám erősödése a térségben.

A magyar államfő szerint a megoldást az jelenti, ha a hat érintett ország Európai Uniós csatlakozását felgyorsítják. Ehhez az uniónak világos feltételeket kell szabnia. Miloš Zeman cseh államfő ezt azzal egészítette ki, hogy főleg Boszniára igaz az iszlám terjedése, és hogy a mecsetek, minaretek építését szaúd-arábiai forrásokból finanszírozzák. Andrej Kiska szlovák elnök úgy látja, a visegrádi államok feladata megmutatni a fényt a gazdaságilag fejletlenebb nyugat-balkáni országoknak. Andrzej Duda lengyel elnök pedig dinamikus, nyitott uniót képzel, amely nem zárt klubként, hanem élő szervezetként létezik.

A digitalizálódó világgal kapcsolatban a visegrádi államfők abban bíznak, hogy előnyei a gazdaságban is egyre jobban éreztetik hatásukat. Kiderült például, hogy a cseh elnök hisz a robotizációban, amely nem munkanélküliséget, hanem jobb életet, csökkenő munkaidőt jelenthet. Andrej Kiska szerint új vállalkozási lehetőségek jelennek meg, ám ezzel együtt kérdések is, példaként az Ubert említette. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy hazájában a közösségi oldalakon egyre többször bukkan fel gyűlöletbeszéd, amely ellen komoly szankciókkal kell fellépni. Ebben a kérdésben, illetve a körforgásos gazdaság témájával kapcsolatban ő és lengyel kollégája is a nevelés fontosságát hangsúlyozta. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell haladni azt a jelenlegi fogyasztási modellt, amely szerint kitermeljük, előállítjuk, majd eldobjuk a javakat.

Elmondta, nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági érdek is, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, tekintsük nyersanyagnak. Míg egy tonna kőzetből két gramm aranyat lehet kinyerni, addig egy tonna elektronikai hulladékból ennek százötvenszeresét. Azt kérte a másik három államfőtől: gondolkodjanak el azon, hogy piacaikat összekapcsolják ezen a területen.

Az államfők csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón a szlovák televízió munkatársának kérdését követően mind a négy elnök egyértelművé tette, hogy elfogadhatatlan a kettős mérce, azaz, hogy ugyanaz a gyártó ugyanazt a terméket, azonos csomagolásban és áron, de alacsonyabb minőségben dobja piacra a kelet-közép európai országokban, mint az unió tőlünk nyugatra fekvő államaiban. Nem többféle unió van, hanem egy, állampolgárai pedig egyenrangúak. Az is kiderült: más szomszédos államok szemében vonzó a visegrádi négyek összefogása, amelyet a szekszárdi csúcstalálkozó is megerősített.

A cseh, a lengyel és a szlovák elnökök szuperlatívuszokban beszéltek a vendéglátásról és kultúránkról, amelybe az építészet vagy a zene mellett a gasztronómia és így a bor is beletartozik. Érdekesnek, ugyanakkor örömtelinek találták, hogy egy kisváros volt a tanácskozás helyszíne, és a szlovák elnök szerint magasra tettük a lécet, jövőre ugyanis ők lesznek a vendéglátók. Andrzej Duda pedig elmondta, azzal, hogy Szekszárdon tartották megbeszélésüket, még inkább láthatták, mennyire hasonlít a négy ország kultúrája. Arról is beszélt, hogy Lengyelország déli területén találkozni hasonló épületekkel, és, hogy sok magyar ritmus került át a lengyel zenébe.