A következő években tovább növekedhet az áramigény

Hárfás Zsolt a lapnak elmondta, Magyarország a villamosenergia-ellátás tekintetében jelenleg is kihívásokkal szembesül, az áramigény pedig a 2030-as évekre várhatóan még tovább növekszik. Az árulkodó jelek egyike szerinte az idén január 22-én negyed hat körül mért 7441 MW csúcsérték, ami 45 MW-tal haladta meg a két évvel ezelőtti csúcsot. Az atomenergetikai szakértő felhívta a figyelmet, hogy az új történelmi csúcs értékéből az import 3196 MW-ra adódott, ezzel a behozott energia 43 százalékos részarányt képviselt, ami szerinte már ellátás-, sőt nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A tavalyi év egészét nézve az import részaránya közel 26 százalék és ez sem tekinthető alacsonynak. Hárfás Zsolt szerint érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi évben az abszolút importcsúcs 3766 MW-ra, részarány tekintetében pedig 63 százalékra adódott, az új paksi blokkok pedig „csak” 2400 MW termelőkapacitást jelentenek majd. Az arányok tükrében már nem az a kérdés, szükség van-e rájuk, a megtérülése is eldöntött ténynek tekinthető, ráadásul a termelés költségei is jóval alacsonyabbak a behozatalnál – fogalmaz a szakértő.

Az áramár növekedése borítékolható

Ugyanis amíg a 2010-es években a nagykereskedelmi áramárak 30–60 euró/MWh között mozogtak, addig az orosz–ukrán konfliktus következményeként 2022-ben a napi árak éves átlaga közel 272 euróra növekedett, ami a tavalyi évben 107 euró/MWh-ra mérséklődött, de még ez is roppant magas. Hárfás Zsolt szerint a jövőben az árak növekedése borítékolható, hiszen az európai országokban a fogyasztás jelentős növekedése várható, miközben környezetvédelmi és egyéb okokból hatalmas, döntően szénerőművi kapacitás fog kiesni a termelésből, és az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására újabb és újabb gázerőműveket kell építeni, ami alapból drágítja az áramtermelést. Ehhez jönnek még a hálózatfejlesztési költségek – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Paks II a korábbi számítások szerint a teljes, 60 éves üzemidőre számolva 50–55 euró/MWh körül lesz. Az Európai Bizottság már 2017-ben arra jutott, hogy ez a beruházás megtérül, sőt profitot is termel majd.

Fenntarthatóvá válik a hazai alacsony rezsi

A várhatóan tovább növekvő áramár és az atomenergia legendásan alacsony egységköltsége miatt a Paks II beruházásnak köszönhetően tartósan fenntarthatóvá válik a hazai alacsony rezsi – mutatott rá Hárfás Zsolt. Az energiamixről elmondta, az új idei történelmi csúcs idején az importon felül kritikus jelentősége volt a Paksi Atomerőmű termelése (2022 MW) mellett a gázerőműveknek és a szénnek is. Úgy véli, hogy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely révén a jövőbeli igények kielégítéséhez szükséges villamos energiát döntően hazai erőművek termelik meg, ezáltal minimalizálva az importkitettséget. A további részletekről a Magyar Nemzet oldalán olvashatnak.