A nőrablástól a házasságkötésig – évszázadok változó szokásai

Újra indul, folytatódik a tavaszi szemeszterrel a Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme 2017-2019 között sikeres előadássorozata. Ezen az 50 év felettieknek tartanak  tudományos, kulturális előadásokat az egyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának és Szekszárd Önkormányzatának szervezésében, amelyet idén támogat a Déli Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet is. 

A tanulás egy élethosszig tartó folyamat

A mintegy száz hallgatót dr. Nagy Janka Teodóra, a KPVK  tanszékvezető egyetemi tanára köszöntötte. Bevezetőjében arról beszélt, hogy tradicionális társadalmakban a tanulás egy élethosszig tartó folyamat. Nem is vesszük észre, mondta, hogy tanulunk, miközben folyamatosan gyarapítjuk tudásunkat. Most a tavaszi szemeszter programjának összeállításakor arra törekedtek, olyan érdeklődésre számot tartó történeti, földrajzi, kulturális, egészségügyi témájú előadások legyenek, amelyek sok új ismeretet adnak.

Tíz előadásra várják az érdeklődő ötven felettieket

Már tavaly szerették volna útjára indítani ezt a programot, folytatta Csötönyi László, Szekszárd Önkormányzata Kulturális Bizottságának elnöke, de csak most sikerült, lobbizásuk eredményeként, ehhez az anyagi fedezetet megszerezni. Így a tavaszi, majd az őszi szemeszter során tíz előadásra várják az érdeklődő ötven felettieket, aki itt kikapcsolódhatnak, társaloghatnak, kapcsolatokat alakíthatnak ki, s gyarapítják tudásukat. 

Partnerként csatlakozott a programhoz a Déli Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. A Bács-Kiskuntól Zaláig működő szövetkezet elnöke, Tóth Gabriella arról beszélt, nem csak munkalehetőséget biztosítanak tagjaiknak, hanem folyamatosan dolgoznak azért, hogy az egészségnevelés és egészségtudatosság terén is támogassák őket. Itt céljuk az, hogy a Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme  igazi közösséggé váljon, ahol a nyugdíjasok aktívan tölthetik szabadidejüket, új ismereteket szerezhetnek. 

A nőrablás az államalapítást követően is szokás volt

Kedden délután az első előadást A nőrablástól a házasságkötésig címmel  dr. Nagy Janka Teodóra tartotta. A professzor húsz évvel ezelőtt egy hasonló című tanulmányban, feldolgozta a házasságkötés hazai történetét, s mostani előadásában az azóta végzett kutatásait is integrálva vázolta az évszázadok során megőrzött, illetve változott szokásokat. Aktualitását az adta a témának, hogy éppen százharminc éve, 1894-ben született a polgári házasságkötésről szóló törvény. 

Sok évszázaddal korábban még hagyományos, archaikus szokás volt a nőrablás. Hajdan, a Csodaszarvas regéjében, Hunor és Magyar is az alán fejedelem, Dula lányait elragadva szereztek maguknak feleséget. A házasságnak ez a formája, később, Szent István tiltó törvénye ellenére, az államalapítást követően is szokás volt a magyarok körében. 

Az előadás során sorra vette, hogy törvényeinkben hogyan jelent meg az elrabolt nő szerepének egyre fontosabbá válása. Szent István azt, aki szülei beleegyezése nélkül feleségül rabol lányt, a nő visszaadását követően 5 – 10 tinó fizetésére kötelezi. 

Volt idő, amikor meg kellett venni a feleséget

IV. Béla rendelkezése úgy szólt, ha a nő is az elrablóját választja, a rokonoknak abba bele kell egyezni, de ha ő a rokonaihoz húz, a férfi fejének elvesztésével bűnhődik.  
Változtak a szokások, és volt idő, folytatta dr. Nagy Janka Teodóra, amikor meg kellett venni a feleséget. Aztán pénzbe került a lakodalom, meg a kelengye, s feljegyeztek egy kalotaszegi esetet, mikor a lányos család ezeket nem tudta volna előteremteni, hogy emiatt ne szégyenüljenek meg a falu előtt, megegyeztek, hogy a fiú szöktesse meg a lányt. 
A vallások is sokféleképen szabályozták a házasságkötést, gondot jelentettek a vegyesházasságok, ezért került sor 1894-ben a polgári házasságról szóló törvény elfogadására.

Azonban megőrződött a házasságról szóló szabályozás mindhárom szelete. A legősibb, a közösségi, nyilvános elfogadás lakodalom, rituálék formájában, aztán az egyházi, a templomi esküvő, mint szakrális, a középkori házassági szabályozás alapját jelentő szokás, és él a mai napig a harmadik, a polgári házasságkötésre vonatkozó szabályozási gyakorlat is, bár erre néha csak szűk körben, a házasulók, az örömszülők és a tanuk részvételével kerül sor. 

Gruber László a legendák földjére kalauzol

A tavaszi szemeszter során a keddi első előadást később, május végén, Gruber László  „A legendák földjén – Kirgizisztán” című úti élményeinek rendkívül izgalmas megosztása követi, majd júniusban a tánc generációkat összekötő szerepéről beszél Hágen Zsuzsa táncművész, táncpedagógus, és a szemeszter előadás sorozatát Csizmadiáné Iller Katalin  „Válts életmódot! - Mikrobiotika a mindennapokban” kóstolóval is egybekötött előadása zárja, július elején.