Az uniós csatlakozás óta nem látott lehetőség előtt a gazdák

Magyarország is benyújtotta a 2023 januártól életbe lépő, új vidékfejlesztési programot Brüsszelbe. – Nagyon fontos, hogy a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos tudnivalókat elhozzuk a gazdálkodóknak. Az agrárkamarának az információszolgáltatással kapcsolatosan jelentős feladata lesz, amelyet a falugazdász-hálózat továbbít majd a gazdák felé – jelezte Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei elnöke a szép számú résztvevővel megrendezett fórumon. 

Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős államtitkára a források változásáról beszélt. – Olyan támogatási lehetőséget biztosítunk a gazdák számára, amely az uniós csatlakozás óta nem volt. Korábban ciklusonként, vagyis hétévente 1400-1500 milliárd forintos forrás állt rendelkezésre a különböző támogatási jogcímekre, amelyet mostanra az unió lecsökkentett. A magyar kormány ezt úgy kompenzálja, hogy a kötelezően nyújtandó finanszírozási összeget, amelyet minden tagállamnak mellé kell tennie hozzájárulásként, az unióban egyedülálló módon a maximális szintre, azaz 80 százalékra emelte, amellyel mintegy 4300 milliárd, az átmeneti időszakban pedig 1500 milliárd forint áll majd a gazdálkodók rendelkezésére. 

Az államtitkár emlékeztetett, hogy ez az összeg 2014–20 között 1400 milliárd forint volt, 2021–22-ben 1500 milliárd forintnyi forrás érhető el mind a mikro-, kis- és közepes családi, mind pedig a nagyobb vállalkozások számára egyaránt. Ez azt jelenti, hogy a korábbihoz képest háromszor annyi támogatás érkezik majd a gazdákhoz a vidékfejlesztési programból, de meg tudjuk őrizni a korábbi területalapú támogatások mértékét is.

– Köszönet a vidéknek, köszönet a gazdáknak. A magyar gazdálkodók hosszú távra terveznek, úgy akarják ellátni a családjukat, művelni földjüket, hogy az stabil, kiszámítható és tervezhető legyen – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke a rendezvényen, célozva az országgyűlési választás eredményeire. A NAK és a MAGOSZ a kormánnyal együttműködési megállapodást kötve közösen tervezi a jövőt és annak megvalósítását is, amelyhez szükséges volt az erős, kétharmados felhatalmazás a mostani kormány számára. 

Hogy a Közös Agrárpolitika változásai hogyan alakulnak, szerinte az még a jövő titka. Példaként a „parlagoltatást” említette, amelynél az unió tervezete szerint a teljes terület tíz százalékát lett volna kötelező a művelésből kivonni, pihentetni, amelyet négy százalékra csökkentettek, majd azóta az élelmiszerhiány miatt nemrégiben teljesen visszavontak. – Mi ezt korábban is jeleztük, de várhatóan több ilyen változtatás lesz – mondta Jakab István.

Arról is beszélt, a stratégiai tervet elkészítették, a KAP által kialakított uniós jogszabályokat tekintik mérvadónak, de vitatkoznak velük, amelynek eredményessége majd kiderül. 

Választásokra készül a kamara, nem mindegy, milyen súllyal lesznek jelen
A konferencián szó volt hamarosan esedékes agrárkamarai választásokról és azok tétjéről is. Ötévente van kamarai választás, ezúttal május 20-ára esik ez a nap, amikor 12 helyszínen szavazhatnak majd a gazdák reggel 6 órától este 19 óráig, ahogyan erről már tájékoztatást is kaptak korábban. Mindenkit nagyon várnak az eseményre, mondta Vendégh Edit, aki szerint a választásoknak igen komoly a tétje. 

– Az, hogy az agrárkamara a következő öt évre milyen súlyú társadalmi felhatalmazást kap azt jelenti, hogy a gazdatársadalom által megfogalmazott elképzeléseket milyen eréllyel tudja majd a jogalkotók felé képviselni – fogalmazott az agrárkamara Tolna megyei elnöke.