Tudományos találkozó az egyetemi karon

A filozófia, amelyet neveznek a tudományok csúcsának, az ókorban a tudományok bölcsője volt, napjainkban átalakulóban van. Új kérdések jelennek meg, hagyományokból fakadóak és olyanok is, amelyeket napjaink generálnak. Mint amilyen például a digitális kultúrának gondolkodásunkra gyakorolt hatása, vagy a különböző tudományos folyamatokhoz köthető etikai kérdések, így a klónozás, az eutanázia is. 

A doktoriskolák hallgatói együttműködnek, fórumokat tartanak, ahol bemutatják azokat a kutatási eredményeket, új munkákat, amelyek jegyében majd doktori értekezésüket megírják.  Ez fontos azért is, mert ők ennek a különleges tudományterületnek jövőbeli letéteményesei, nekik kell majd választ, jó feleletet adni a változások szülte kérdésekre. Ehhez pedig új látásmód szükséges, a különböző tudományterületek együttműködésének jegyében kialakuló új elméletek. Ebben a szellemben tartott előadást a konferencia mintegy félszáz hallgatójának dr. Szécsi Gábor, a kar dékánja arról, hogy hogyan reflektálnak a nyelv, a tudat és a cselekvés problémájára a különböző tudomány területek, és, hogy hol van ezeknek a tudományterületi megközelítéseknek a csomópontja.  

A filozófiának olyan kérdésekre kell választ adni, mint hogy a mesterséges intelligencia képes-e felváltani az emberi tudatot, gondolkodást, lesz-e erre esélye, aztán, hogy milyen a nyelv és az MI, vagy a nyelv, a tudat és a digitális média kapcsolata, lehet-e mesterséges, digitális formában generált tudat, s hogy reprodukálható-e valaha az ember. Ezek a jövőre nézve nem csak etikai problémaként jelennek meg, hanem tartalmi kérdésként is. Minden tudományterület eljut a kérdés feltevéséig, de ott megtorpan, s ezt oldhatja fel a tudományok tudománya, a filozófia, amely próbálja ezeket a kérdéseket egy mederbe terelni, majd olyan kérdéseket, megoldási lehetőségeket kínál, amelyek a területek fejlődését segítik.