2023.10.04. 07:00
„Még a tavalyi, aszályos év sem volt olyan keserves, mint az idei”
A kukorica betakarítása gyakorlatilag befejeződött a vármegyében, a napraforgónak már a felét levágták. A munkák jól haladnak, de a gond az, hogy tele vannak a raktárak. A kalászost lehetetlen eladni, egyre nehezebb a napraforgót is, és nagy az esélye annak, hogy a kukoricával is hasonló lesz a helyzet. De mi lesz így a termelőkkel? Hogyan és miből kezdik majd el a tavaszi szezont?
Fotó: MW
A gazdák arról panaszkodnak, hogy ilyen ellentmondásos évük még sosem volt, noha, a termés mennyiségével, minőségével nem lenne baj. A gond az, hogy nincs rá kereslet, és ha sikerül is üzletet kötni, csak nagyon nyomott áron. A kialakult helyzet okait keresi, kutatja mindenki, azt firtatja, mindezért ki a felelős, és eközben felszínre kerülnek a hazai agrárium más, talán még ennél is komolyabb problémái, melyek jóval messzebbre mutatnak a mostani válságnál.
Jelenleg egy tonna kiváló minőségű napraforgómagért 125 ezer forintot fizetnek, tavaly 290 ezret kaptak érte, mondta pár hete Krieser János, a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője – aki egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is. Miközben a termelés költsége jelentősen nőtt, drágább lett a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, a munkaerő. És ezek csak a szűkített költségek, ehhez jönnek még az általános költségek – gépek javítása, víz, villany, gáz, és a gazdálkodó saját bére – tette hozzá.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy hektár napraforgón – a jó termés ellenére – több százezer forint a gazdálkodó vesztesége. – Nem is tudom, miből tudjuk majd indítani a tavaszi vetéseket – mondta a Pusztabír Kft. vezetője. Egyáltalán hogyan jutottunk idáig? – tette fel a kérdést.
– Épp a napokban kerültek a kezembe a tizenkét évvel ezelőtti gazdálkodási adatok. Akkor ötvenezer forintos átlagra jött ki a búza tonnánkénti felvásárlási ára. Idén a jó minőségű búzáért adnak 55 ezer forintot. A termelési költség meg tízszerese a tizenkét évvel ezelőttinek – tette hozzá.
– A gazdák elveszítették a forgótőkéjüket, amivel a következő szezont tudnák indítani. Műtrágyára, vetőmagra, vegyszerekre idén kevés pénz jut. Nagyon kellene egy kedvezményes hitel – mondta Krieser János.
Az Agroinform.hu készített egy összeállítást, a különböző vármegyékben gazdálkodók véleményét foglalta össze, ez amiatt is érdekes, mert tapasztalható, hogy az ország minden szegletében azonos gondokkal küszködnek a termelők.
Vincze László Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében él, és arról számolt be, hogy a raktárak ott is tele vannak. Úgy véli, nem gondolja, hogy még mindig a tavaly felvásárolt ukrán gabona foglalja a helyet, információi szerint a tiltás ellenére is folyamatosan jön az országba ukrajnai termény, csak éppen „átcsomagolva", mintha romániai lenne.
Polyák Imre városföldi gazdálkodó azt mondta: szomorúan konstatálta a minap, hogy miközben az egyik közeli feldolgozó bejáratánál korábban a napraforgó-szezonban annyi teherautó állt, hogy alig lehetett közlekedni tőlük, most kihalt volt, egy lelket sem lehetett látni a környéken. A felvásárlók már 110 forintot sem akarnak fizetni a napraforgóért kilónként, de a termelőknek muszáj ennyiért is odaadni, mert a mezőgazdasági vállalkozásoknak működni, az embereknek pedig élni kell.
– Ilyen még soha nem volt, hogy akkor kezdhettük meg a napraforgó aratását, amikor elfogytak az előző termények és sikerült kiürítenünk a raktárainkat. A kukoricával is most arra várunk, hogy fogyjon valami a tárolókból – fogalmazott a szakember. Polyák Imre hozzáfűzte, még a tavalyi, aszályos év sem volt olyan keserves, mint az idei. A kalászosok még csak-csak elmentek, de a napraforgóval és a kukoricával még nehezebb dolguk lesz, utóbbinál már hatezer forintos mázsánkénti árról csiripelnek a verebek.
Kevés termelő hajlandó az összefogásra
– Rábíztuk a piacra a folyamatot, aminek köszönhetően a feldolgozóiparunk erőteljesen leépült. Ami pedig megmaradt, az külföldi kézbe került. A hazai agráriumban a legnagyobb kárt a „közös lónak túros a háta” – szemlélet okozta és okozza máig. Emiatt sajnos, kevés termelő hajlandó az összefogásra, miközben ha megnézzük, hogy a válságokat milyen szerkezetű gazdaságok élik túl, akkor azt látjuk, hogy javarészt társas vállalkozások. Sajnálatos, hogy nem jött létre az a jogi háttér, amivel ki lehetne küszöbölni azt, hogy az egyik tulajdonos ne tudja átverni a másikat, ezért nagy a bizalmatlanság. Másrészt jelentős tőkehiánnyal is küzd az ágazat, több ezermilliárd forint hiányzik belőle – mondta egy Békés vármegyei termelő.